Iskolakultúra 2008. november-december

Fülszöveg

A KOLLABORATÍV INTERAKCIÓK KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA EGY KEVERT OKTATÁSI FORMÁJÚ TANÁRKÉPZÉSI KURZUS KERETÉBEN
Jelen tanulmány a kis csoportban való on-line kollaboratív tanulást vizsgálja. Kutatásunk, amelyet a Knowledge Practices Laboratory elnevezésű európai közösségi projekt keretében végzünk, középpontjában a „knowledge-building community", azaz a tudásépítő tanulócsoport áll, amelynek tagjai egymással kollaborálva, együttműködve olyan új tudáselemeket és/vagy készségeket alakítanak ki, amelyeket egymagukban nem lettek volna képesek létrehozni. Figyelmünk ennek megfelelően a csoportszinten zajló aktivitásra, a kollaboratív csoporttevékenységre összpontosul.

10-14 ÉVESEK SZÍNNEVEKRE ADOTT ASSZOCIÁTUMAI 1985-BEN ÉS 2006-BAN
Tanulmányunk szűkebben az anyanyelvi nevelés szakembereihez szól. Tágabb értelemben azonban minden pedagógushoz, hiszen az anyanyelvvel - ilyen vagy olyan módon - valamennyien kapcsolatba kerülnek. E kapcsolat tartalmának egyik fontos eleme a tanulói szókincs, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Tudni kell tehát azt is, hogy tanítványaink mennyi szót birtokolnak, illetve a "belső" szótárnak (agyi szótárnak, mentális lexikonnak) milyen a szerveződése.

EGY SAJÁTOS DISZCIPLÍNA FELBUKKANÁSA
Egy jogfilozófiai távolságból és általánosságból történő megközelítés természetszerűleg nem vindikálhat magának arra nézve felhatalmazást, hogy magának az európajognak az oktatásáról véleményt formáljon. Ugyanakkor érzékelheti, hogy itt egy teljes jogági tagoltságnak megfelelő kurrikuláris sokféleség egyetlen specifikus tárgyban történő megkettőzéséről van és lehet csupán szó - csakúgy, mint például az úgynevezett római jognak önálló tárgyként kiemelt tanításakor.

NŐK, FÉRFIAK, FORRADALOM
Mielőtt elemzésünk részleteibe belebocsátkoznánk, fel kell hívni a figyelmet a regény megírásának, színvonalának egyenetlenségeire. Ezek az egyenetlenségek helyenként következetlenségekhez vezetnek az cselekvés bonyolításában: szereplők (így Motya és Szavcsuk) hosszú időkre eltűnnek, hogy hirtelen újra megjelenjenek, és éppen a férfi-nő viszony szempontjából lényeges alternatívát testesítsenek meg. Ezekre a következetlenségekre, a szereplők folyamatos bemutatásának hiányaira, a szereplőket vezető célok és motivációk töredékességére természetesen ebben a vizsgálatban nem elsősorban az esztétikai vagy az irodalomelméleti értékelés szempontjából emlékeztetünk, hanem saját vizsgálatunk (a férfi-nő viszony) szempontjából, hiszen a hiányzó motivációs láncolatok adott esetben veszélyeztethetik is következtetéseink érvényességét. Vissza