Iskolakultúra 2008. január-február

Fülszöveg

Sáska Géza: A gyermektanulmányozás és az alkalmazott lélektan az 1945 utáni politikai fordulatokban
A második világháborút követő rövid időszakban, 1945-1947/48 között a magyar oktatásügyben - az Amerikai Egyesült Államok és Európa országaihoz hasonlóan - két nagyobb szakmai, ideológiai, politikai eszmerendszer vált uralkodóvá. Mindkettő a 19. századi polgári-kapitalista berendezkedés és iskolája, a liberális oktatáspolitika ellen vágott. Az egyik a művelődésbeli és szociális egyenlőség megteremtésének víziója volt, a másik a gyermekközpontúság, a reformpedagógia, a gyermektanulmányozás területe.

Vámos Ágnes: A kezdő tanár mint hős; a mese és pedagógiai felhasználása
Talán, mióta ember él a földön, azóta hajtja fejét álomra a mese megnyugvásával, vagy egyszerűen csak elidőz néha a jó és a rossz harcán, hogy majd azzal a hittel feltöltődve élje tovább mindennapjait, hogy van igazság, van szépség, van jobb jövő. Ez a hit teszi kortól és tértől függetlenné, egyetemessé a mesét az ember életében. Legyen csodás, népi vagy filozofikus, archaikus vagy modern, keletkezési helye bármely kontinens, anyaga lényegében ugyanaz: félelmek és vágyak képe, kép a világról, ahogy az ember látja vagy látni szeretné.

Kelemen Elemér: A magyar nevelésügyi kongresszusok története
A Magyar Pedagógiai társaság kezdeményezésére 2008-ban ül össze a VII. Nevelésügyi Kongresszus. Indokolt tehát az eddigi kongresszusok történetének áttekintése, tapasztalataik, tanulságaik számbavétele. Az oktatáspolitika-történeti szempontú elemzés elsődleges célja annak vizsgálata, hogy milyen szerepet játszottak az egyes kongresszusok a hazai oktatásügyben, hogyan viszonyultak a korabeli oktatáspolitikához és milyen hatásuk volt az oktatásügyi folyamatokra. a kutatás részben elsődleges forrásokon (kongresszusi jegyzőkönyvek, beszámolók, sajtóközlemények), részben a téma viszonylag bőséges szakirodalmán alapul.

Molnár Gyöngyvér: A Rasch-modell kiterjesztése nem dichotóm adatok elemzésére: a rangskálás és a parciális kredit modell
A tesztelméletek újabb, a nemzetközi mérésekben is egyre gyakrabban alkalmazott generációját adják az objektív mérést is lehetővé tevő valószínűségi tesztelméletek. Az objektívmérés megvalósításának lehetőségével, módszereivel régóta foglalkoznak a társadalomtudósok, mivel az lehetőséget biztosítana olyan egyetemes, mindenki által elfogadott skálák megalkotására, mint a természettudományokban például a hőmérsékleti skálák vagy éppen az idő beosztása. Vissza