Iskolakultúra 2007. április

Fülszöveg

Buda András: Az infokommunikációs technológiák és a pedagógusok
Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák száma két évente öt százalékkal csökken, egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol akár a munkavégzéshez, az adminisztrációhoz, az irányításhoz vagy éppen az ellenőrzéshez ne használnának számítógépet. Ennek is köszönhető, hogy ma már régen nem arról folyik a vita, hogy megjelenhetnek-e az oktatásban az IKT eszközök, hanem arról, hogy hogyan lehet ezeket felhasználni a hatékony tanításhoz?

Kárpáti Andrea - Ollé János: Tanárok informatikai képességeinek és pedagógiai stratégiáinak integrált fejlesztése
Egy pedagógus IKT kompetenciája közvetett módon hatással van a tanórai, osztálytermi tevékenységére. Az informatikai ismeretek fejlődése, az ezzel kapcsolatos attitűd változása már önmagában is jelentős mértékben befolyásolhatja a tanítás minőségét, de a hatékonyság érdemben csak akkor változik, hogy ha mindez közvetetten a pedagógus módszertani kultúrájára is hatással van. A hatékonyság vizsgálatához célszerű lenne egy követő jellegű megfigyelést szervezni, miszerint a képzés hatására milyen gyorsan és milyen irányban változik meg a tanórai tevékenység. Ennek hiányában arra vállalkoztunk, hogy a tervezett tevékenység, illetve az arról való gondolkozás változását követjük nyomon.

Csámer Iván: Informatikai eszközök a középiskolák könyvtáraiban
Az iskolai könyvtár kiváló háttere lehetne az IKT oktatási alkalmazásának, mert hagyományos szerepköréhez igazodva gyűjtheti, szűrheti és rendszerezheti azokat az elektronikus tartalmakat, amelyeket a tanárok és a diákok az oktatásban használhatnak, sőt az iskolai könyvtár hagyományos szerepköréből kilépve a pedagógiai folyamatokba aktívan beépülő forrásközpontként hatékonyan tudná támogatni a pedagógusi munka megújulását.

Török Balázs: Az óvodai csoportszobai számítógépek
Az óvodai csoportszobai számítógép-használat jelenlegi gyakorlata a számítógépet a "drillező játék- és oktatógép" funkciójában tartja. A helyzet kialakulásában szerepe volt annak a fejlesztési politikának, mely (saját) szektorális invenciók hiányában kompakt megoldásokat vásárolt - importált - az információs technológiai szektor egyik globális nagyvállalatától, kihasználatlanul hagyva a lokális szinten teljesítőképes fejlesztői és szolgáltatói kapacitásokat. A tanulmányban adatok alapján kimutatjuk, hogy a szülők szívesen veszik gyermekük óvodai számítógépes fejlesztését, de jelentőségét tekintve sokkal lényegtelenebbnek tartják azt, mint a gyerek számára nyújtott egyéb - főként humán jellegű - óvodai szolgáltatásokat. Vissza