Iskolakultúra 2006. november

Fülszöveg

AZ INTERKULTURÁLIS KAPCSOLATOK ÉS AZ IDEGEN NYELVI MOTIVÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI
Az idegen nyelvek elsajátítása és az interkulturális kapcsolatok között szoros összefüggés van. Interjúkra alapuló kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a magyarországi diákok milyen interkulturális kontaktus-szituációkat tapasztalhatnak meg, illetve, hogy milyen különbségek vannak a nyelvtanulási motiváció területén a különböző mértékű kontaktusokkal rendelkező diákok között.

NYELVOKTATÁSI REFORMOK A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
Ha az Új Iskola működését (1914-től 1949-ben történt bezárásáig) a Nagy László által kidolgozott, majd az iskolaalapító és munkatársai által továbbfejlesztett didaktikai rendszer tükrében vizsgáljuk, könnyen felfedezhetjük, hogy itt többről volt szó, mint a századfordulón programszerűen megfogalmazott pedagógiai utópia egyik megvalósítási kísérletéről.

BASÁK AZ ISKOLÁBAN
Az iskolákban megnyilvánuló erőszak, a basáskodás az iskolák világszerte súlyos problémája, mint ahogy - bár nem beszélünk róla - Magyarországon is. Gyökerei az evolúciós örökségként bennünk levő rangsoragresszióban keresendőek, így nem lehet kizárólag a mai társadalom rovására írni, és nem lehet egyszer és mindenkorra megszabadulni tőle. A basáskodás elleni küzdelmet csakis a jelenség tudatosításával és erre a célra kidolgozott speciális, a diákokat-tanárokat-szülőket egyaránt megcélzó (basáskodás elleni) programokkal lehet eredményesen felvenni. A problémának itthon egyelőre nincs gazdája.

1956 AZ EURÓPAI TÖRTÉNELEM TANKÖNYVEKBEN
A Károlyi József Alapítvány, a Közép-Európai Egyetem Történelem Tanszéke, a Pasts Inc. (Múltak Társasága) Történeti Intézet, valamint a Magyar Történelemtanárok Egyesülete 2006. április 6-8. között nemzetközi konferenciát szervezett, hogy megvitassa 1956 eseményeinek oktatását Európában.

NAGYMONOGRÁFIA RADNÓTI MIKLÓSRÓL
Az egyik legnépszerűbb magyar költő Radnóti Miklós. Bár sok tanulmány, visszaemlékezés, néhány kismonográfia készült már róla, életének és munkásságának teljességre törekvő feldolgozására elsőként Ferencz Győző költő műfordító, irodalomtörténész vállalkozott. Számos eddig kiadatlan forrásanyagot tudott feldolgozni, s miközben sok félreértést és hamisítást igazít helyre, minden eddiginél teljesebben és hitelesebben mutatja be élet és mű kivételes egységét. Vissza