Fülszöveg
Pukánszky Béla: Kodály Zoltán zenepedagógiája és az életreform
A 19. század végén felgyorsuló modernizációs-urbanizációs folyamatok az Egyesült Államokban és Európában nagyarányú változásokat hoztak létre a társadalmi kapcsolatok rendszerében. A fejlettebb gazdasági berendezkedésű országokban elkezdődött az életmód átformálódása, átrendeződés következett be a hétköznapi gondolkodásmód, a mentalitás terén is.
Zrinszky László: Egy tudományág láthatóvá válik: az andragógia szerepnövekedése
Hogy hol tart a hazai felnőttképzés-tudomány, arról benyomást is csak úgy szerezhetünk, ha legalább futó pillantást vetünk arra, hol tart e tudomány változékony objektuma, vagyis a felnőttképzés. Az újkor első századaiban fokozatosan világméretűvé szélesedő európai változások, a termelési, kereskedelmi, társadalomszerkezeti átalakulások, az ezeket ösztönző és követő kulturális mozgások létrehozták a fiatal felnőttek egy részének továbbtanulási lehetőségeit, s az erre késztető, egyéni és...
Tovább
Fülszöveg
Pukánszky Béla: Kodály Zoltán zenepedagógiája és az életreform
A 19. század végén felgyorsuló modernizációs-urbanizációs folyamatok az Egyesült Államokban és Európában nagyarányú változásokat hoztak létre a társadalmi kapcsolatok rendszerében. A fejlettebb gazdasági berendezkedésű országokban elkezdődött az életmód átformálódása, átrendeződés következett be a hétköznapi gondolkodásmód, a mentalitás terén is.
Zrinszky László: Egy tudományág láthatóvá válik: az andragógia szerepnövekedése
Hogy hol tart a hazai felnőttképzés-tudomány, arról benyomást is csak úgy szerezhetünk, ha legalább futó pillantást vetünk arra, hol tart e tudomány változékony objektuma, vagyis a felnőttképzés. Az újkor első századaiban fokozatosan világméretűvé szélesedő európai változások, a termelési, kereskedelmi, társadalomszerkezeti átalakulások, az ezeket ösztönző és követő kulturális mozgások létrehozták a fiatal felnőttek egy részének továbbtanulási lehetőségeit, s az erre késztető, egyéni és kollektív hasznot ígérő motivációkat. Intézményi bázisként, majd inkább mintaként természetesen kínálkoztak a felnövekvők nevelő intézményei.
Kelemen Elemér: Az iskolarendszer és a társadalmi mobilitás a kiegyezéstől
A magyarországi közoktatási rendszer kialakulására és fejlődésének irányaira, változási tendenciáira utalva elsősorban e változások társadalmi összefüggéseinek néhány elemét vizsgáljuk 1867 és 1945 között, különös tekintettel a társadalmi mobilitás kérdésére. A modern, egységes rendszerré szerveződő iskoláztatás, a közoktatás létrejötte a polgári társadalomfejlődés késői szakaszának, a nemzetállamok kialakulásával és megerősödésével (is) összefüggő folyamatoknak az eredménye.
Boreczky Ágnes: Családtörténet és társadalmi-földrajzi mozgás
A szocializációt a "külső valóság" internalizálásaként felfogva, a szimbolikus családelmélet segítségével lehetőség nyílik arra, hogy az egyes családokban elmesélt, megörökített vagy csak evidensen jelenlévő valóságokat leírjuk, és a családi logikába illesztve a mobilitásra-iskoláztatásra, helyváltoztatásra stb. vonatkoztassuk. Írásunk a Berger-Luckmann-féle szocializációs elmélet és a szimbolikus családelmélet összekapcsolásával a mobilitás-iskoláztatás-migráció témáját kívánja kitágítani.
Vissza