Iskola és település

Előszó

Iskola és település egymásrautaltsága régóta foglalkoztat. Többek közt azért, mert úgy vélem, olyan terület ez, ahol az oktatáskutató átfogóbb társadalmi folyamatok elemzéséhez járulhat hozzá a maga sajátos eszközeivel, és beleszólhat az összetettebb problémák társadalompolitikai szintű megoldásába.
A neveléstudományban Durkheim szociológiája, Claparede pszichológiája óta él az a törekvés, hogy a nevelői értékeket megkülönböztessék az oktatásügyi tényektől. Ez utóbbiak vizsgálata igen fontos, azóta is növekvő jelentőségű alkalmazási terepe az empirikus társadalomtudományoknak. Magyarországon azonban csak a középtávú kutatástervezés rendszere adott alkalmat arra, hogy az oktatásügyi tényeket szervezett formában vizsgáljuk a társadalomtudományok eszközeivel. Ez a kötet egy lehetséges iránynak, a regionális kutatásnak az oktatásügyben való alkalmazását mutatja be, ahogyan azt az évtized fordulójától elkezdtük. Azt hivatott dokumentálni, hogy a mai regionális kutatásoknak milyen előzményei és eredményei vannak.
Szakmai indíttatást és kutatási segítséget nagyobb volumenű regionális munkálatokhoz a hetvenes évek második felében kaptunk. Az a munkacsoport, amelyben dolgoztam, ekkor kapott félhivatalos megbízást a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportjában arra, hogy az oktatási rendszer távlati fejlesztésével foglalkozzék. Miközben számszerűsíteni próbáltuk az iskolarendszer akkoriban közkeletű, ún. modellvariánsait, természetesen beleütköztünk az intézményhálózat problémáiba. S miközben e modellvariánsokhoz illeszkedő intézményhálózatot akartunk - egy-egy megyényi mintaterületen, többek közt megyei tanügyi vezetőkkel - "megtervezni", ráébredtünk a regionális megközelítés egyedülálló fontosságára. Arra ti., hogy ha az iskolarendszer térszerkezetét, továbbmenve pedig a társadalom iskolázatlanságának területi eltéréseit vizsgáljuk, akkor újszerű "modellvariánsokban" foglalhatjuk össze fejlesztési javaslatainkat. Ekkor ugyanis az oktatási rendszer fejlesztésének az iskolázottság és a képzettség, tágabban a művelődés térbeli különbözőségeit is ki kell egyenlítenie; e célhoz azonban nem egységes, hanem csak differenciált utakon és eszközökkel közelíthet. Az eltérő szervezeti megoldások társadalmi indokai táplálták szervezetkutatói érdeklődésemet a regionális elemzések iránt. Vissza