Irtásgazdálkodásunk emlékei

Tartalom

Bevezető 9
A) Az európai kutatások fontosabb ágazatai
I. Az irtás jelentőségének megítélése 17
1. Irtás és a Steppenheidetheorie 17
2. Irtások és kutatásuk a szláv népek által lakott területeken 19
3. A történeti szemlélet fokozott érvényesülése 22
a) a skandináv kutatásokban 22
b) a francia irtásirodalomban 25
4. A hazai irtáskutatás 26
B) Irtásföldek, irtásmódok a szabadabb használatú területeken
I. Az irtásba vett erdő 33
1. Az erdő átalakítása 33
a) Az erdei haszonvételek 39
b) A póttakarmányok biztosítása 42
c) Az erdei legelők céltudatos bővítése 45
2. A tüske irtása 48
a) A tüskeirtás eszközei 48
b) A tüskeirtók kapcsolata más szerszámokkal 53
a) Gyepű vágók 53
3) Gyöngyszedő és ágtördelő kampók 53
c) A tüskeirtók - nádvágók 55
d) A bozótkések történeti kapcsolatai 56
3. Tüskeirtók, vesszővágók az Alföldön 63
4. Különbségek az erdők között 66
II. Erdőfoglalás 77
1. Az irtásföldek foglalásának lehetősége 77
2. Az első foglalás fontossága 84
3. A foglalás módja és jelei 84
a) Foglalás sík vidéken 91
b) Foglalás az erdőben 92
a) Ágletörés, tulajdonjegy 93
b) Kereszt 95
7) Keringetés 100
4. A foglalás biztosításának egyéb közösségi módja 106
III. Az irtás munkájának első része, irtási metódusok 113
1. Az irtás munkájának összetettsége és az ezt tükröző kifejezések 113
2. A „vész" mint irtási szakkifejezés 118
3. A kerengetés módja és kifejezései 128
4. Az „aszal"-hoz kapcsolódó kifejezések 135
5. Az aszalás: érték 143
a) A hosszú ideig fenntartott kerengetések és azok célja 146
b) A kerengetések haszna 148
c) Az aszalások adásvétele, zálogba vetése 152
d) Ismételt aszalások 154
6. A kerengetéses fapusztítás előnye 156
7. A csonkolás 160
IV. Az irtási munkák második szakasza 167
1. Az „irt" jelentésének tanulságai 167
2. Az irtás munkája és eszközei 172
a) Az irtás munkájának jellege 173
b) Az irtás fő eszközei 176
a) Fejszék, balták 176
p) Ágvágó kések 178
c) A vágókések típusai és történeti kapcsolatai 185
3. A tisztogatás 191
4. Az irtási munkák végzői 196
V. Az égetés 203
1. Fakiölés rágyújtással 203
2. Fű- és gazégetés 209
3. A fák égetése 212
VI. Talajművelés és vetés 221
1. A friss irtásföldek és művelésük lehetősége 221
2. Az úgynevezett „kapáskultúra" kérdése 226
3. Az irtásföldek feltörése 232
a) Az irtásföld felszegése 232
b) Az ásóval rokon eszközök 235
4. A felületi talajművelés terminusai 238
a) A kézi talajművelés lehetőségei 238
b) A horol szavunk tanulságai 240
a) A horol, horoló jelentése, rokonsága és párhuzamai 240
/3) A gereblye és borona kapcsolatai 244
7) A horol és hordoz összefüggésének tárgyi alapja 246
c) A kapar vizsgálata 253
5. A kapa szerepe a korai talajművelésben 257
6. Vetés és gyomlálás 263
a) Az irtásföld vetése 263
b) Gyomnövények az irtásokban 268
7. A huzamosan használt, tiszta föld: a járt föld 272
VII. Vágóeszközök 277
1. A sarlók 277
a) A horgas sarlók fennmaradásának kedvező lehetősége az irtásföldeken 277
b) A horgas sarlók történeti emlékei hazánkban 283
c) A horgas sarló kapcsolata más vágóeszközökkel 285
d) A terminológia tanulsága 291
2. A rövid kaszák 294
a) Európai elterjedése 299
b) A rövid kasza keleti pápai 301
c) A rövid kasza eltűnése 303
C) Az irtásföldek az allódiumok szorításában
1. A paraszti erdőhasználat átalakulása 313
a) A forrásanyag felkutatásának nehézségei 313
b) A paraszti erdőközösségek jelentősége és továbbélése 315
c) Az irtásföldek szabadabb, belső forgalmazása 319
d) Az irtásföldek koncentrációjának nagyobb lehetősége 324
2. Az uradalmi erdőgazdálkodás kibontakozása és hatása az irtásokra 327
3. Az irtásszerződések mint az allodizáció eszközei 335
4. Az irtásföldek visszaváltása 349
a) Az irtásföldek előnye 349
b) A visszaváltás kezdete: a jogbiztosítás 352
c) A visszaváltás fokozatossága 355
d) A visszaváltás eltérő ideje az egyes uradalmakban 360
Rövidítések 365
Irodalom 367
Szó- és tárgymutató 401
Resumé 413

Témakörök