Irodalomtörténet 1927. január-december

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata - Tizenhatodik évfolyam

Szerző

Budapest

'Balassa Imre: Irodalomtörténet 1927. január-december ' összes példány

Kiadó:	Magyar Irodalomtörténeti Társaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1927
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	361 oldal
Sorozatcím:	Irodalomtörténet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Teljes évfolyam. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. A címlapok hiánya miatt az egyes lapszámok nem beazonosíthatóak.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

Herczeg Ferenc
Irta FUTÓ JENŐ.

Élete. - Herczeg Ferenc 1863 szeptember 22-én született Versecen, ahol apja polgármester volt. Tanulmányait szülővárosának elemi iskolájában kezdte, a temesvári, szegedi és fehértemplomi gimnáziumban folytatta s a budapesti egyetem jogi karán fejezte be. A jogi pályához nem volt kedve, szülei óhajának engedve lett jogász, ő maga a katonai pályára szeretett volna lépni. Döntő hatással jövője kialakulására Fenn és lenn c. első regénye volt, amelyet egy halálos kimenetelű párbaja miatt szenvedett államfogsága idején írt Vácon s amellyel az Egyetemes Regénytár 1000 frankos pályadíját nyerte el. Ekkor találta meg életcélját, ettől kezdve csakis író akart lenni. Az első sikert több koronázta. 1894-ben a Petőfi Társaság választotta tagjai közé, ugyanezen évben a Budapesti Hirlap munkatársa lett s ezután Rákosi Jenő oldala mellett gyorsan bontakozik ki tehetsége. Különös népszerűségre a Gyurkovics-család női és férfitagjairól írt humoros művei által tett szert. A Gyurkovics-család c. műve eddig huszonkétezer példányban jelent meg, neve ezáltal vált országosan ismertté, írói egyénisége kedveltté. Az 1893. év újabb diadalt hoz számára: ekkor választotta a Kisfaludy-Társaság tagjai közé s most már korunk legkiválóbb íróival, költőivel és esztétikus tudósaival kerül egy helyre. Ugyanezen évben A dolovai nábob leányának első előadása alkalmával a budapesti közönség „mint a magyar drámairodalom fényesen feltűnő új csillagát üdvözölte". 1894-ben indította meg az Uj Idők-et s ezzel a magyar szépirodalmi élet egyik vezetője lett. Az 1896-i általános választások alkalmával a verseci kerület országgyűlési képviselőjévé választotta meg, az 1901-i választások idején azonban ugyanott megbukott s csak 1904-ben került be ismét a parlamentbe, mint a pécskai kerület képviselője, s egészen 1918-ig, a nagy összeomlásig, az országgyűlés legtekintélyesebb képviselői közé tartozott. Rendíthetetlen híve volt Tisza Istvánnak, s vele együtt szívvel és lélekkel védelmezte a haza érdekeit. Különösen tanulságosak ebben a tekintetben a Magyar Figyelő hasábjain megjelent cikkei; ezt a politikai szemlét 1911-ben Tisza Istvánnal együtt indította meg. 1899-ben az Akadémia levelező tagjává választotta, miután már előbb 1896-ban a Szabolcs házassága c. regényét a Péczely-díjjal koszorúzta. Neve ezután mind nagyobb súllyal esik a latba a legelsőrendűbb művészi és tudományos körökben. 1902-ben a Pogányok-kal nyert akadémiai jutalmat, 1903-ban a Petőfi Társaság Bartók Lajos halála után másodelnökévé, majd 1904-ben Jókai Mór halála után elnökévé választotta. Vissza

Fülszöveg

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata, az Irodalomtörténet, beható tájékoztatást nyújt a magyar irodalom és irodalomtörténet haladásának minden fontosabb mozzanatáról.

Tartalom

Tanulmányok.
Alszeghy Zsolt: Összefoglaló könyvszemle 33, 128, 218, 316
Dézsi Lajos: Tőke Ferenc „Spira históriája" 211
Futó Jenő: Herczeg Ferenc 1, 82, 181, 277
Zoltvány Irén: Elnöki megnyitóbeszéd 69
Kisebb közlemények.
Baros Gyula: Báró Eötvös József elveszett versei 30
Harsányi István: Kazinczy Ferenc ismeretlen levelei 123
Pitroff Pál: Kölcsey Ferenc olvas, Szemere Pál fogalmaz 31
Szira Béla: A magyar hirlapirodalom a szabadságharc után 124
Tolnai Vilmos: Arany János: Előhang Csabához 314
Tolnai Vilmos: Jókai Mór forrásaihoz 315
Viszota Gyula: Karikatúrák Széchenyiről 1843-ban 122
Tudományos irodalom.
Balogh István: Gyóni Géza szibériai életrajza 242
Bartha József: Két nemzedék magyar irodalma 45
Blau Lajos-emlékkönyv 46
Boross István: Gyóni Géza 149
Csengery János-emlékkönyv 144
Dézsi Lajos munkái 128
Erdélyi Lajos: Magyar nyelvi tanulmányok 146
Földessy Gyula: Újabb Ady-tanulmányok 321
Flórián Kata: A kassai német színészet története 1816-ig 241
Gulyás József: Üvegcserepek 331
Lám Frigyes: A gründlerek irodalma 243
Leffler Béla: Ungersk Lyrik 48
Makkai Sándor: Magyar fa sorsa 317, 343
Mitrovics Gyula: Gyulai Pál esztétikája 330
Nagy Sándor: Ady Endre költészete 323
Pukánszky Béla: A magyarországi német irodalom története 329
Rubinyi Mózes: Herczeg Ferenc 148
Rubinyi Mózes: Kiss József élete és munkássága 147
Szigethy Lajos: Luther lelke 148
Szigetvári Iván: Kisebb munkák 240
Szilárd Leó: Szent László a magyarnyelvű énekköltészetben 48
Vashegyi Margit: A magyar Moliére-fordítások 242
Viczián Márta: Nestroy János hazánkban 242
Waisbecker Ede: Pázmándi Horvát Endre 330
Zulawski Andor: A magyar irodalom problémái 332
Szépirodalom.
Babits Mihály: Halálfiai 228
Baja Mihály: Óh, szép ifjúságom 327
Balassa Imre: Nagy idők 238
Balla Irma: Vaskuthy Gábor 326
Balogh István: Hó-fa 327
Bartóky József új kötetei 40
Berde Mária: Romuald és Andriána 137
Bibó Lajos: Báthory Zsigmond 140
Csűrös Zoltán: A fejedelem bujdosik 139
Dormándi László: Sólyommadár 236
Gabányi János: A megbilincselt ember 142
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények 223
Gyallay Domokos: Vaskenyéren 37
Hegedűs Sándor: Vörösbőrű romantika 255
Hómann Károly: A félszemű medve 139
Kisléghy Kálmán: Hódolat 328
Komáromi János: Hat vőlegény 234
Kosztolányi Dezső: Édes Anna 42
Krudy Gyula: Mohács 138
Kutass Kálmán: Versek 140
Laczkó Géza: Sátán Trismegistos olvasója 138
Lenkei Henrik: A nagy előjáték 137
Marconnay Tibor: Kacagva tört ki a faun a pagonyból 328
Meyer K. F. költeményei. Ford. Szigethy Lajos 141
Mécs László: Vigasztaló 220
Orosz Iván: Boldogok szigete 333
Palasovszky Béla: Őszi harmat után 49
Palágyi Lajos válogatott költeményei 233
Prohászka-Breviárium 239, 329
Reményik Sándor: Két fény között 326
Régi olasz novellák. Ford. Honti Rezső 328
Révay József: Szentek legendái 47
Simon Lajos: Cserépvári történetek 237
Surányi Miklós: A szörnyeteg 38
Szász Károly: A szabadfalvi pap leánya 233
Székely Nuszbek Sándor: Aratás 333
Szitnyai Zoltán: Bolondok tornya 141
Timár József: Lélek a mezőn 334
Turchányi István: Aszja 237
Vargha Gyula: Hamvadó tüzek 218
Váczy József: Pusztai harangszó 326
Váry Rezső: Urak és gazdagok 236
Váth János: Imitatio Christi 49
Vidor Marcel: Csello 139
Vörösmarty Mihály kiadatlan költeményei 145
Folyóiratok szemléje.
Alszeghy Zsolt - Baros Gyula - Gulyás Pál - Halász László - Pintér Jenő: Negyvenkilenc folyóirat és hirlap irodalomtörténeti vonatkozású cikkei 51, 150,3 243, 335
Figyelő.
Négyesy László: Ady-kultusz 157
Pintér Jenő: Ady-problémák 341
Beöthy Zsolt: Bánóczi József 60
V. M.: Ferenczi Zoltán 263
Szász Károly: Jakab Ödön 167
V. R.: Széphalom 170
Elhúnytak 62, 172, 269, 353
Hírek 63, 173, 273, 354
Új könyvek 64, 175, 275, 356
Társasági ügyek 67, 177, 360