1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Irodalomismeret 1998/1-2.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata - IX. évfolyam május

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Nincs az a bonyolult történelmi esemény vagy eseménysor, ami az utókor emlékezetében ne egy-két személyhez kötődnék. A történések elemei elmosódnak, az érdekhatárok felismerhetetlenné válnak, az időrend és olykor a történések belső logikája is leegyszerűsödik. Végső soron az emberi emlékezet azt a személyt választja ki a történések jelképéül, aki az eseményeket az emlékezetben reprodukálni képes. Az 1848-49-es események sorát március 15-e, a márciusi ifjak rebelliója indította meg. E radikális ifjakat Petőfi alakja jeleníti meg az emlékezetünkben a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, amikor a Nemzeti dalt mély átérzéssel elszavalja az esernyős tömeg előtt.
Nem állítom, hogy Petőfi volt 1848. A szabadságharccá átalakult forradalom magában foglalta a kor meghatározó értelmiségét, kiterjedt a felszabadított jobbágyokra, s közös nemzeti üggyé vált. Mégis Petőfi az, aki a képzeletünkben '48 fölött sugárzik, s aki személyében megtestesíti a két év kétségbeesett harcainak - hadd kockáztassam meg: a... Tovább

Fülszöveg

Nincs az a bonyolult történelmi esemény vagy eseménysor, ami az utókor emlékezetében ne egy-két személyhez kötődnék. A történések elemei elmosódnak, az érdekhatárok felismerhetetlenné válnak, az időrend és olykor a történések belső logikája is leegyszerűsödik. Végső soron az emberi emlékezet azt a személyt választja ki a történések jelképéül, aki az eseményeket az emlékezetben reprodukálni képes. Az 1848-49-es események sorát március 15-e, a márciusi ifjak rebelliója indította meg. E radikális ifjakat Petőfi alakja jeleníti meg az emlékezetünkben a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, amikor a Nemzeti dalt mély átérzéssel elszavalja az esernyős tömeg előtt.
Nem állítom, hogy Petőfi volt 1848. A szabadságharccá átalakult forradalom magában foglalta a kor meghatározó értelmiségét, kiterjedt a felszabadított jobbágyokra, s közös nemzeti üggyé vált. Mégis Petőfi az, aki a képzeletünkben '48 fölött sugárzik, s aki személyében megtestesíti a két év kétségbeesett harcainak - hadd kockáztassam meg: a világszabadságnak - kései látomását.
Petőfi költő volt, de több is, mint költő. Költészetünk megújítója, s politikai gondolkodásunk megújítója. Ő az, aki jelképesen beemelte a népet Magyarország történelmébe.
Hát ezt jelenti számomra Petőfi: nem többet, és nem kevesebbet. Vissza

Tartalom

"A Petőfi-pillanat"3
Tisztelt Barátunk!3
Balassa Iván: Élményeim Petőfi Sándorról4
Balassa Péter: A Petőfi-szerelem6
Bárány Tamás: Teremtett tágabb hazát7
Bari Károly: Petőfi; Vajda János közkatona imája a gyóntatószékben Petőfi halhatatlan lelke előtt9
Beney Zsuzsa: Mit köszönhetek a "János vitéz"-nek?10
Béres Attila: Egy kis magyar szégyen12
Bertók László: Őt szerettem meg először13
Bihari Sándor: Petőfi világossága15
Bisztray Ádám: Mintha mindig velem lett volna15
Bori Imre: A Petőfi-irodalom bűvkörében16
Borzsák István: Mi fán terem a királydinnye?17
Botka Ferenc: "Méláz a haramja erdő közepében"19
Czigány György: Fiam, Petőfi Sándor21
Csiki László: A világvégi költő21
Csukás István: Petőfi könyvei22
Egyed Péter: A szellem a "dagerrotip"-ben25
Ember Mária: Szerencsém, Petőfi27
Göncz Árpád: A jelkép29
Gyurkovics Tibor: Szervusz, Petőfi bácsi!29
Jókai Anna: Az a másik (teljes) Petőfi32
Kabdebó Tamás: A Petőfi-összes az ágyam mellett van33
Kálnay Adél: Az érzés szép34
Kántor Péter: Petőfiről35
Kovács Sándor Iván: Alföld, Kárpátok, Pest37
Kristó Nagy István: Szomorkás számadás40
Lászlóffy Aladár: Petőfi bennünk42
Lukácsy Sándor: Néplázító vagy nemzetébresztő?43
Márton László: Személyes emlékeim Petőfi Sándorról44
Mészöly Dezső: Gyermekkorom Petőfije46
Mezey Katalin: Petőfi-nyelvjárás47
Parancs János: Megkésett tanúvallomás49
Petrőczi Éva: "Mikorra a patak vize tükörré lett"50
Pomogáts Béla: Találkozások Petőfivel51
Rába György: Barguzin53
Praznovszky Mihály: Petőfi-tanítóim54
Rónay László: Találkozásaim Petőfivel55
Sarusi Mihály: Petőfi megérint57
Takács Zsuzsa: Kutyák, farkasok58
Tandori Dezső: A legalapvetőbb magyar költő60
Tőzsér Árpád: A költő ezüst pillanata60
Visky András: A kis lak, a nagy Duna és a Nagyduma62
A Petőfi- és Arany-kutatás
Tisztelt Kollégánk!65
Kozma Dezső: Petőfi-kutatások Kolozsvárott a múlt század végén; Rövid válasz a körkérdésekre66
Kerényi Ferenc: A Petőfi-kutatás helyzetéről és feladatairól71
Imre László: Hiányok és tennivalók74
Ratzky Rita: Ami még nincs: kéziratkatalógus, műelemzés76
Debreczeni Attila: Romboljuk a sztereotípiákat!77
A dagerrotípiától a szoborig
Szalai Anna: Ábrahám és Árpád - A zsidó értelmiség útkeresése a szabadságharc előestéjén79
Jakab István: Márciusi aggodalmak. Egykorú napló részletei (Király Farkas Péter bevezetőjével)86
Kerényi Ferenc: 1848-49 kultusztörténetének forrásánál91
Tüskés Tibor: A dagerrotípia és a szobor95
Szentmártoni Szabó Géza: Feltevések a Petőfit ábrázoló dagerrotípiáról96
Hubay Miklós: Egy ismeretlen-ismerős szoborról104
Somlyó György: Ferenczy Béni Petőfi-szobrára105
Fülep Lajos: Ferenczy Béni Petőfi-szobra106
Nagy László: Szellem és fantázia106
Voigt Vilmos: Pontosabb Petőfi- és Arany-képet!107
A közoktatás és közműveltség Petőfije
Hódi Gyuláné: A Petőfi-arckép változatai 150 év középiskolai tankönyveiben109
Cseh Dóra - Konkoly Éva: Petőfi Sándor tizenöt reprezentatív antológiában, 1868-1996113
Kispálné Lucza Ilona: A megújult Petőfi-szülőház és Emlékmúzeum120
A két Júlia
Hatvany Lajos: Feleségek felesége. Petőfi mint vőlegény (Történetek, karakterek, helyzetek a könyvből, K. S. I. bevezető soraival)122
Karinthy Frigyes: Hatvany Lajos: Feleségek felesége138
Kerényi Ferenc: Júlia (monodráma)141
Kovács Sándor Iván: "Fejfádra sötét lobogóul..." Szendrey Júlia halálfejet hímez149
Halász Imre: Arany János és családja152
Ruttkay Veronika: Arany Jánosné levelei tükrében. [Címzettek: Ercsey János, Ercsey Sándor, Ismeretlen, Röhmné Júlia; az Akadémia kondoleáló levele Aranynéhoz, 1-7]155
Arany János levelesládája
Levélírók és címzettek: Budenz József Szilády Áronhoz; Csaplár Benedek, Gáspár János, Győry Vilmos, Imre Sándor, Jámbor Pál, Jósika Miklósné Podmaniczky Júlia, Ormós Zsigmond, Szabó Károly, P. Szathmáry Károly Aranyhoz; Szilády Áron Budenz Józsefhez, Aranyhoz; Wohl Janka Aranyhoz [8-34]173
Olvasat és kommentár: Benkei Kovács Balázs, Császi Ádám, Gácsi Zsuzsanna, Herpai Péter, Kozma Norbert, Ozsvár Andrea, Palkó Balázs, Salinger Richárd, Ungváry Laura-Anna174
Könyvajánló
Fekete Sándor: Petőfi forradalma (Részlet Csala Károly ismertetéséből)194
Közlemények
Petőfi Sándor: El innét, el a városból198
Magyary Ágnes: Felvinczi György Kolozsvárt leíró verse198
Levelek Szabó Magdához, III. (Balog Zsigmond, Hásvölgyi Lajosné, Sz. Tungli Mária, Harsányi István)205
Szakonyi Károly: Hubay Miklós nyolcvanadik születésnapjára209
Mi történt a Társaságban?210
Tagozati beszámolók210
Szerkesztői jegyzet218
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem