Előszó
E könyv azoknak az irodalomelméleti ismereteknek az elsajátíttatásához-elsajátításához kíván segítséget nyújtani, amelyek a korszerű oktatásban - s tágabb körűen, az irodalmi közgondolkodásban - mindinkább előtérbe kerülnek. A tanárokhoz, diákokhoz szól tehát, s ahhoz a szélesebb közönséghez, amelyik nemcsak a szépirodalmi művek olvasásában akar lépést tartani kultúránk fejlődésével, hanem a kritikákat, irodalmi témájú esszéket és publicisztikai írásokat is figyelemmel kíséri.
A régi iskolákban a retorika, poétika és verstan a tananyag évszázados hagyományú, szerves része volt. Csak 1945 után terjedt el az az egyoldalú, irodalomtörténet-központú (ún. historicista) szemlélet, amelyik a művészi műveket a politikatörténet és az alkotói életrajz ideológiai szempontokra szűkített illusztrációiként mutatta be, s arra nem fektetett különösebb gondot, hogy azt is megértesse, e művek mitől művésziek.
Az 1980-as évek elején megjelent tankönyvek már világosan jelezték az elméleti ismeretanyag rehabilitálásának szándékát. Az ezt tükröző - ismeretlen, s gyakran ijesztően idegen hangzású szakkifejezésekkel jelölt - fogalmak azonban a maguk logikus összefüggéseiből kiszakítottan, kellő magyarázatok nélkül bukkantak fel az irodalomtörténeti gondolatmenetekben, s ez érthető ellenállást váltott ki az iskolákban.
A most készülő nemzeti alaptanterv a jelek szerint - igen helyesen - úgy akarja megoldani ezeket a problémákat, hogy a szépirodalmi alkotásokat mintegy visszahelyezi a maguk természetes közegébe, a nyelvi érintkezés más - az élőbeszéd, az ismeretterjesztő írások, publicisztikai művek stb. - szövegei közé, s ezekkel összehasonlítva akarja kimutatni sajátosságaikat. Ebben az összefüggésben a szépirodalom maga is jóval összetettebb, reálisabb képet nyújt. A „magas irodalom" és a népköltészet műfajai mellett láthatóvá válnak az oktatás számára is azok az irodalmi szövegtípusok, amelyek a fiatalok mindennapi életét befolyásolják: a gyermek- és ifjúsági irodalom, a szórakoztató irodalom vagy akár a reklámköltészet. Az elméleti kifejtés logikai rendjében pedig megfoghatók lesznek a művészi forma rejtélyei, a retorikai-stilisztikai alakzatok, versritmusok, rímszerkezetek, az epikus és drámai építkezés kompozíciós megoldásai.
Vissza