Tájékoztató a tankönyvhöz | 5 |
Művészet és valóság | |
Gondolatok a művészetek rendszeréről | 7 |
Mire való a művészet? | 9 |
Utánzás - kifejezés | 10 |
A művészetek érzéki jellege | 12 |
Élményszerűség | 12 |
Mi a "valóság" ? | 13 |
"Az igazat mondd, ne csak a valódit!" | 14 |
A szépirodalom | 16 |
Egy novella | 17 |
Kosztolányi Dezső: A kulcs | 17 |
Az epika | 20 |
A novella | 20 |
Az epikai közlés formái | 21 |
Egy különös novella | 22 |
Karinthy Frigyes: Cirkusz | 22 |
A líra | 23 |
Kosztolányi Dezső: Októberi táj | 24 |
A művészi nyelv | 26 |
Többletjelentés | 28 |
A jelentés "megkettőződése" | 30 |
Szövegösszefüggés - szövegkörnyezet | 31 |
A művészi értékelés | 33 |
A művészi érték | 36 |
A művészet tartalma | 36 |
Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról | 37 |
A szórakoztató irodalom | 39 |
Az álirodalom | 39 |
Még néhány megjegyzés | 39 |
Szemelvények az ókor irodalmából | |
Mítosz, mitológia | 41 |
Mítoszok az istenek születéséről, a világ keletkezéséről | 43 |
Gilgames | 43 |
Az istenek születése a görög mitológiában | 44 |
Mítoszok az ember teremtéséről | 48 |
A Prométheusz-mítosz | 49 |
A Biblia | 50 |
Az Ószövetség | 51 |
A Teremtés könyve | 52 |
A vízözön | 54 |
A Gilgames eposz vízözöntörténete | 55 |
Pusztulás-mítoszok | 55 |
József története | 56 |
Az Ószövetség más könyvei | 57 |
Jónás könyve | 58 |
A Zsoltárok könyve | 59 |
Az Újszövetség | 60 |
Jézus születése | 61 |
Jézus kínhalála és feltámadása | 62 |
A tékozló fiú | 63 |
Az Újszövetség további könyvei | 64 |
Az ókori görög irodalom | 66 |
A görög kultúra jelentősége | 66 |
A görög epika | 69 |
A homéroszi eposzok | 69 |
A trójai mondakör | 70 |
Iliász | 71 |
Az istenek szerepe az Iliászban | 73 |
Az Iliász embereszménye: Akhilleusz | 74 |
Hektór és Andromakhé | 76 |
Az élet teljessége az Iliászban | 78 |
Akhilleusz pajzsa | 78 |
Odüsszeia | 79 |
Új embereszmény: Odüsszeusz | 80 |
Az istenek korlátozott szerepe | 81 |
Bonyolultabb mese - bonyolultabb szerkezet | 82 |
Odüsszeusz és Nauszikaá | 85 |
Odüsszeusz kalandjai | 86 |
Ithaka - leszámolás a kérőkkel | 92 |
Az eposz | 94 |
Az időmértékes verselés | 94 |
A görög líra | 96 |
A történelmi változások hatása | 96 |
Elégiák és epigrammák | 97 |
Az iambosz és a görög verselés új formái | 98 |
Dalköltészet | 99 |
A görög dráma | 103 |
Történelmi-politikai háttér | 103 |
Képzőművészet | 103 |
A görög színház és színjátszás | 105 |
A dráma és a színpadi előadás | 111 |
A tragédia | 112 |
Szophoklész | 113 |
Antigoné | 113 |
A thébai mondakör | 113 |
Az antik dráma jellegzetes vonásai | 115 |
Az Antigoné szerkezete | 117 |
A drámai harc és a jellemek | 118 |
Expozíció | 118 |
Bonyodalom | 119 |
"Sok van, mi csodálatos..." | 120 |
Konfliktus | 120 |
Késleltetés | 121 |
Krízis | 123 |
Végkifejlet | 123 |
Antigoné tragikuma | 124 |
Kreón bukása | 124 |
Oidipusz király | 125 |
Kivételes remekmű | 125 |
Peloponnészoszi háború - elsötétülő látásmód | 125 |
A drámai szituáció | 127 |
Új típusú konfliktus | 127 |
Időszerkezet | 127 |
A darab szerkezeti felépítése | 128 |
Sorstragédia? | 132 |
A sorsával szembenéző ember | 133 |
A tragikus hős | 134 |
Írói világkép | 134 |
Platón | 136 |
A római költészet | 140 |
A római irodalom kialakulása | 140 |
Catullus | 142 |
Éljünk, Lesbia | 143 |
Lesbia madárkája | 143 |
Gyűlölök és szeretek | 144 |
Vergilius | 146 |
Eklogák | 147 |
Aeneis | 149 |
Aeneas és Didó | 150 |
Aeneas az Alvilágban | 152 |
A római istenekről | 152 |
Horatius | 154 |
Carmenek | 155 |
Thaliarchushoz | 156 |
Licinius Murenához | 158 |
Leuconoéhoz | 158 |
Paedrus | 160 |
Szemelvények a középkor irodalmából | |
Történelmi változások, világnézeti átalakulás | 161 |
Az ókeresztény irodalom | 162 |
Szent Ágoston: Vallomások | 163 |
A szerzetesrendek | 164 |
Antikvitás és kereszténység | 165 |
A szellemi élet fellendülése | 165 |
Képzőművészet és zene | 166 |
A virágzó középkor irodalma | 170 |
Vallásos irodalom | 171 |
Himnuszok | 172 |
Új korszak a vers történetében | 173 |
Halotti beszéd - Ómagyar Mária-siralom | 174 |
Legendák | 176 |
Lovagi irodalom | 179 |
Trisztán és Izolda | 179 |
Trubadúrlíra | 180 |
Vágánsköltészet | 183 |
Dante | 184 |
Isteni színjáték | 186 |
Túlvilági látomás | 187 |
Az eltévedt ember | 188 |
A Pokol | 189 |
A Pokol beosztása | 190 |
Paolo és Francesca | 193 |
Találkozás Odüsszeusszal | 194 |
Villon | 196 |
A nagy testamentum | 199 |
Balladák | 202 |
Szemelvények a reneszánsz irodalmából | |
A reneszánsz | 207 |
Olasz városállamok | 207 |
Reneszánsz és humanizmus | 207 |
Képzőművészet és zene | 209 |
Petrarca | 220 |
Daloskönyv | 222 |
Bocaccio | 225 |
Dekameron | 226 |
A sólyom feláldozása | 227 |
A költészet hanyatlása | 228 |
A magyar reneszánsz | 230 |
Janus Pannonius | 230 |
Galeotto Marzióhoz | 232 |
Búcsú Váradtól | 233 |
Mikor a táborban megbetegedett | 234 |
Egy dunántúli mandulafáról | 236 |
Saját lelkéhez | 237 |
Mars istenhez békességért | 238 |
Reneszánsz és reformáció | 238 |
A magyar irodalmi élet a 16. században | 239 |
Balassi Bálint | 241 |
A szerelem költője | 243 |
Hogy Júliára talála, így köszöne neki | 244 |
Ütemhangsúlyos verselés | 245 |
Három Júlia-vers | 246 |
Célia-versek | 248 |
Kiben az kesergő Céliárul ír | 248 |
Egy katonaének | 249 |
Isteni dícsíretek | 252 |
Kiben bűne bocsánatáért könyörgett.. | 253 |
Adj már csendességet.. | 254 |
Az angol reneszánsz | 256 |
Shakespeare | 257 |
Shakespeare színpada | 258 |
Rómeó és Júlia | 261 |
Szerelmi tragédia | 261 |
A végzetszerűség légköre - a tragédia előrejelzése | 262 |
Két szembenálló világ | 263 |
Bonyodalom és katasztrófa | 265 |
A tragédia lírája | 267 |
Nyelvi virtuozitás | 268 |
Hamlet, dán királyfi | 268 |
Idő és színhely | 269 |
Kompozíció | 270 |
Részletező expozíció | 270 |
Drámai szituáció - drámai konfliktus | 272 |
Töprengő hős | 274 |
A drámai küzdelem fokozódása | 275 |
Késleltetés és végkifejlet | 276 |
A tragédia értelmezése | 277 |
A többi szereplő | 277 |
Szemelvények a barokk korszak irodalmából | |
A barokk | 279 |
Képzőművészet és zene | 279 |
Az irodalmi barokk | 284 |
Pázmány Péter | 285 |
Zrínyi Miklós | 287 |
Szigeti veszedelem | 289 |
A téma | 289 |
Antik és keresztény elemek | 290 |
Barokk eszménykép: "Athleta Christi" | 290 |
Erkölcsi fölény | 291 |
Vértanúhalál | 292 |
Az eposz célzata | 293 |
"Ne bántsd a magyart.." | 293 |
A kuruc kor költészete | 295 |
Mikes Kelemen | 297 |
Törökországi levelek | 298 |
37. levél | 298 |
112. levél | 299 |
A francia klasszicista dráma | |
A józan ész uralma, racionalizmus és klasszicizmus | 301 |
Racine | 304 |
Racine drámáinak világa | 305 |
Phaedra | 305 |
Ellentétes és végletes lelkiállapotok | 306 |
Hippolytos | 308 |
Moliere | 311 |
A komédia | 312 |
Tartuffe | 313 |
Az ostorozott bűn | 314 |
Mesteri expozíció | 314 |
A bonyodalom | 316 |
A címszereplő megjelenése | 317 |
Tetőpont, megoldás | 318 |
Irodalomelméleti tárgymutató | 321 |