Előszó | 11 |
Írás-olvasás-irodalom | |
Az irodalomtanításról | 15 |
Írók és művek | 15 |
Fogalmak, meghatározások | 18 |
Mi az irodalom? | 19 |
Játékszabályok | 23 |
Vers és próza | 26 |
Epika, líra, dráma | 29 |
Ókor | |
Az európai irodalom bölcsője | 35 |
Ókor, antikvitás | 35 |
A mediterrán kultúrkör | 37 |
A klasszikus ókor (antikvitás) irodalma | 38 |
Az antik irodalom műfajai | 41 |
Az antik irodalom korszakai és alkotói | 42 |
Görög és római irodalom | 44 |
A görög irodalom korszakai és alkotói | 45 |
A római irodalom korszakai és alkotói | 46 |
Az antikvitás szellemi élete | 48 |
Az antik filozófia | 49 |
Az antikvitás öröksége | 54 |
A mítoszok világa | |
Mítosz, mitológia | 57 |
A görög-római mitológia | 60 |
A "klasszikus" mitológia világa | 62 |
A világrend | 64 |
Mondakörök, hősök - az emberek világa | 66 |
A mítoszok a képzőművészetben | 67 |
Mítosz és irodalom | 68 |
A klasszikus mitológia istenei | 70 |
Az antik epika | |
Epikus műfajok | 72 |
Az antik eposz | 73 |
A homéroszi eposzok | 74 |
Az eposzi forma | 74 |
Az eposzok verselése | 75 |
Eposzi jegyek és "eposzi kellékek" | 76 |
A homéroszi kérdés | 79 |
A trójai mondakör | 80 |
Íliász | 81 |
Az istenvilág | 84 |
A hősök tettei | 86 |
Harag, halál, megbékélés - az értelmezés lehetőségei | 88 |
Odüsszeia | 91 |
Az istenvilág | 95 |
A hős, a társak és az ellenfelek | 96 |
Utazás, kaland, hazatérés - értékek és értelmezések | 97 |
A római eposz | 98 |
Vergilius | 99 |
Aeneis | 101 |
Múlt, jelen, jövő - egy történelmi költemény értelmezései | 106 |
Ovidius: Átváltozások | 108 |
"Mitikus" alakok - mítoszok új szerepben | 109 |
Az antik lía | |
A kezdetek | 112 |
Az antik költészet korszakai | 114 |
Görög portrék | 115 |
A gúnyolódás mestere: Arkhilokhosz | 115 |
A szerelem költőnője: Szapphó | 117 |
Az életöröm dalnoka: Anakreón | 120 |
Az epigrammák mestere: Szimónidész | 121 |
Latin arcélek | 123 |
Catullus | 124 |
"Fehértüzű napok ragyogtak egykor rád..." | 126 |
"Nem töröm én magamat, Caesar, soha tetszeni néked" | 129 |
Vergilius eklogái | 131 |
Horatius | 134 |
"Ércnél is maradóbb..." | 135 |
"Akinek szívében arany közép tart (súlyegyent..." | 137 |
"Carpe diem" | 139 |
"Bosszúság a minap még nekem, és teher" | 141 |
Az antik dráma | |
A dráma eredete | 143 |
Dionüszosz ünnepei | 143 |
A görög színház | 145 |
Az attikai tragédia | 146 |
Aiszkhülosz, "a tragédia atyja" | 147 |
Szophoklész, a "klasszikus" | 147 |
Euripidész, a "modern" | 148 |
Szophoklész: Oidipusz király | 148 |
A tragédia felépítése | 149 |
A lélek mélységei | 151 |
A nyelv ereje - drámai irónia | 152 |
Vakok és látók - a tragédia értelmezései | 153 |
Szophoklész: Antigoné | 155 |
A vita sodrában - a mellékszereplők | 155 |
Érvek és ellenérvek | 158 |
Értelmezési lehetőségek | 158 |
A komédia | 159 |
Egy nagy csúfolódó: Arisztophanész | 159 |
Színház és színjátszás a "klasszikusok" után | 161 |
Thalia követői és kegyeltjei - a dráma Rómában | 162 |
Plautus, a "lúdtalpas" | 162 |
Egy filozófus drámái: Seneca | 164 |
A Biblia és az ókeresztény irodalom | |
A Biblia világa | 166 |
A Biblia fő részei | 166 |
A Biblia keletkezése | 167 |
A Bibliai szöveghagyomány | 169 |
A Biblia hatása | 169 |
Ószövetség | 170 |
Ószövetségi történetmondás | 170 |
Az Úr dicsősége - a Zsoltárok könyve | 177 |
Isten igéjének hirdetői - próféták és próféciák | 178 |
Újszövetség | 180 |
Fordulat a damaszkuszi úton - Szent Pál | 183 |
Az atyák szent szózata - az ókeresztény irodalom | 184 |
Szent Ambrus, Milánó püspöke | 186 |
Szent Jeromos, a bibliafordíó szerzetes | 188 |
Augustinus (Szent Ágoston), a "megtért bárány" | 189 |
Középkor | |
A középkor fogalma | 193 |
A középkori művelődés és irodalom korszakai | 193 |
"Korai" középkor | 194 |
"Fénylő" középkor | 194 |
A hit ragyogása a középkor világképe | 196 |
A középkori irodalom | 200 |
A magyar középkor irodalma | 202 |
Képzőművészet és zene | 203 |
Szerzők és művek a középkor irodalmából | |
A szerelem és az erény költői lovagi költészet | 205 |
A hit költői ferences himnuszok | 208 |
Csavargók dalai a vágáns költészet | 210 |
Dante, a túlvilági vándor | 212 |
A Pokol | 214 |
Odüsszeusz utolsó kalandja | 216 |
Villon, az evilági csavargó | 218 |
A Nagy Testamentum | 219 |
Az itáliai és az "udvari" reneszánsz | |
Az itáliai reneszánsz | 222 |
Az itáliai reneszánsz korszakai | 223 |
Képzőművészet és zene | 224 |
Petrarca, az "első humanista" | 225 |
Daloskönyv | 227 |
Boccaccio, a novella megteremtője | 231 |
Dekameron | 232 |
Lovagok, szerzetesek, polgárok - a Dekameron hősei és témái | 233 |
A magyarországi humanizmus és az udvari reneszánsz | 237 |
Janus Pannonius, a "közép-európai Duna-táj" első híres humanista költője | 240 |
Búcsú Váradtól | 242 |
Egy dunántúli mandulafáról - a roskadozó gyümölcsfa | 243 |
A 16-17. század irodalma | |
Egy évszázad viharai és következményei | 243 |
Eszmeáramlatok, korstílusok | 248 |
Az Észak-európai humanizmus és a reformáció irodalma | |
Az északi humanizmus | 252 |
A reformáció | 254 |
A reformáció irodalma Magyarországon | 255 |
A magyar "főúri" reneszánsz | 259 |
Balassi Bálint, a tudatos reneszánsz költő | 260 |
Egy katonaének | 263 |
Adj már csendességet... | 265 |
"Hogy Júliára talála..." | 267 |
Villiam Shakespeare, a "Költők Csillaga" | 269 |
Romeo és Júlia | 272 |
Hamlet | 275 |
Hamlet-értelmezések | 280 |
A barokk évszázada | |
A hit "diadala" - a barokk világképe | 281 |
Barokk irodalom | 282 |
Képzőművészet és zene | 283 |
A barokk Magyarországon | 284 |
Pázmány Péter, a hitszónoklat mestere | 284 |
Zrínyi Miklós, az aranygyapjas lovag és költő | 285 |
Szigeti veszedelem | 287 |
Szigetvár ostroma - lovagi témák, eposzi kellékek | 290 |
Zrínyi és a szigetiek mártíriuma | 292 |
A francia klasszicizmus és a klasszicista dráma | |
Mérték és szabály - az Udvar stílusa | 294 |
Moliére | 296 |
Tartuffe | 298 |