Irodalom 8.

Előszó

1945-ben befejeződött a második világháború, a szovjet hadsereg kiűzte Magyarországról a náci Németország megszálló csapatait és nyilas csatlósait. Mivel a háború vége Magyarországot a vesztesek oldalán találta, az 1947-ben megkötött párizsi békeszerződés visszaállította az ország 1938 előtti határait, és tetemes jóvátétel megfizetésére kötelezte az új, demokratikusan megválasztott kormányt.
A súlyos háborús vérveszteség és anyagi pusztulás dacára az ország lakossága bizakodott. A földosztás, a parlamenti demokrácia alapjainak lerakása, a köztársasági államforma bevezetése, a pénzreform, a háborús bűnösök megbüntetése a Horthy-korszak idején lefékeződött modernizálódásnak újabb hatalmas lendületet adott. Az első szabad, demokratikus választásokat az ország legnépszerűbb pártja, a Független Kisgazdapárt elsöprő többséggel nyerte meg 1945 őszén. A kisgazdák ekkor a kommunistákkal és a szociáldemokratákkal koalíciós kormányt alakítottak. Másfelől azonban súlyos árnyékot vetett a háború utáni első esztendők biztató fejlődésére a csehszlovákiai magyarság üldözése és ki-, illetve áttelepítése, valamint a szovjet megszállók önkényeskedése, akik tömegével hurcoltak el vétlen magyar állampolgárokat hosszú ideig tartó szibériai kényszermunkára.
A szabadság és demokrácia illúziójának a kommunisták hatalomátvétele vetett véget 1948-ban. A kommunisták a szovjet megszállók támogatásával, választási csalással (1947-ben), a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt erőszakos szétverésével kaparintották meg a hatalmat. így kezdődött a Rákosi-korszak (Rákosi Mátyás volt a kommunista párt vezetője), amely az 1956-os forradalomba torkollt. Az ország még a korlátozott függetlenségét is elveszítette, és a Szovjetunió egyik csatlós állama lett. A parasztoktól erőszakkal elvették földjeiket, s termelőszövetkezetekbe vagy állami gazdaságokba kényszerítették őket. A nagyüzemeket és a kereskedelmet államosították. A többpártrendszert megszüntették, a polgári szervezeteket feloszlatták. Bevezették a cenzúrát, és lezárták a határokat. Ész nélkül, az ország adottságait, lehetőségeit, erőforrásainak szűkösségét figyelmen kívül hagyva, nagyszabású iparosítási programba fogtak, hogy Magyarországot a „vas és acél országává" alakítsák. Minden hatalom néhány személy (Rákosi és elvbarátai), illetve az általuk irányított, félelmetes hírű Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kezében összpontosult. Vissza