Irodalom

Előszó

Az érettségi, majd a felvételi vizsga az elérendő célok a középiskolai diákok előtt. Ennek próbája a felkészülés. Főként a negyedik osztályban sűrűsödnek a feladatok, hiszen több tantárgyból kell számot adni az érettségi vizsgán, s az egyetemre készülőknek a felvételire is fel kell készülniük. Tanár és diák ezen időszakban sok munkát kell hogy elvégezzen.
Szükségessé válik, hogy az alapos tanári segítségen és a jó tankönyveken kívül egyéb eszközök, segédkönyvek álljanak a készülő diákok rendelkezésére.
Egy ilyen kötetet nyújtunk át a diákoknak és a magyartanároknak. Segédkönyvünkben figyelembe vesszük az irodalmi érettségi anyagot és követelményeket, de ezen túlmenően a főiskolai és az egyetemi magyar szakra jelentkezők többletigényeire is figyeltünk. Ismeretanyagunkat úgy elütöttük össze, hogy az irodalom írásbeli és szóbeli érettségin, továbbá a főiskolai és egyetemi felvételi vizsgákon is felhasználható legyen.
Tételfeldolgozásaink egyik csoportjában a világ- és magyar irodalom egy-egy alkotójának életét és műveit mutatjuk be és elemezzük. A tételek másik típusában korszakbevezetőket, ezen belül stílusirányokat ismertetünk. Az igényességre és a felvételizőkre is figyelve két szempontból is eltérünk a hagyományos tételfeldolgozásoktól. Az első az, hogy több mint száz részletes műelemzést közlünk kötetünkben. Ezek a lírai, epikai, drámai és társművészeti művekről készített elemzések és értelmezések segítenek az érettségi írásbeli, szóbeli és felvételi elemzéstípusú feladatainak megoldásában. E téren az elemzések mértéke, mélysége különböző; tucatnyi, részletes regény- és drámaelemzést olvashatnak, tíz-tizenöt nagy lírai vers elmélyült értelmezését tanulmányozhatják. Operák, festmények, szobrok, filmek részletesebb elemzését is felhasználhatják kötetünk anyagából.
Egy-egy kiemelkedő alkotó életművét elég sok műelemzéssel tártuk fel (Petőfi, Arany, Ady, Móricz, Kosztolányi, József Attila, Homérosz, Shakespeare, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Thomas Mann).
Természetesen olvashatók kevésbé részletező értelmezések is. A legfontosabb életrajzokat a diákok tetszés szerint használhatják fel.
Formabontó, a hagyományos tételfeldolgozástól eltérő könyvünk anyagában az is, hogy túllépünk a csupán irodalmi ismeretanyagon. Főként a korszakok és a stílusirányok bemutatásakor az irodalmi példák mellett felsorakoztatjuk a színházművészet, az építészet, a festészet, a szobrászat, a zeneművészet és néhány alkalommal a filmművészet alkotásainak elemzését. Módszerünk az, hogy egy-egy stílusirány jellemzőinek elméleti ismertetése után az illető irányhoz kapcsolódó társművészeti műveket is elemzünk. Következetesen alkalmazzuk ezt az eljárást az ókor, a középkor, a reneszánsz, a barokk, a rokokó, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus, a szimbolizmus, a naturalizmus, a szecesszió és az avantgárd irányzatainak bemutatásokon így például a barokk stílus jegyeit az irodalom mellett a festészetben, a szobrászatban, az építészetben és az zeneművészetben is feltárjuk (Zrínyi, Rubens, Rembrandt, Bernini, Vivaldi).
A társművészeti ismereteket a diákok sokféle módon felhasználhatják. Gazdagíthatják ezekkel a tömör elemzésekkel érettségi szóbeli tételfeleleteiket, de a felhasználás legfőbb területe a főiskolai és egyetemi felvételi vizsga. Kötetünk e részleteinek elolvasása után bővül a felvételire készülő diákok látóköre: panorámaszerűen foghatják át az egyes korokat, művészeti korszakokat, stílusirányokat. Vissza