Előszó
Kedves Kollégák!
Mielőtt átadnák a Tantervi útmutatót, néhány értelmező mondattal utalunk annak jellegére, felépítésére, az egyes fejezetek arányára, funkciójára.
Könyvünk nem a régi értelemben...
Tovább
Előszó
Kedves Kollégák!
Mielőtt átadnák a Tantervi útmutatót, néhány értelmező mondattal utalunk annak jellegére, felépítésére, az egyes fejezetek arányára, funkciójára.
Könyvünk nem a régi értelemben vett UTasítás, de nem is módszertani kézikönyv. Amannál oldottabb, szabadabb, bővebb, emennél bizonyos értelemben szűkebb, más szempontból bővebb. Szűkebb, mert nem ad konkrét óraleírásokat, tanmenetjavaslatot, bővebb, mert az irodalmi nevelés minden lényeges problémáját érinteni kívánja, a vitás kérdésekben - bár nem szentenciaszerűen - állást foglal. Mindenkor elméleti megalapozottságra törekszik, mert elsősorban az egészséges, helyes szemlélet alakítása a célja. Vallja, hogy ilyen szemléletmód birtokában a napi gyakorlat ezer kérdésében is dönteni tud a tanár - míg részletproblémák megoldására hiába kap mankót, ha aalpkérdésekben nem lát tisztán.
Az esztétika, az irodalomtudomány, a módszertan - mint minden a világon - állandó forrongásban van, a kutatások nyomán új felfedezésekkel gyarapszik.
Ezért, és mert tárgyunk az esztétikai nevelés oly döntően fontos lehetőségeit teretheti meg, elengedehetetlennek éreztünk egy "esztétikai nyitányt", amely a témáról való régebbi tudásunkat összefogja-rendszerezi, és néhány új mozzanattal kiegészíti. Mint minden nyitánynak, ennek is az a szerepe, hogy megteretse bemutassa az alaphangot, alaphangulatot, vezérmotívumot: az irodalmi mű műalkotás. Egyetlen magyartanár számára sem volt ez természetesen soha kétséges - elméletben. De a hétköznapok kemény és becsületes munkája közben néha megkísért a fáradtság és szürkeség. A nyitányunk által megzendített vezérmotívum ezt akarja elkergetni.
Vissza