Előszó
Részlet:
"Madách Imre
1823. január 21-én született a Nógrád megyei Alsósztregován (ma Szlovákia) középnemesi családból. Ősei között költő és ügyvéd is volt, nagyapja a Martinovics-per vádlottjait védte.
1831-től a váci piarista gimnázium magántanulója volt, majd a pesti egyetem filozófiai tanfolyamára, 1838-tól a jogi karra került.
1842-ben ügyvédi vizsgát tett, ezt követően Nógrád megye másodjegyzője lett Balassagyarmaton, a szabadelvű ellenzék szónokaként vált ismertté a közéletben.
1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet.
A szabadságharc idején megyei főbiztosként segítette a hadsereg élelmezését. Nővérét, honvédtiszt sógorát és 15 éves unokaöccsét román parasztfelkelők felkoncolták, 1849 szeptemberében Pál öccse is meghalt futárszolgálat során szerzett tüdőgyulladásban.
1852-1853-ban a nógrádi nemzetőrség fegyvereinek rejtegetése és Kossuth titkárának bújtatása miatt előbb bebörtönözték, majd rendőri felügyelet alatt élt Pesten.
1854-ben elvált feleségétől, anyjával és gyermekeivel Sztregovára húzódott vissza.
1861-ben visszatért a megyei közéletbe, képviselő lett, az országgyűlésen a Határozati Pártot támogatta, amely nem ismerte el Ferenc József legitimitását. 1862-ben - Az ember tragédiája sikerét követően - beválasztották a Kisfaludy Társaságba, egy év múlva pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.
1864-ben halt meg Alsósztregován. "
„A drámai költemény (...) sorait a legnagyobb szellemi szándékok, a végső kérdések és szimbolikus, mélyértelmű feleletadások feszítik; tulajdonképpen nem is olvasásra készültek ezek a művek, hanem kommentálásra, mint a szent könyvek és a misztikus szövegek (Szerb Antal: A magyar irodalom története)
„Madách a formai puritánság (egyszerűség) klasszikusa. (...) költeménye a puritán templomra emlékeztet, nemes formákkal, de minden dísz nélkül. Szigorú kompozíciójában a mondanivaló majdnem meztelenül jut érvényre. " (Babits Mihály: Az európai irodalom története)
Vissza