Irodalmi tanulmányok

Fülszöveg

Kicsi Sándor András 1957-ben született Budapesten. A: ELTE-n, I982-ben végzett kínai-spanyol szakon. 1983-1987 között a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban volt muzeológus, majd 1987-től az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztője lett. 1995 óta, kényszerűségből, egyéni vállalkozó, cikk- és könyvírásból, szerkesztésből él. A nyelvészet, néprajz, etnobiológia, irodalom és gasztronómia területéről közöl tanulmányokat. Legalább háromezer szócikket írt különféle lexikonok számára. Kötetei: Hetes lexikon (Magyar László Andrással, 2002), Gombocz Zoltán (2006), Magyar könyvlexikon (2006), A @-tól az egyszarvúig (Magyar László Andrással, 2007), Szószemantika (2007), Konyha és lélek (2007), Népi gombaismeret (2009), Vázlatok a nyelvtudomány történetéből (2009).
Irodalmi tanulmányai közül legjelentősebbek a verstaniak. A Horváth Iván és a Szepes Erika-Szerdahelyi István szerzőpáros közti vitában az utóbbiak mellé állt, elfogadva, hogy a magyaros verselés ütemhangsúlyos. Rámutat, hogy nyelvünk szóelején rögzített hangsúlya és a magánhangzók kvantitása miatt az időmértékes verselésre is alkalmas. Az azonban, hogy magyar nyelven többféle verselés létezik, a magyar kultúra befogadóképességének köszönhető. Kicsi további tanulmányaiban többek között a hűfordítással, a mese szóval jelölt műfajokkal és a beszédaktus-elmélet irodalomtudománybeli alkalmazhatóságával foglalkozik. Két írásának társszerzője a szigorú logikájáról nevezetes E. Bártfai László. Vissza