Szemelvények az európai irodalom kezdeteiből | |
Az ókor irodalma (olvasmány) | 7 |
Az európai irodalom kezdetei | 7 |
A görögség világa | 7 |
A trójai mondakör és Homérosz | 9 |
Epika | |
Homérosz: Odüsszeia | 11 |
Az istenek határozata | 12 |
Télemakhosz panasza a népgyűlésen | 13 |
Az Odüsszeia verselése: az időmértékes verselés | 14 |
A hexameter | 15 |
A tutaj ácsolása | 16 |
Nauszikaá | 17 |
Az emberi világ | 19 |
A jelzők szerepe: megkülönböztetés, hangulatkeltés, jellemzés | 20 |
Odüsszeusz elbeszéli kalandjait | 21 |
A küklópsz | 22 |
A szirének | 23 |
Odüsszeusz alakja | 24 |
Az események előadása, az elbeszélés | 25 |
Az íjverseny | 25 |
A kérők megölése | 27 |
Békekötés | 28 |
Az eposzi igazságszolgáltatás | 28 |
Az epika | 28 |
A monda és az eposz | 29 |
Líra | |
Szapphó szerelmes éneke | 31 |
A római költészet virágkora és Horatius | 32 |
Horatius: Melpomenéhez | 34 |
Horatius: Leukonoéhoz | 35 |
A líra | 35 |
Dráma | |
Az óroki görög dráma kialakulása (olvasmány) | 37 |
A görög színház és az előadás | 38 |
Szophoklész: Antigoné | 39 |
Antigoné és Iszméné | 40 |
A kar éneke | 42 |
A kórus | 43 |
A drámai műfajcsoport | 44 |
A jambus és a trocheus | 44 |
Kreón és Antigoné | 45 |
Kreón és Haimón | 45 |
A konfliktus | 46 |
Antigoné és Kreón ellentéte | 47 |
Antigoné és Haimón halála | 47 |
Kreón összeomlása | 48 |
A kar zárókórusa | 49 |
A tragédia | 49 |
A katharzisz | 50 |
Összefoglaló kérdések | 50 |
Szemelvények a humanizmus és a reneszánsz irodalmából | |
A reneszánsz és a nemzeti irodalmak kialakulása (Olvasmány) | 53 |
A középkor | 53 |
A szellem első nagy lázadása a középkor ellen: a reneszánsz és a humanizmus | 54 |
Epika | |
Dante: Isteni színjáték | 57 |
A Pokol kapujának felirata | 57 |
A rím | 59 |
A rímképlet és a tercina | 60 |
Odüsszeusz utolsó utazása | 60 |
Az Odüsszeia és a Színjáték összehasonlítása | 62 |
A rímek elhelyezése | 63 |
Líra | |
Petrarca: Áldott a nap | 67 |
Az új szerelmi érzés | 68 |
Az erősítés: az érzelemkifejezés eszköze | 68 |
A szonett | 70 |
Janus Pannonius | 70 |
Kikacagja a római búcsúsokat | 72 |
Ugyanarról | 72 |
Ugyanarról | 72 |
Galeotto Marzióhoz | 74 |
Leszámolás a középkori vallásos világfelfogással | 75 |
A felkiáltás, a kérdés, a megszólítás: az érzelemkifejezés és élénkítés eszközei | 75 |
A szokatlan szórend és a párhuzam | 75 |
Pannonia dicsérete | 76 |
Hunyadi János sírfelirata | 76 |
Búcsú Váradtól | 80 |
A humanista ember világnézete | 81 |
A leírás | 82 |
A leírás törvényei | 82 |
Midőn beteg volt a táborban | 83 |
A megszemélyesítés, az elképzeltetés és megelevenítés | 85 |
A költői kifejezés eszközei | 85 |
Balassi magyar nyelvű lírája | 86 |
Búcsúja hazájától | 87 |
A magyar lírai költészet első nagy alakja | 89 |
A hangsúlyos ritmus | 90 |
A sorfajták | 90 |
Hogy Júliára talála, így köszöne neki | 91 |
A hasonlat | 92 |
A szókép: a metafora | 92 |
Egy katonaének | 92 |
A tartalom és forma egysége | 94 |
Dráma | |
Az angol dráma virágkora (XVI-XVII. sz. ) (Olvasmány) | 99 |
Az angol dráma nagy korszaka | 99 |
Az angol színpad és az előadás | 100 |
Shakespeare és a Julius Caesar | 101 |
Cassius és Brutus | 102 |
Brutus monológja | 103 |
A jellemzés | 105 |
A közvetlen jellemzés | 105 |
A közvetett jellemzés | 105 |
Caesar megölése | 106 |
Brutus beszéde | 107 |
A dráma szereplőinek jellemzése | 109 |
A mű eszmei mondanivalója | 109 |
Antonius beszéde | 110 |
Antonius jellemzése | 112 |
A szerkezet | 113 |
A szerkezet részei az epikában és a drámában | 113 |
Caesar utódai | 113 |
Brutus halála | 114 |
Antonius és Octavius zárszavai | 115 |
Brutus tragikuma | 115 |
A történelmi dráma | 116 |
Összefoglaló kérdések és feladatok | 117 |
Szemelvények a XVII. és XVIII. század magyar irodalmából | |
A török és a német elleni harcok irodalma (XVII. sz.) | 121 |
A nemzeti eposz megteremtője: Zrínyi Miklós | 121 |
Epika | |
Szigeti veszedelem | 125 |
Az előhang | 125 |
A szultán és a török sereg | 127 |
A szultán és a törökök jellemzése | 127 |
A szigetiek esküje | 128 |
Zrínyi a harcban | 129 |
Zrínyi és a magyarok jellemzése | 130 |
Az újkori hősi eposz | 130 |
A szigetiek győzelme | 131 |
A szultán és Zrínyi halála | 132 |
A nyelvi jellemzés | 133 |
A nyelvi jellemzés eszközei | 133 |
A művészi nyelvhasználat | 134 |
Líra | |
A Rákóczi szabadságharc költészete | 135 |
Magyarország, Erdély, hallj új hírt! | 135 |
A toborzóének | 138 |
Az előadás hangneme | 138 |
A pátosz | 138 |
A gúny | 149 |
Áll előttem egy virágszál | 140 |
A dal | 140 |
Népköltészet és műköltészet | 141 |
Őszi harmat után | 142 |
A népköltészet és műköltészet kapcsolata | 143 |
Az irodalom képszerűsége | 143 |
A modern magyar széppróza úttörője: Mikes Kelemen | 144 |
Törökországi levelek | 145 |
A levél | 147 |
A stílus és az írói egyéniség | 147 |
A XVII. századi francia dráma | |
A francia dráma nagy korszaka (Olvasmány) | 151 |
A francia drámai virágkor előzményei | 151 |
A francia színpad és az előadás | 152 |
Moliére és A fösvény | 152 |
Valér és Elíz szerelme | 152 |
Cléante szerelme | 154 |
Harpagon házassági tervei | 154 |
A fösvény konfliktusa | 156 |
A drámai szöveg | 157 |
Az előadás előkészítése | 157 |
A gyűrű átadása | 158 |
A leánykérés | 159 |
A komikum | 160 |
A jellemkomikum | 161 |
A helyzetkomikum | 161 |
A szóbeszéd Harpagonról | 162 |
A típus | 164 |
Harpagon | 164 |
A tragikomikum | 165 |
A család egymásra találása | 166 |
A megoldás | 167 |
A mű eszmei mondanivalója | 169 |
A vígjáték vagy komédia | 169 |
Összefoglaló kérdések és feladatok | 170 |
Az irodalomelméleti ismeretek összefoglalása | |
Az irodalom és társadalom kapcsolata | 173 |
A népköltészet és műköltészet | 173 |
Az írói ábrázolás hangneme | 174 |
A műfajcsoportok | 174 |
Az irodalmi mű tartalma és formája | 175 |
Verstani ismeretek | 179 |
A publicisztika és a riport | 180 |
A fogalmazási ismeretek összefoglalása | 181 |
Szöveggyűjtemény | |
Szemelvények az európai irodalom kezdeteiből | |
Kalevala | 185 |
A görög mondavilág | 188 |
Perszephoné: a Földanya leánya | 188 |
Prométheusz megszerzi a tüzet az embereknek | 189 |
Odüsszeusz cselvetése: a trójai faló | 192 |
Epika | |
Homérosz: Íliász | 196 |
Akhilleusz pajzsa | 196 |
Hektór búcsúja | 200 |
Vergilius: Aeneis | 201 |
Előhang | 201 |
Laocoón | 202 |
Trója pusztulása | 203 |
Róma világtörténelmi szerepe | 205 |
Líra | |
Ibükosz: Töredék a tavaszról | 203 |
Catullus: Gyűlölet és szerelem | 206 |
Epigramma Caesarhoz | 206 |
Szegény Catullus | 206 |
Ovidius: Levél Tomiból | 207 |
Dráma | |
Plautus: A hetvenkedő katona | 209 |
Szemelvények a középkor irodalmából | |
A Roland ének-ből | 213 |
Roland haldoklása | 213 |
Aucassin és Nicolette | 216 |
Ki jut a paradicsomba és ki jut a pokolba? | 216 |
Nicolette dicsérete | 218 |
Aucassin panasza | 218 |
Aucassin és Nicolette egyesülése | 219 |
Walther von der Vogelweide | 219 |
A talján láda | 219 |
Jaj, hova tűntek az éveim, életem? | 220 |
Szemelvények a humanizmus és a reneszánsz irodalmából | |
Epika | |
Dante: Isteni színjáték | 223 |
A szerelem halottjai | 223 |
Boccaccio: Dekameron | 225 |
Az arkangyal szárnyatolla | 230 |
Cervantes: Don Quijote | 231 |
A hírneves lovag Don Quijote de la Mancha állása és életmódja | 234 |
A szélmalomharc | 232 |
Líra | |
Petrarca: Ti szerencsés füvek | 237 |
Janus Pannonius: Gyászdal anyjának, Barbarának halálára | 237 |
Bornemissza Péter: Siralmas énnéköm | 239 |
Balassi Bálint: Borivóknak való | 240 |
Shakespeare: Az vagy nekem, mi testnek a kenyér | 241 |
Dráma | |
Shakespeare: Romeo és Júlia | 242 |
Erkélyjelenet | 242 |
A szerelmesek búcsúja | 244 |
A szerelmesek halála | 245 |
Shakespeare: Szentivánéji álom | 248 |
Epika | |
Kádár Kata | 242 |
Szilágyi és Hagymási | 244 |
Szemelvények a XVII-XVIII. század irodalmából | |
Epika | |
Mikes Kelemen: Törökországi levelek | 257 |
Líra | |
Zrínyi: Nem írom pennával | 26 |
Kuruc költészet | 261 |
Szegénylegények éneke | 261 |
Őszi harmat után | 262 |
Dráma | |
Moliére: Kényeskedők | 263 |
A leányok kérői | 264 |
A kényeskedő dámák | 265 |
A márki és a dámák | 268 |
Az inasok leleplezése | 272 |
A felsülés | 273 |