kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 244 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 615 példányban kiadott könyv. Kézirat. |
Az irodalmi nyelvvel kapcsolatos általános kérdések | |
Az irodalmi nyelv mivolta és legfontosabb alapfogalmai | 3 |
Az irodalmi nyelv belső nyelvtípus - A belső nyelvtípusok | 4 |
Az irodalmi nyelv írott nyelvváltozat - Az írásbeliség létrejöttének következményei | 5 |
Az irodalmi nyelv eszményi nyelvtípus - A nyelvi eszmény | 6 |
Az irodalmi nyelv normatív nyelvtípus - A nyelvi norma | 8 |
Az irodalmi nyelv az egységes nemzeti nyelv fő formája - A nyelvi egység és a nemzeti nyelv | 9 |
Az irodalmi nyelv helye a nyelv belső tagolódásában | 11 |
A magyar irodalmi nyelv fogalmával és nyelvünk belső rendszerével kapcsolatos egyéb nézetek összefoglalása | 12 |
A magyar irodalmi nyelv története | 14 |
A honfoglalástól a mohácsi vészig | |
Honfoglalás kori nyelvünk állapota | 15 |
Az irodalmi Írásbeliség kezdetei a szórványok, gesták és krónikák jelentősége | 17 |
Korai szövegemlékeink: a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-Siralom | 20 |
A glosszák szerepe | 22 |
A könyvméretű írásosság: a kódexek és az egységesülő irodalmi nyelv | 24 |
Irodalmi nyelvünk a XVI-XVII. században | 29 |
A XVI. század nyelvállapota | |
A nyelvi kiegyenlítődést szolgáló tényezők a XVI. században | 30 |
Első nyelvművelőink: Pesthy Gábor és Sylvester János | 32 |
Az irodalmi nyelv formai elemeinek állapota | |
A kor szellemi vezéreinek írásgyakorlata, a XVI. századi deákság szerepe, a Vizsoli Biblia | 33 |
Az írott nyelv nyelvjárás fölötti változatai, az írott nyelvet szabályozó különféle normák | 37 |
Az irodalmi nyelv tartalmi elemeinek állapota Heltai, Bornemisza, Tinódi és Balassi jelentősége, Baronyai Decsi János szólásgyűjteménye | 39 |
A XVII. század nyelvállapota | 41 |
A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál elvei és gyakorlata | 42 |
Az irodalmi nyelv formai elemeinek fejlődése | 42 |
Az irodalmi nyelv tartalmi elemeinek gazdagodása | 50 |
Irodalmi nyelvünk a XVIII. század elejétől a felvilágosodás koráig | |
Az irodalmi nyelv formai elemei | 54 |
Csuzy Zsigmond, Amade László, Faludi Ferenc írásgyakorlata | 55 |
Az irodalmi nyelv erdélyi változata: Apor Péter és Mikes Kelemen írásgyakorlata | 56 |
A kor irodalmi írásbeliségét jellemző főbb vonások összegzése | 57 |
Az irodalmi nyelv tartalmi elemei | |
Csuzy, Faludi, Amade, Mikes stílusa | 58 |
A szókincs gazdagodása | 60 |
Irodalmi nyelvünk a felvilágosodás korában | |
A magyar felvilágosodás főbb jellemzői | 61 |
Küzdelem a magyar nyelv jogaiért és egységesítéséért | |
Közoktatás és magyarnyelvűség | 63 |
A művelődés programadója: Bessenyei György | 63 |
Az írói társulások | 66 |
A normatív nyelvtan előállítását célzó törekvések | 69 |
A magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok jelentősége | 70 |
Irodalmi nyelvünk formai elemei | |
A korabeli írásgyakorlat | 72 |
A prozódiai vita | 75 |
Irodalmi nyelvünk tartalmi elemei. A nyelvújítás | |
Bessenyei, Baróti Szabó, Dugonics, Rát, Révai, Barczfalvi Szabó, Wándzsa Mihály elvei és alkotásai | 76 |
Íróink a nyelvújítás túlzásai ellen, a Debreceni Grammatika állásfoglalása | 79 |
Csokonai stílustörténeti szerepe | 80 |
Kazinczy Ferenc, a nyelvújító törekvések összefogója | 83 |
Kölcsey stíluseszménye | 87 |
A nyelvújítás módszereinek összefoglalása | 90 |
Irodalmi nyelvünk a reformkorban | |
A nyelvi egységet segítő tényezők | 93 |
Irodalmi nyelvünk formai elemei | |
Reformkori nyelvünk hangtani arculata | 96 |
Reformkori nyelvünk alaktani jellemzői | 102 |
Irodalmi nyelvünk tartalmi elemei | |
Reformkori nyelvünk szókészlete | 112 |
Reformkori nyelvünk mondattani sajátosságai | 116 |
A stílus: Petőfi stílusforradalma | 126 |
A prózanyelv és a költői nyelv elkülönülése, a modern magyar széppróza kezdetei | 129 |
A századvégi ortológia: a Nyelvőr szerepe és jelentősége | 130 |
Az irodalmi nyelv viszonya önmagában | |
Korábbi emlékeknek, szövegeknek, alkotásoknak a későbbi művekben jelentkező reminiszcenciája. A művészi archaizálás | 133 |
A meglévő elemek újszerű elrendezése, a stílusváltás | 142 |
Az irodalmi nyelv viszonya más belső nyelvtípusokhoz | |
Az irodalmi nyelv viszonya a táji nyelvváltozatokhoz | 148 |
Az irodalmi nyelv viszonya a köznyelvhez | 153 |
Irodalmi nyelvünk főbb stílusváltozatai | 154 |
Függelék | |
A magyar hangrendszer és helyesírás történetének áttekintése | 160 |
A mássalhangzó-rendszer fejlődésének vázlata | 160 |
A magánhangzó-rendszer fejlődésének vázlata | 161 |
A magyar helyesírás fejlődésének vázlata | 162 |
Szöveg- és feladatgyűjtemény | |
Feladatok az irodalmi nyelvvel kapcsolatos általános kérdések vizsgálatához | 166 |
Szövegek és feladatok a XII. századtól a mohácsi vészig terjedő korszak nyelvállapotának tanulmányozásához | 166 |
Szövegek és feladatok a XVI-XVII. század egységesülő irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 172 |
Szövegek és feladatok a XVIII. század elejétől a felvilágosodás koráig terjedő időszak egységesülő irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 198 |
Szövegek és feladatok a felvilágosodás egységesülő irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 204 |
Szövegek és feladatok a reformkor irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 218 |
Szövegek és feladatok az 1849-től napjainkig terjedő korszak irodalmi nyelvének tanulmányozásához | 232 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.