kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A reneszánsz általános jellemzése | 3 |
A reneszánsz esztétikai alapjairól | 6 |
Reneszánsz irodalmunk korszakolásáról | 19 |
A latin nyelvű irodalom kibontakozása Vitéz János és Janus Pannonius munkásságában és a nyomukban járó körök tevékenységében | 21 |
A humanista műveltség legelső jegyei | 21 |
Vitéz János, a cselekvő és formaadó humanizmus első nagy egyénisége | 23 |
Janus Pannonius és az önálló esztétikai értékrendszer kialakulása irodalmunkban | 37 |
Az egyéni és közösségi sorstudat, tragikus életérzésének legfőbb rugói | 50 |
Újplatonizmusának epikuroszi és sztoikus árnyalatai | 53 |
Janus Pannonius korának kisebb jelentőségű, többnyire névtelen reneszánsz írói | 64 |
A Magyi-kódex vegyes, illetve világi jellegéről | 70 |
Jegyzetek a reneszánsz bevezetéséhez és az első rész első fejezetéhez | 80 |
A reneszánsz irodalom elterjedés és meggyökeresedése a Janus-filológia jegyében a humanista körök keretében | 87 |
A váradi körök indító, megalapozó szerepéről | 87 |
A gyulafehérvári humanista körök munkássága a reneszánsz irodalom és műveltség terjesztéséért és meghonosításáért | 94 |
A budai humanista körökről | 119 |
A Sodalitas Literaria Danubiana - A Dunai Tudós Társaság | 146 |
Az erazmista körök három évtizedes munkássága Mohácsig, illetve Buda elestéig | 164 |
Jegyzetek az első rész második (humanista körökről szóló fejezetéhez) | 200 |
Az önálló anyanyelvű énekköltés, drámaírás és epika kialakulása; felekezeti különbözősége és folyamatossága főként Bornemisza, Tinódi, Heltai, Istvánfi Pál és Balassi művei alapján | 213 |
Az egyházi énekköltés eszmei és formai változásai Gálszécsi István, Dévai Bíró Mátyás, Farkas András, Batizi András, Szkhárosi Horváth András, Sztárai Mihály, Kecskeméti Vég Mihály, Szegedi Kis István, Szegedi Gergely, Skarica Máté, Huszár Gál, Méliusz Juhász Péter, Bogáti Fazekas Miklós, Toroczkay Máté, Telegdi Miklós és Bornemisza Péter énekei alapján | 213 |
Jegyzetek a második rész első (az önálló anyanyelvű énekköltésről szóló) fejezetéhez | 270 |
A drámaírás alakulása a dramatizált hitvitáktól a világi színművekig | 276 |
Az anyanyelvű drámaírás kezdete: a katolikusok és lutheránusok hitvitái | 276 |
A reformátusok és unitáriusok hitvitáiról szóló drámák | 279 |
Első magyar tárgyú világi drámánk: Balassi Menyhárt árultatása | 283 |
Bornemisza Élektrája, drámaírásunk első mesterműve | 287 |
Balassi, a pásztorjáték meghonosítója | 293 |
A protestáns iskoladráma megjelenése | 298 |
Jegyzetek a második rész második (drámaírással foglalkozó) fejezetéhez | 301 |
Az anyanyelvű elbeszélő költészet kibontakozása: históriás ének, krónikás ének, állatmese, novella és széphistória keretében | 304 |
Tinódi Sebestyén anyanyelvű elbeszélő költészetünk sokoldalú és első jelentős egyénisége | 304 |
Heltai Gáspár, az anyanyelvű széppróza továbbfejlesztője a kisepika műfajai (az állatmese és a novella) keretében | 315 |
A széphistória alakulása Istvánfi Páltól a Pataki Névtelenig | 326 |
Jegyzetek a második rész harmadik (anyanyelvű irodalom elbeszélő műfajaival foglalkozó) fejezetéhez | 344 |
Balassi Bálint és az anyanyelvű reneszánsz költészet fénykora | 346 |
Jegyzetek a harmadik (Balassi Bálinttal és az anyanyelvű reneszánsz költészet fénykorával foglalkozó) részhez | 360 |
A manierizmus, a kései reneszánsz és korai barokk formabontása és formateremtése | 361 |
A Manierizmus általános jellemzése | 361 |
A Manierizmus történetének összefoglalása | 366 |
Zsámboky János, első manierista költőnk | 367 |
Jegyzetek a negyedik rész (Manierizmusról szóló) bevezető fejezetéhez | 372 |
Ajánlatos könyvészet | 374 |