Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez

Előszó

A magyar parasztság 1848-i mozgalmairól, a parasztok elégedetlenségének okairól, megmozdulásaik céljairól, eszközeiről és módjairól, az uralkodó osztálynak a mozgalmakkal szemben elfoglalt álláspontjáról és követett politikájáról, egyes esetekkel megvilágított összefoglaló ismertetést nyújtottam a „Forradalom és szabadságharc 1848-1849" című ünnepi kötetben 1948-ban megjelent tanulmányomban. Hivatkozva e tanulmányra, itt csak röviden utalok a paraszt,kérdés fontosságára és jelentőségére az 1848/49-i forradalom és szabadságharc szempontjából. Az 1848-i jobbágyfelszabadítás, az úrbéres tartozások és az egyházi tized eltörlésével, valamint a közös teherviselés és. a törvény előtti egyenlőség kimondásával, nagy haladást jelentett a mezőgazdasági termelés feudális viszonyainak felszámolása terén, de csak részben szüntette meg azokat. A magyar parasztság a nemzeti függetlenségért folyó küzdelemben lelkesen résztvett; - mozgalmai 1848-ban a feudális termelőviszonyok gyökeres felszámolását, továbbá a parasztságot a múltban az uralkodó osztály részéről ért sérelmek orvoslását célozták. A mozgalmak az ország egész területére kiterjedtek. A vezetésre hivatott munkásosztály még kialakulatlan volt, a fejletlen polgárság részéről támogatást és irányítást nem kaptak, így az uralkodó osztály ellenállásával szemben végső céljaikat elérni nem tudták, csak részeredményt értek el.
1848/49-ben a döntő kérdés a nemzeti függetlenség kivívása, az ország gyarmati függő helyzetének a felszámolása volt. Az ezért folyó harcból a parasztság is jelentős mértékben kivette részét, kétségtelen azonban, hogy részvétele a szabadságharcban még jelentősebb lett volna, ha sérelmeit orvosolták, kívánságait teljesítették, a belső feudális viszonyokat gyökeresen felszámolták volna. A szabadságharc végső kimenetelére a parasztság helyzetének és állásfoglalásának nagy befolyása volt, a belső feudalizmus gyökeres felszámolásának elmaradása gátolta a feudalizmus külső kötelékeinek, a gyarmati helyzetnek a megszüntetését, a nemzeti függetlenség kivívását.
Az 1848/49-i forradalmat és szabadságharcot, történetünk egyik legfontosabb szakaszát, a parasztság állásfoglalásának, törekvéseinek, mozgalmainak ismerete nélkül tehát nem érthetjük meg és nem értékelhetjük kellőképpen. Ez indokolja elsősorban az, 1848-i parasztmozgalmakra vonatkozó forrásanyag közzétételét. De indokolja ezeknek az iratoknak a kiadását az a körülmény is, hogy nemcsak a forradalom évének, 1848-nak történetét világítják meg, hanem fény derül belőlük a magyar parasztság helyzetére a korábbi évtizedekben is, az eredeti tőkefelhalmozással kapcsolatban egyre fokozódó elnyomorodására, az uralkodó osztállyal való ellentétének kiéleződésére, antifeudális küzdelmeire. Vissza