Írások Csókáról

Előszó

Az évfordulók, megemlékezések mindig remek alkalmat teremtenek arra, hogy jól ismert emberekről valami újat mondjunk, vagy elfeledett dolgokat fölelevenítsünk. A 2004. évben kettős Móra-évfordulóról emlékezünk meg. 125 éve. 1879. július 19-én, Kiskunfélegyházán született és 70 évvel ezelőtt, 1934. február 8-án Szegeden hunyt el.
Móra Ferenc és Csóka - a hajdan Torontál vármegyei, ma vajdasági, bánsági falu neve a köztudatban egybeforrt írónk nevével és Kremenyákdombi ásatásaival. Móra csókái élményeiből sok tudósítás, vers, elbeszélés született. Ezek egy része azonban alig hozzáférhető, ugyanis ott porosodnak a majdnem százéves újságok hasábjain. Ebben a kis füzetben összegyűjtöttem az általam föllelt, Csókához kapcsolható Móra-írásokat, leveleket, hogy megmutassam, milyen sokat jelentett Csóka Mórának és jelent ma is Móra Csókának.
Móra első csókái látogatása előtt már számos kutató, történész, régész sejtette, hogy a „ kopasz halom " kincseket rejthet magában. Véletlenszerűen bukkantak elő a dombon olyan cserépdarabok, amelyekről a hozzáértő könnyen megállapíthatta, hogy több ezer évesek.
„Ezen a Tisza árterébe eső őstelepen már többen turkáltak előttem is." - írja Móra 1909-ben. Branovácsky Tódor zentai tanító már 1863-ban fölfigyelt a lelőhelyre. Dr. Szentkláray Jenő 1877-ben említi először Csókát a Történeti és Régészeti Értesítőben megjelent Torontáli Őstelepek a Tisza mentén című tanulmányában. Dudás Gyula zentai történész 1885-ben a Délmagyarországi Régészeti és Történeti Múzeumtársulat ülésén elhangzott jelentése a csókái őskori telepre hívja fel a figyelmet: „A földhát régisége mellett szól azon körülmény, hogy lépten nyomon agyag edények darabjaira akadunk. Ez edény darabok egészen primitív technikára vallanak... " A felszólaló jelzi, hogy a részletes feltárások már nem váratnak sokáig magukra. A Történeti és Régészeti Értesítő 1885/111. számában látott napvilágot a felszólalás Csókái régiségek címmel. Dudás Gyula testvérének, Dudás Andornak is több Kremenyákkal foglalkozó írása jelent meg a helyi lapokban. 1904-ben Gubitza Kálmán monostorszegi iskolaigazgató Kremenyákon végzett ásatásairól számolnak be a zentai lapok. Rajtuk kívül Milecker Bódog és Orosz Endre kísérletezett kutatással. Vissza