Irányítószám 2000 (dedikált példány)

Fülszöveg

Nyárelőkön, könyvhéten, amikor még létezett a régi Nemzeti Színház, a kiskapu mellett, az épület körívéhez igazodva könyvsátor állt. 1962-ben itt, a színészbejárónál csípett el Benedek András, a nemzeti fődramaturgja, hogy hol bujkálok előle, mikor megyek fel hozzá beszélgetni, mikor szánom rá magam a darabírásra. S már vette is elő zsebnaptárát. Megegyeztünk a találkában. A dedikálás után néhány íróval, köztük egy jeles színikritikussal a ponyva melege alól hűs kocsmába tértünk be, s ez a sovány, szemüveges fiatalember ott kérdezte tőlem megnyúlt ábrázattal: "Te csakugyan drámát akarsz írni?" Nevettem csak, mert magam i képtelennek éreztem a vállalkozást. Benedek András azonban makacs volt; a következő esztendőben már be is mutatták első darabomat, az Életem, Zsóká-t. A Katona József Színház helyett az Ódryban, mert a kamaraszínház teteje beszakadt. A Luca-napi premier (1963-ban december 13-a ráadásul péntekre esett!) s a meghasadt mennyezet ugyan intő jel volt, de elfogultságomban (vagy elbizakodottságomban?) erre nem figyeltem. Most már mindegy. A színházat el lehet kerülni, de ha az író egyszer bemegy a kiskapun, többé nem találja a kijáratot. Ebben a könyvben drámák és hangjátékok olvashatók. Nem teljes gyűjtemény, de munkáim java, s az utóbbi időkben írt rádió-darabok. Az Életem, Zsóka mostani megjelenéséhez néhány magyarázó szót kell fűznöm. 1974 elején Esztergályos Károly tv-játéknak rendezte meg, erre az alkalomra kissé átdolgoztam. nem szándékoztam újjáírni. De emlékeztem, hogy már annak idején is, az előadásokat figyelve, szívesen javítgattam volna néhány jeleneten. Ezt most megtettem. A darab lényegén változás nem esett, az igazításokkal is megmaradt első drámának. Gyakorló dramaturg vagyok (a Miskolci Nemzeti színháznál), s ahogy másokra sem erőszakolom a magam drámaírói látását, korai munkámba sem akartam mai fővel beavatkozni. Vissza