Az irányítástechnika elméleti alapjai | |
Bevezetés | 13 |
A tárgykör körvonalazása | 13 |
Az irányítástechnika | 13 |
Az irányítás | 13 |
Alapfogalmak | 14 |
Az irányítástechnika felosztása | 15 |
A szabályozás és a vezérlés összehasonlítása | 16 |
A vezérlés és a szabályozás felosztása | 16 |
Az irányítástechnika részei | 17 |
A vezérléstechnika | 17 |
A vezérléstechnikai építőelemek felosztása | 17 |
A szabályozások részletes osztályozása | 18 |
A szabályozó berendezések csoportosítása | 18 |
A szabályozó berendezések jellemző adatai | 19 |
Az irányítástechnikai jelek | 20 |
A digitális számítógépes folyamatirányítás és termelésirányítás | 21 |
Az ipari számítógép feladatai | 21 |
A számítógépes folyamatirányítás és termelésirányítás jellemzői | 22 |
A számítógép és a folyamat kapcsolata | 22 |
A lineáris, koncentrált paraméterű, folytonos-folyamatos működésű, jövőbe nem látó, determinisztikus rendszerek elméleti alapjai | 23 |
A lineáris rendszerek analízise | 23 |
Rendszeranalízis az időtartományban | 23 |
Lineáris rendszerek analízise a frekvenciatartományban | 42 |
Lineáris rendszerek analízise operátoros módszerrel | 49 |
Az irányítástechnikai tagok leírása és kapcsolási módjai, a hatásvázlat, a zárt körök átviteli függvényei | 65 |
A jelátviteli tagok csoportosítása | 65 |
A jelátviteli tagok jellemző függvényei | 66 |
A hatásvázlat. A jelátviteli tagok kapcsolási módjai | 84 |
A zárt szabályozási rendszerek jelátviteli tulajdonságai | 88 |
A lineáris rendszerek stabilitása | 96 |
A ROUTH-féle stabilitási kritérium | 97 |
A HURWITZ-féle stabilitási kritérium | 98 |
A D szétválasztás módszere | 99 |
A MIHAJLOV-LEONHARD stabilitási kritérium | 102 |
A NYQUIST stabilitási kritérium | 102 |
Stabilitásvizsgálat BODE-diagramokkal | 107 |
Strukturális és feltételes stabilitás | 108 |
A NICHOLS-féle stabilitási kritérium | 109 |
Stabilitásvizsgálat a gyökhelygörbe módszerrel | 109 |
A holtidős rendszer stabilitásának vizsgálata | 114 |
Szabályozási körök minőségi jellemzői | 115 |
Minőségvizsgálat | 118 |
A minőségi jellemzők meghatározása a trapézmódszer alapján | 122 |
Integráltípusú minőségi jellemzők | 122 |
Minőségvizsgálat analóg vagy digitális számítógép felhasználásával | 126 |
A szabályozók gyakorlati beállítása | 126 |
A szabályozások minőségének javítása (kompenzáció) | 129 |
A digitális szimuláció alapjai | 137 |
Az analóg és digitális szimuláció összehasonlítása | 137 |
A digitális szimuláció történeti fejlődése | 138 |
Az összekötési terv előállítása a digitális szimulációhoz | 138 |
A rendezés és visszacsatolás | 139 |
Numerikus integráláis módszerek. Numerikus stabilitás | 140 |
A digitális szimuláció fejlődési irányai. Valós idejű digitális szimuláció | 141 |
A digitális szimulációs nyelvek kibővítése szélsőértékkereső blokokkal | 141 |
A HIBRID-BOCS adatszalagjának felépítése és a HIBRID-BOCS teljes elemkészlete | 144 |
Irodalom a I. 2. fejezethez. | 148 |
Sztochasztikus irányítási rendszerek | 149 |
Sztochasztikus jelek és valószínűség-sűrűségfüggvényeik | 149 |
Valószínűségszámítási alapfogalmak | 149 |
Sztochasztikus folyamatok | 150 |
Stacionárius folyamatok és jelek | 151 |
Ergodikus hipotézis | 153 |
Korrelációfüggvények | 153 |
A korrelációfüggvények definíciói és tulajdonságai | 153 |
A korrelációfüggvények meghatározása kísérlettel és számítással | 155 |
Teljesítménysűrűség-spektrumok | 157 |
Rendszerelemezés statisztikus módszerekkel | 160 |
Statisztikus rendszerméretezés | 164 |
A statisztikus méretezési módszer változatai | 165 |
Bonyolultabb egyváltozós alakzatok | 169 |
Irodalom az I.3. alfejezethez | 170 |
Lineáris mintavételező és digitális rendszrek | 172 |
Differenciaegyenletek | 172 |
Differencia- és antidifferencia-operátorok | 172 |
A szakaszos-szagatott működésű rendszerek tárgyalása differenciaegyenletekkel | 174 |
Az állandó együtthatós differenciaegyenletek megoldása | 175 |
Az inhomogén egyenlet megoldása a határozatlan együtthatók módszerével | 175 |
A megoldás összetevőinek fizikai értelmezése | 176 |
A súlyfüggvény meghatározása a differenciaegyenletből | 276 |
Transzformációs módszerek | 177 |
Az egyszerű mintavételező eljárás | 177 |
A diszkrét LAPLACE- és a z-transzformáció | 178 |
Az inverz z-transzformáció | 180 |
A módosított z-transzformáció | 188 |
Az inverz módosított z-transzformált | 190 |
A mintavételező rendszerek átviteli függvényei | 190 |
Alapösszefüggések | 190 |
A nyitott hatásláncú mintavételező rendszerek eredő átviteli függvényei | 192 |
A zárt hatásláncú mintavételező rendszerek eredő átviteli függvényei | 194 |
Tartószervek | 194 |
Az ideális tartószerv | 194 |
A zérusrendű tartószerv | 195 |
Az elsőrendű tartószerv | 196 |
A módosított elsőrendű tartószerv | 196 |
Digitális integrátorok | 196 |
Az ideális integrátor | 196 |
Integrálás a téglányszabály szerint | 196 |
Integrálás a trapéz-szabály szerint | 197 |
Integrálás a SIMPSON-szabály szerint | 197 |
A digitális integrátorok összehasonlítása | 198 |
A digitális és mintavételező rendszerek stabilitása | 198 |
A stabilitás feltétele | 198 |
A módosított ROUTH-HURWITZ-kritérium | 198 |
A SCHUR-COHN-kritérium | 199 |
A NYQUIST-kritérium | 199 |
A közelítő NQOUIST-diagram és -kritérium | 201 |
Kiegészítő megjegyzések a frekvencia-jelleggörbék használatára vonatkozólag | 201 |
A BODE-diagramok alkalmazása | 201 |
A gyökhelygörbe módszer | 202 |
Digitális szabályozók | 203 |
Véges beállási idejű rendszerek | 203 |
Minimumtípusú rendszerek méretezése különleges esetekben | 204 |
Optimális rendszer méretezése enyhítő tényezőkkel | 204 |
A mintavételezés közötti hullámosság leküzdése | 204 |
A mintavételező és digitális rendszerek statisztikus méretezése | 205 |
A kétoldalas LAPLACE-transzformátor | 205 |
A korrelációsorozat és az impulzus teljesítménysűrűség-spektrum tulajdonságai | 206 |
A hibajelnégyzetes középértékének minimálása | 207 |
A minimális szórású irányítási stratégia a lineáris rendszerek optimális értéktartó szabályozására | 207 |
Az ismert és állandó paraméterű rendszer minimális szórású irányítása | 208 |
A minimális szórású szabályozási stratégia, mint jövendölési probléma | 209 |
Állandó értékre szabályozás minimális szórással | 210 |
A minimális szórású szabályozási stratégia származtatása az optimális impulzusátviteli függvény segítésével | 210 |
Minimális szórású szabályozás a bemenőjelre vonatkozó korlátozás figyelembevételével | 212 |
A minimális szórású szabályozás kiterjesztése megfigyelhető zaj esetére | 212 |
Ismeretlen, állandó paraméterű rendszer minimális szórású irányítása | 214 |
A lineáris sztochasztikus rendszer optimális irányítása kvadratikus kritériummal | 217 |
Az állapotvektor visszaállítása a megfigyelésekből | 217 |
A teljes állapotinformáció esete | 219 |
A nem teljes állapotinformáció esete | 221 |
Irodalom a I. 4. fejezethez | 222 |
Az állapotmódszer alapjai | 224 |
Állapotváltozók, állapotegyenletek | 225 |
Folytonos-folyamatos működésű rendszerek állapotegyenletei | 225 |
Az állapotegyenletek meghatározása a differenciálegyenletből | 225 |
Az állapotváltozók meghatározása az átviteli függvényből | 226 |
Az állapotegyenletek megoldása | 228 |
A változó paraméterű lineáris differenciálegyenlet megoldása | 228 |
Az állandó paraméterű módszer állapotegyenleteinek megoldása | 229 |
Az állandó paraméterű rendszer alapmátrixának meghatározása | 229 |
A megfigyelhetőség és az irányíthatóság | 230 |
A megfigyelhetőség | 230 |
Az irányíthatóság | 230 |
A KALMAN-féle kanonikus alakzat | 230 |
Néhány megjegyzés a változó paraméterű rendszerekre | 232 |
Szakaszos-szagatott működésű rendszerek állapotegyenletei | 232 |
Az állapotegyenletek alakja | 232 |
A változó paraméterű folytonos-folyamatos rendszer átalakítása szakaszos-szaggatottá | 232 |
Az állapotegyenletek megoldása | 233 |
A homogén differenciaegyenlet megoldása | 233 |
Az inhomogén differenciaegyenlet megoldása | 233 |
Állandó paraméterű rendszer állandó mintavételezési időközzel | 233 |
Egy kiegészítő megjegyzés | 234 |
Az irányíthatóság és megfigyelhetőség | 234 |
A megfigyelhetőség | 234 |
Az irányíthatóság | 234 |
Az állapotegyenletek és az impulzusátviteli függvény kapcsolata | 234 |
Az impulzusátviteli függvény meghatározása | 234 |
Az állapotegyenletek meghatározása | 235 |
Egy szemléltető példa | 235 |
Az állapotegyenletek meghatározása fizikai megfontolások alapján | 237 |
Az állapotegyenletek közvetlen meghatározása | 237 |
Az állapotegyenletek linearizálása | 239 |
A LAGRENGE-egyenletek felhasználása | 240 |
A HAMILTON-egyenletek felhasználása | 242 |
Összefoglalás | 244 |
Irodalom a I. 5. alfejezethez | 245 |
Nemlineáris szabályozási rendszerek | 246 |
Bevezetés | 246 |
Alapösszefüggések | 247 |
Állapotegyenletek, fázisegyenletek | 248 |
Néhány különleges tulajdonság | 248 |
Nemlineáritások osztályozása | 249 |
Vizsgálati módszerek | 250 |
A linearizálás módszere | 250 |
A linearizált paraméterek meghatározása sorbafejtéssel | 251 |
A linearizálás gyakorlati módszere | 251 |
A linearizálás leggyakrabban használt algebrai közelítései | 252 |
Jelleggörbék linearizálása | 252 |
LJAPUNOV elvű stabilitási kritériuma | 253 |
A harmonikus linearizálás | 254 |
A leírófüggvény módszer alapfeltevései | 255 |
Alapösszefüggések | 255 |
Néhány egyszerűbb nemlineáris leírófüggvény | 257 |
Stabilitásvizsgálat | 258 |
Frekvenciától függő leíróföüggvények | 262 |
Nemlineáris rendszer gyökhelygörbéje | 262 |
Leírófüggvény-módszer hibái | 263 |
Példák a leírófüggvények alkalmazására | 264 |
Fázissík módszer | 267 |
A fázisegyenletek meghatározása | 268 |
A fázisportér meghatározása számítással | 269 |
Grafikus módszerek a fázistrajektóriák megszerkesztésére | 270 |
Az idő meghatározása a fázistrajektóriákon | 271 |
Nemlineáris rendszerek stabilitása | 271 |
LJAPUNOV közvetlen módszere | 272 |
POPOV módszere (abszolút stabilitás) | 279 |
Irodalom az I.6. fejezethez | 286 |
Optimális rendszerek | 288 |
Alapfogalmak | 288 |
Az optimálás feltételei | 288 |
A statikus optimálás | 289 |
Alapfogalmak | 289 |
Lineáris programozás | 290 |
Feltételes szélsőértékek | 291 |
Kiegészítő megjegyzések | 292 |
Dinamikus optimálás | 292 |
A klasszikus variációszámítás | 292 |
A variációszámítás és a PONTRJAGIN-elv | 295 |
A dinamikus programozás | 296 |
A dinamikus programozás és a PONTRJAGIN-elv kapcsolata | 298 |
Transzverzalitási feltételek | 299 |
Példák a dinamikus optimálásra korlátozással | 299 |
A lineáris rendszerek dinamikus optimálása | 301 |
Lineáris szakaszok optimálása négyzetes kritériummal | 302 |
A RICCATI-féle differenciálegyenlete | 302 |
A LJAPUNOV-módszer felhasználása | 304 |
Az optimumfelvétel a frekvenciatartományban | 305 |
Irodalom a I. 7. alfejezethez | 307 |
Adaptív irányítási rendszerek | 308 |
Bevezetés | 308 |
Adaptív rendszerekben alkalmazott tanuló algoritmusok | 309 |
Optimáló algoritmusok | 309 |
Reguláris, gradines-típusú tanuló algoritmusok | 311 |
Kereső grandiens-típusú tanuló algoritmusok | 311 |
Pszeudogradines-típusú tanuló algoritmusok | 313 |
A tanuló algoritmusok konvergenciája | 315 |
Tanulás nemstacionárius körülmények között | 316 |
Zárt adaptív irányítási rendszerek | 318 |
Zárthurkú adaptív rendszerek irányításának feladata | 318 |
Duális irányítás algoritmusok | 319 |
Egyszerűsített duális irányítási rendszerek | 320 |
Irodalom az I. 8. alfejezethez | 322 |
Bevezetés a számítógépes irányítási rendszerek elméletébe | 324 |
A számítógépes rendszerek felépítésének alapelvei | 324 |
A számítógépes irányítási rendszerek jellemzői, alrendszerei és osztályozása | 325 |
A számítógépes termlésirányítás feladatai és irányítási funkciói | 330 |
A vállalati számítógépes termelésirányítás hardware feltételei | 332 |
Információs file-ok a számítógépes termelésirányításban | 336 |
Rendszermodellek | 338 |
Automatizált információs rendszerek | 342 |
Általános fogalmak | 342 |
Az automatizált információs rendszerek működése és összetevői | 343 |
Integrált vállalati termlésirányítási rendszer adatbankjának szerkezete és szervezése | 348 |
Sofware-rendszer a termelésirányításban | 351 |
A software-rendszer összetétel és jellemzői | 351 |
Operáicós rendszerek | 353 |
Programozási nyelvek | 355 |
Programelőkészítés | 358 |
Programrendezése | 361 |
Irodalom a I. 9. alfejezethez | 362 |
A vezérléstechnika és digitális technika alapjai | |
Vezérléstechnika | 363 |
Bevezetés | 363 |
Logikai algebra | 363 |
Alapműveletek | 364 |
Alapvető azonosságok | 366 |
DE MORGAN tételei | 367 |
Logikai függvények | 367 |
Logikai függvények szabályos alakjai | 369 |
Logikai függvények egyszerűsítése | 371 |
Logikai függvények grafikus egyszerűsítése | 373 |
Vezérlések felépítése | 374 |
Vezérlések építőelemei és készülékei | 374 |
Az építőelemekkel szemben támasztott követelmények | 376 |
Félvezetős alapelemek és építőkockák | 376 |
Félvezetős alapáramkörök építőelemei | 377 |
Diódás logikai áramkörök | 380 |
Tranzisztoros áramkörök | 386 |
Összetett tranzisztoros logikai áramkörök | 386 |
Félvezetős alapáramkörök illesztése | 388 |
Tároló áramkörök | 389 |
Késleltető áramkörök | 393 |
Jelformáló áramkörök | 393 |
Teljesítményerősítő és kijelző áramkörök | 394 |
Integrált logikai áramkörök | 395 |
Integrált áramkörök jellemzői | 396 |
Integrált alapáramkörök | 398 |
Integrált áramkörből kialakított tárolókapcsolatok | 400 |
Integrált áramkörös logikai rendszerek | 402 |
Félvezetős funkcionális egységek | 404 |
Soros, bináris számlálók | 404 |
Szinkronszámlálók | 407 |
Kódátalakító logikai hálózatok | 411 |
Üzemmódváltók | 414 |
Multiplexer | 416 |
Léptetőregiszter | 416 |
Érintkezős vezérlések tervezése | 417 |
A tervezés folyamata | 417 |
A vezérlési feladata kitűzése és megfogalmazása | 418 |
A készülékek sorrendterv meghatározása | 419 |
A vezérlés hatásvázlata | 420 |
Áramút-terv | 421 |
Félvezetős vezérlések tervezése | 424 |
Félvezetős logkai vezérlés tervezésének folyamata | 425 |
A megoldás fokozatos megközelítése | 426 |
Logikai kapcsolás kialakítása | 427 |
Terhelési méretezés | 429 |
A vezérlés megoldása integrált áramkörű elemekkel | 434 |
Irodalom | 434 |
A digitális technika alapjai | 435 |
A digitális számítógépek alapismeretei | 435 |
A digitális számítógépek felépítése | 435 |
A számítógépek jellemzői | 436 |
A digitális technika matematikai alapjai | 437 |
A digitális számítógépek hardware-felépítése | 446 |
Aritmetikai egységek | 447 |
Vezérlő egység | 455 |
Memóriaegységek | 457 |
Periferiális berendezések | 468 |
Programozás, software-rendszer | 473 |
Gépi utasításrendszerek | 473 |
Programozási nyelvek | 479 |
Töltőprogram, programkönyvtár | 482 |
Operációs rendszer | 484 |
A programozás módszertani alapjai | 484 |
Irodalom a II. 2. alfejezethez | 485 |
NC gépek rendszertechnikája | 491 |
Bevezetés | 491 |
A numerikus vezérlés elvi felépítése | 491 |
Belső adatfeldolgozás | 495 |
Az információ bevitele | 495 |
Alapjelképzés az útinfomrációkból | 498 |
Helyzetbeállítás | 501 |
Külső adatfeldolgozás | 508 |
Az NC szerszámgépek kézi programozása | 509 |
Az NC szerszámgépek számítógépes programozása | 510 |
Az NC technika fejlődési irányai | 516 |
Közvetlen numerikus vezérlés (DNC) | 516 |
Adaptív szerszámgépirányítás (AC) | 518 |
Irodalom a II. 3. fejezethez | 519 |
Számítógépes irányítási rendszerek | |
Számítógépes folyamairányítás | 521 |
A számítógépes folyamatirányításról általában | 521 |
Mi a számítógépes folyamatirányítás | 521 |
Alapfogalmak | 522 |
A számítógépes folyamairányítás fejlődésének áttekintése | 526 |
A folyamat | 530 |
Az idealizált folyamat | 530 |
A valóságos folyamat | 530 |
A folyamat megismerése a számítógépes folyamatirányításhoz | 534 |
A számítógépes folyamatirányítás célja, korlátai | 538 |
Cél | 538 |
Korlátozások | 539 |
A folyamatról szerezhető információk | 540 |
A folyamatinformációk rendeltetése | 540 |
A folyamatinfomráció értéke | 541 |
Az infomráció és a folyamatban végbemenő események, valamint a feldolgozó eszköz viszonya | 542 |
A folyamatinformációk elsődleges megjelenési formái | 543 |
A számítógépes folyamatirányítás eljárásai | 545 |
Mérési adatgyűjtés, a folyamat alapvető felügyelete | 545 |
Alapvető számítógépes folyamatirányítási funkciók | 545 |
Közvetlen digitális szabályozási rendszer | 546 |
Optimális irányítás | 548 |
A folyamatról információ szolgáltató, ill. a folyamat befolyásoló eszközök | 550 |
Érzékelő szervek, mérési eljárások | 550 |
Digitális információforrások | 554 |
Beavatkozó szervek | 555 |
Folyamatinformációk útja a központi feldolgozó berendezés felé | 556 |
A folyamatirányítás számítástechnikai eszközei | 559 |
Általános kérdések | 560 |
Információ a számítógépen | 566 |
A folyamatirányító számítógépek sturktúrája | 571 |
A folyamatirányító számítógépek perifériái | 581 |
A számítógép interface-ei | 589 |
A folyamatirányító számítógépek software kérdései | 593 |
A számítógépes folyamatirányítás gazdaságossága | 603 |
A folyamatirányító számítógépes rendszer struktúrája | 599 |
A rendszer megbízhatósága | 601 |
A számítógépes folyamatirányítás gazdaságossága | 603 |
A számítógépes folyamatirányítási rendszer megvalósítása | 604 |
Irodalom a III. 1. alfejezethez | 605 |
Számítógépes termelésirányítás | 607 |
A termelésirányításról általában | 607 |
Korszerű számítógépes termelésirányító rendszerek | 612 |
Az IBM PICS Termelési-Infomrációs- és Irányító Rendszere | 612 |
Az IMB DBOMP (Date Base Organization and Maintenance Processor) adatbank felépítő és kezelő rendszere | 629 |
Adatnyelv (DL/I) általános ismertetése | 646 |
A Siemens cég ISI termelésirányító rendszere | 664 |
A ROBOTRON termelés tervezési és vezérlő (PLUS) rendszere | 667 |
Az operációs módszerekről és legfontosabb alkalmazási területeiről | 676 |
Az operációkutatási módszerekről általában | 676 |
A termelésirányítás matematikai módszereink alkalmazástechnikai értékelése | 678 |
Irodalom a III. 2. alfejezethez | 694 |
Irányítástechnikai készülékek | |
Az irányítási hatáslánc elemei | 699 |
Az egységes irányítórendszerek szervei | 700 |
Az egységes irányítórendszerek jelei | 702 |
Az egységes irányítórendszerek készülékeinek méretei | 704 |
Az egysége irányítórendszerek készülékeivel szemben támasztott műszaki követelmények | 704 |
Az egységes irányítórendszerek készülékeinek ellenállóképessége a környezeti hőmérséklettel és légnedvességgel szemben | 704 |
Információt szerző szervek | 705 |
Hőmérséklet-érzékelők | 705 |
Nyomásváltozáson alapuló (manometrikus) hőmérséklet-érzékelők | 705 |
Fémek hőtágulásán alapuló hőmérséklet-érzékelők | 706 |
Fémek ellenállásának változásán alapuló hőmérséklet-érzékelők, ellenállás-hőmérők | 707 |
Félvezetők ellenállásának változásán alapuló hőmérséklet-érzékelők, termisztorok | 710 |
Hőelemes érzékelők | 710 |
Pirométeres érzékelők | 722 |
Mechnanikai mennyiségek érzékelői | 739 |
Erőmérő-érzékelők | 724 |
Nyomás-, nyomáskülönbség- és vákuumérzékelők | 725 |
Mennyiség- és áramlásérzékelők | 726 |
Helyzetérzékelők | 735 |
Villamos mennyiségek érzékelői | 739 |
Áram- és feszültségérzékelők | 739 |
Teljesítmény- és fogyasztásérzékelők | 739 |
Teljesítménytényező érzékelők | 740 |
Frekvenciatényező érzékelők | 740 |
Fajsúly-érzékelők | 741 |
Anyagösszetételt érzékelő szervek | 741 |
Gázelegyek tulajdonságainak és összetételének mérése | 742 |
Folyadékok tulajdonságainak és összetételének mérése | 756 |
Mérőátalakítók | 761 |
A folyamat mért jellemzőjével arányos villamos és mechanikai jel előállítása | 761 |
Pneumatikus mérőátalakító (fúvókás átalakító) | 761 |
Pneumatikus teljesítményerősítő | 766 |
Távadók | 769 |
Villamos távadók | 769 |
Feszültség-áram jelátalakító | 769 |
Erő-áram jelátalakító | 770 |
Elmozdulás-áram jelátalakító | 771 |
Minőségi jellemzők | 773 |
Pneumatikus távadók | 774 |
Nyomatékkompenzációs távadók | 775 |
Elmozdulás (út-) kompenzációs távadók | 786 |
Egyéb pneumatikus távadók | 787 |
Műveleti egységek | 792 |
Villamos műveleti egységek | 792 |
Összegező | 792 |
Szorzó | 793 |
Integrátor | 794 |
Pneumatikus műveleti egységek | 795 |
Telepneu 300 típusú számító egység (Siemens) | 795 |
A Baliley cég E-P22-6/2 típusú készüléke | 796 |
Átalakítók | 798 |
Jelváltó | 798 |
Elektropneumatikus átalakító | 798 |
Állásos működésű elektropneumatikus átalakító | 799 |
Taylor gyártmányú 701T típusú villamospneumatikus átalakító | 800 |
PPE-6 típusú pneumatikus-villamosátalakító | 801 |
Az irányítási hatáslánc egyes szerveit összekötő vezetékek | 802 |
Jelek egységesítése | 802 |
Kétvezetékes jelátvitel | 803 |
Jelátvitel telefonvonalon | 804 |
Gyújtószikrabiztos áramkör | 805 |
Információfeldolgozó szervek | 806 |
Megjelenítő | 806 |
Adatrögzítő | 807 |
Határértékjelző berendezés | 808 |
Szabályozók | 809 |
Villamos szabályozók | 809 |
Pneumatikus szabályozók | 814 |
Végrehajtó szervek | 824 |
Villamos végrehajtó szervek | 824 |
Villamos végrehajtó szervek felépítése | 824 |
Villamos szervomotorok | 827 |
Végrehajtó szervek kiegészítő szerelvényei | 830 |
Pneumatikus szervomotorok | 830 |
Egyoldalas működésű membránmotor | 831 |
Helyzetbeállítóval ellátot membránmotor | 831 |
Nullmatic Modell 711 típusú helyzetbeállítós membrános szabályozószelep | 831 |
Szabályozószelep kéziműködtetésű mechnaizmussal | 833 |
Dugattyús szervomotorok | 833 |
Irodalom az IV. 1-9. alfejezetekhez | 835 |
Beavatkozó szervek | 837 |
A beavatkozó szervek szerkezeti megoldásai | 837 |
Szabályozószelepek | 837 |
Egyéb kialakítású szelepek | 841 |
A szabályozószelepek szerkezeti elemei | 843 |
Pillangószelepek | 844 |
Szabályozó tolózárak | 845 |
A szabályozószelepek jelleggörbéi | 846 |
A nyitási jelleggörbe | 846 |
A szabályozószelep áramlási jellemzői: A K v tényező és az átfolyási jelleggörbe | 848 |
Az átfolyási jelleggörbe mérése | 850 |
A szabályozószelep üzemi átfolyási jelleggörbéje | 851 |
A szabályozószelep üzemi jelleggörbéje a veszteségtényezők alapján | 854 |
Optimális jelleggörbe | 855 |
A szabályozószelepek kiválasztása | 856 |
A szabályozószelep méretét meghatározó tényezők | 8566 |
A K v tényező számítása | 857 |
Az átfolyási jelleggörbe meghatározása | 858 |
Adatlap a szabályozószelepk kiválasztásához | 860 |
A beavatkozó szervek szerelése és karbantartása | 860 |
Irodalom a IV. 10. alfejezethez | 860 |
Pneumatikus rendszerek táplevegő ellátása | 862 |
Név- és tárgymutató | 863 |