Irányelvek az árvédelmi létesítmények védőképességének fokozására

Szerző

Szerkesztő

Dr. Starosolszky Ödön

Jolánkai Gyula

Budapest

'Bokor Mihály: Irányelvek az árvédelmi létesítmények védőképességének fokozására ' összes példány

Kiadó:	Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1974
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	228 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	További szerzők és lektorok a könyvben találhatók.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A század első négy évtizedéhez képest az utóbbi 33 évben gyakrabban vonultak le folyóinkon fenyegető árvizek, s nem egyszer idéztek elő kritikus helyzetet, sőt számos esetben marad alul a küzdelemben az árvizvédekezés, s hódította vissza elveszett birodalmát - az árterületet - az árvíz, keresztül zudulva a védvonal-szakadásokon. A védekezés gyakran mutatta az áldozatkészség, a hősies helytállás nemes példáit. A hivatásos védekezők megsegítésére készségesen vonultak fel a Honvédség, a Munkásőrség és a MÁV munkásalakulatai, a helyi közigazgatás és vállatok dolgozói, sőt maga a lakosság is. Az ország építőgép- és járműparkjából is készségesen küldtek segítséget, s a védekezéshez szükséges építő- és egyéb anyagok is bőségesen áramlottak a veszélyeztetett helyekre. Az ország így valóban a maga ügyének tekinti az árvízvédekezést, áldozatkészségben nincsen hiány. Az árvízvédelmi létesítmények védőképessége és az országtól egy-egy árvíz alatt megkívánt áldozatkészség egymással fordított arányban vannak. Minél magasabbfokú a védőképesség, annál kisebb országos áldozatkészség igénybevételére van szükség. Az árvízvédelem ügyeit intéző felelős szerveknek az elmúlt évtizedek védekezései alapján az a meggyőződésük alakult ki, hogy az árvízkatasztrófákkal kapcsolatok anyagi és erkölcsi kár, tovább az országtól megkívánt áldozatkészség mértékének, s nem utolsó sorban az országos segítségnyújtással kapcsolatos költségek és hátrányok csökkentése miatt szükséges - az árvizek levonulását követően szokásos kisebb mértékű javításokon és erősítéseken túlmenőleg - az ország árvízvédelmi létesítményeinek védőképességét általánosságban vizsgálni és fokozni. Nyilvánvaló az, hogy az árvízvédelmi létesítmények védőképességének országos jellegű fokozását egységes elvek alapján kell elvégezni. Ezt annál is inkább így kell tenni, mert a vízügyek egységes elvek alapján kell elvégezni. Ezt annál is inkább így kell tenni, mert a vízügyek országos szervezése szerint az árvízvédelmi létesítmények decentralizáltan az egyes Vízügyi Igazgatóságok hatáskörébe tartoznak, s ezért csak egységes alapelvek készítése, s annak a főhatóság útján történő közzététele biztosíthatja az árvízvédelmi létesítmények erősítési munkáinak egyöntetűségét, vagyis végső soron védőképességük előírásszerű szintjét.
A fent vázoltak előkészítése érdekében az Országos Vízügyi Hivatal kutatások végzését írta elő, s rendelte meg a Vízgazdálkodási Tudomány Kutató Intézetnél. Ez a munka 1968-ban indult meg és végeredményét pedig egy "Irányelv"-ben ("Irányelvek az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozására", következőkben: "Irányelv") kell a VITUIKI-nak összefoglalni. A munka 1968 után előrehaladt. Az "Irányelv" első tervezetét ("Irányelvtervezet") 1971 végén elkészítették azzal a célzattal, hogy azt megvitatásra bocsátva, az érdekelt hatósági szakemberek és a tervezők - a teljességre is vonatkozó - megjegyzései alapján 1973-ban egy olyan kiadvány láthasson napvilágot, amely már keresztülesett az érdekeltek kritikáján. A sürgősséget az is aláhuzta, hogy az 1970. évi nagy tiszavölgyi árvíz után a halaszthatatlan erősítési munkálatokat megkezdték. Ezeknek a munkálatoknak egyöntetűbben történő elvégzését is kedvezően befolyásolja az "Irányelv-tervezet".
Az érdekeltektől kapott észrevételeket egy Szerkesztő Bizottság tanulmányozta és ez alapon az "Irányelv-tervezet" módosítására és kiegészítésére határozatokat hozott. Ennek figyelembevételével történt az " Irányelv" szerkesztése.
Az "Irányelv" azzal az elsőrendű szándékkal készült,k hogy az árvízvédelmi létesítményeket tervező és kivitelező szakemberek kezébe tájékoztatót adjon az árvízvédelmi létesítmények védőképessége fokozásának építés jellegű kérdéseiben. Így tehát nemcsak a VITUKI-ban végzett ujabb kutatások és tanulmányok eredményeit foglalja össze, hanem - teljességre törekedve - igyekszik az általános érvényűnek elismerhető gyakorlati tapasztalatokat is felsorolni, továbbá értékeket ad, illetve utalást tartalmaz néhány olyan alapmondatra is, amelyet főhatóságilag írnak elő. Vissza

Tartalom

Bevezetés	1
Az Irányelvek készítésének célkitűzése	1
Az Irányelvek felhasználására vonatkozó tudnivalók	2
Magyarországi árvizvédelmi létesítmények és azok mai helyzete	5
A magyarországi árvízvédelem rövid története	5
Az árvízvédelmi vonalak és árvízvédelmi gátak általános jellemzői	9
Fogalom meghatározások	9
A meglévő árvízvédelmi földgátak jellemzői	9
A gátak árvíz alatti védőképessége	10
Az árvízvédelmi gátak megerősítésének szükségessége	10
A védvonal árvíz alatti viselkedése, a hibák és a megerősítés módjának megállapítása	12
A gátak árvíz alatti hiányosságai és a megerősítés módjának eldöntése	12
A gátak figyelembeveendő hiányosságai	13
A védvonal megerősítésének módjai	16
A védvonalban lévő műtárgyak árvíz alatt észlelhető hibái, állapotfelvétele és megerősítési módjának kiválasztása	29
Védvonalban lévő műtárgyak árvíz alatti viselkedése	29
Műtárgyak és zsilipszerkezetek felülvizsgálata	31
A megerősítés, illetve átépítés módjának kiválasztása	34
Az árvízvédelmi gátak kialakítását befolyásoló egyéb tényezők	36
Az árvízvédelmi töltések főhatóságilag előírt fő méretei	36
A mértékadó árvízszint	36
Az árvízmentesített öblözetek védelme fokozásának és az öblözetet védő töltések fejlesztésének sorrendje	36
A mértékadó árvízszint felett előírt koronamagasság, koronaszélesség és a töltésrészük kialakítása	37
A vízoldali töltésrézsü hullámvédő burkolata, vagy kőterítése	37
Az árvízvédekezési szállításokat szolgáló építmények a védvonalon	41
A töltéskoronán lévő út szállítóképességének növelése	41
Az árvízvédekezési kishajózás	41
Árvízvédekezési anyagdepóniák és rakodók	41
A védvonalat keresztező vonalas létesítmények	43
Általános előírások	44
A védvonal és a vasut kereszteződése	44
A védvonal és a közut kerszteződése	44
A védvonal és légvezeték kereszteződése	45
A védvonal és kábelek kereszteződése	46
A védvonal és nyomócsövek kereszteződése	47
A hullámtéri véderdő	48
Kialakítás és fajtamegválasztás	48
Terep és vízrendezés	49
A töltés melletti kétoldali védősáv	49
A megerősítés végrehajtása	50
Az árvízvédelmi gátak megerősítési földmunkái és a rájuk vonatkozó előírások	50
A szárazon végzett gépi földmunka	50
Gáterősítés hidromechanizációval	55
Védvonalban levő műtárgyak megerősítése, átépítése, illetve új műtárgyak létesítése	55
Általános szempontok	56
Az egyes műtárgytípusokkal kapcsolatos előírások	59
Megfigyelések, mérések	64
Árvíz alatti megfigyelések a védgátakon, s az árvíz utáni jelentés formái és tartalmi előírásai	64
A megfigyelések célja, szükségessége és végrehajtása	64
Adatgyüjtés és előtanulmányok a megfigyelésekhez	64
A megfigyelések fajai	66
Az árvíz alatt végzett megfigyelésekről készítendő jelentés /"árvizi jelentés"/ formai és tartalmi előírásai	68
Rendszeres megfigyelések a védgátakon	69
Állandó észlelési szelvényekben történő megfigyelések	70
Bevezetés	70
Szivárgás a töltéstestben	70
Az OVH rendeletére létesített fakadóvíz kísérleti telepek üzeme	73
Védvonalban levő műtárgyak folyamatos megfigyelése	73
Helyszini bejáráson alapuló szemlék	73
Rendszeres ellenőrző mérések	74
Árvízi időszakban szükséges teendők	77
A hullám és szél megfigyelésére szolgáló berendezések és azok üzeme	78
A megerősítési tervek tartalma és szakmai értékelése a terv-engedélyező hatóság részére	79
A megerősítési tervek tartalma	79
A tervek szakmai értékelése a terv-engedélyező hatóság részére	79
Függelékek	81
Az Irányelvekben használt szakkifejezések értelmező szógyűjteménye	80
Árvízvédelmi földművek kötött típusu anyagainak gyors vizsgálata vizzáróság, vízvezetés és állékonyság szempontjából	100
Függvényábrák a fedőrétegre ható nyomás továbbá a szádfal, a kutsor és a szivárgó okozta nyomáscsökkentés meghatározásához	107
Az árvízvédelmi töltésbe épített zsilipek elzárószerkezeténél megengedhető csurgások mértéke, és az ellenőrző mérések metodikája	129
Az árvízvédekezési szállításokat szolgáló építmények a védvonalon	133
A hullámtéri véderdő	139
A gépi földmunkák eszközei s a velük végezhető gáterősítési munkák	145
Agrotechnikai előírások a védtöltés-gyepek létesítésére	157
Gépesített eljárások gyepburkolatok létesítésére	164
Az Északmagyarországi Vizügyi Igazgatóság által létesített műanyaghálós füvesítés leírása	172
Vizépítési földművek tömörségi előírásai. OVHSZ 110 T /72. X./	173
Földművek tömörségellenőrzésének módszerei és szempontjai	181
Munkahelyi laboratórium felszerelése	184
Kötött talajok szilárdságának becslése a konzisztencia index alapján	185
Ragasztott szűrős piezométeres kut talajvíznyomás észlelésére	186
A hullám és szél megfigyelésére szolgáló berendezések és azok üzeme	195
Az árvízvédelmi gátak műszaki terveinek tartalmi előírásai	199
Javaslat az árvízvédelmi gátak földstatikai méretezésénél az előforduló tönkremeneteli módok, a kapcsolatos vizsgálati eljárások és a megerősítési módok felvételére	205
Árvízvédelmi bibliográfia	209

Témakörök

Műszaki > Ipar > Építőipar > Szakipari munkák
Műszaki
Műszaki > Vízgazdálkodás

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem