Iparvállalati gazdaságtan I/1-2.

Tartalom

Bevezető
1. Vállalkozás és vállalat. A vállalati működés tőketulajdontól függő sajátosságai 6
1.1. A vállalat szerepkörei 6
1.2. A vállalat-definiciók célirányossága 9
1.3. A vállalat mint vállalkozás 13
1.4. A vállalati szervezet szerepe a vállalkozásban 18
1.5. A vállalati érdekstruktúra 2o
1.6. A vállalati működés tőketulajdontól függő sajátosságai 22
1.7. A szocialista állam,mint vállalkozó 29
2. Az erőforrások két gazdálkodási dimenziója. Az optimális erőforráskombinációt meghatározó tényezők 36
2.1. Erőforrások - termelési tényezők 36
2.2. Erőforrás-lekötés és -felhasználás 37
2.3. Az erőforrások két gazdálkodási dimenziójának
értelmezése a reál- és az értékfolyamatokban 40
2.4. A befektetés és az erőforrás-lekötés eltérései 48
2.5. Az erőforrás-lekötés és -felhasználás viszonylagos függetlensége 52
2.6. Az erőforrások szerkezetének mérési lehetőségei 53
2.7. A vállalati szempontból optimális erőforráskombináció fő meghatározói 55
3. Nyereség és jövedelmezőség. A jövedelmezőség funkciói.
Szabályozóként alkalmazott jövedelmezőségi mutatók. 53
3.1. Nyereség - bruttó nyereség - jövedelmezőség 58
3.2. A jövedelmezőség funkciói gazdaságirányítási rendszerünkben 64
3.3. Árbevétel-arányos nyereség 69
3.4. Eszközjövedelmezőség 73
3.5. Bérjövedelmezőség 76
3.6. "Erőforrás"-arányos (eszköz-bér arányos) jövedelmezőség 78
3.7. Anyagmentes termelési költségre vetített nyereség 88
A hatékonyság mérése - hatékonysági számítások 91
4.1. Egyenes és inverz ráfordítások, az erőforrások
társadalmi tisztajövedelem normái 91
4.2. Az egyedi döntések népgazdasági statikus hatékonyságmérő mutatója 101
4.3. A hatékonysági számításokra javasolt mutatók 108
A jövedelmezőséggel történő hatékonyságmérés lehetőségei és feltételei 111
5.1. A jövedelmezőségi normák értelmezése és érvényesülése 111
5.2. A társadalmi tisztajövedelem normák belső szerkezete 114
5.3. A népgazdasági hatékonyságmérő mutatóval egyenértékű jövedelmezőségi mutatók képzésének jelentősége és szabályai 118
5.4. A jövedelmezőségi mutatók vizsgálata a hatékonyságmérési lehetőségek szempontjából 121
5.5. Egyenértékűségi követelmények a nyereség terhére elszámolandó erőforrás-adók esetén 132
5.6. Példa az egyedi döntések népgazdasági hatékonysági mutatójával egyenértékű mutatók képzésére 133
5.7. Az egyenértékű hatékonyságmérő mutatókhoz kapacsolódó főbb
összefüggések 136
A termelékenység mint vállalati információ. Termelékenység és hatékonyság 139
6.1. A termelékenység fogalma és a gyakorlati leképezés lehetősége 139
6.2. A termelékenységi mutató számlálójában szereplő termelés számszerűsítése 141
6.3. A munkaráfordítás számszerűsítése 144
6.4. A szocialista országokban alkalmazott termelékenységi mutatók fő tipusai 149
6.5. A termelékenység színvonalára ható tényezők 152
6.6. A munkatermelékenység növekedése 158
6.7. A termelékenység és a hatékonyság összefüggései 162
6.8. A termelékenységi számítások vállalati felhasználási lehetőségei 165
6.9. Egy iparvállalat termelékenységi mutatói 168
7. A hatékonyságmérés általános feltételeinek alakulása. Az árrendszer és az erőforrásértékelés torzulásainak hatása a vállalati magatartásra 171
7.1. A jövedelmezőséggel történő hatékonyságmérést torzító feltételek 171
7.2. Árrendszer típusok az árak közgazdasági tartalmának tükrében 176
7.3. Önköltség elvű árképzés (önköltségi tipusjegyekkel) 1968-1979 között
7.4. Kompetitív árrendszer
7.5. Az árrendszer továbbfejlesztése
7.6. Az erőforrás-értékelés fogalma, szükségessége 189
7.7. Az erőforrás-értékelés sajátosságai a magyar iparban 191
8. A vállalati jövedelemszabályozás és érdekeltség fejlődése. A kollektív érdekeltség feltételei és tapasztalatai 196
8.1. A vállalati nyereségérdekeltség fő tipusai 196
8.2. Nyereségfelosztás, érdekeltségi alapok képzése és felhasználása 202
8.3. A vállalati bérek, keresetek és a nyereség összekapcsolása 211
8.4. A kollektív nyereségérdekeltség és a bérszabályozás összefüggései a hatékonysági követelmények tükrében 218
8.5. Vezetői érdekeltség 238
9. Ráfordítások, költségek, kvázi költségek. A termelés
és a költségek összefüggései. Költségfüggvények és felhasználási lehetőségeik 250
9.1. A költségek fogalma 250
9.2. Kvázi költségek 253
9.3. Ráfordítási struktura - költségstruktúra 255
9.4. Állandó, proporcionális, degresszív és progresszív költségek 262
9.5. A költségreagálási fok 269
9.6. A költségfüggvények 273
9.7. A lineáris összköltségfüggvény és a klasszikus fedezet 285
9.8. A költségösszefüggések sztochasztikus jellege 295
9.9. A hosszú távú költségfüggvény 297
10. Gazdaságosság és célszerűség. A gazdaságossági számítások elemi módszerei. Az idő szerepe és figyelembevételi lehetőségei 299
10.1. A gazdaságosság számítása és mérése 299
10.2. Mérce - rangsor - "minősítő skála" 3o2
10.3. A gazdaságosság és célszerűség összefüggése 3o4
10.4. A vállalati tevékenység gazdaságosságának alapvető mérési szintjei 3o6
10.5. A gazdaságossági vizsgálatok elemi módszerel 311
10.6. Az idő gazdasági szerepe és kezelése a gazdaságossági számításokban 321
10.7. Időtényezők 325
10.8. A gazdaságossági számítások időhorizontja 338
10.9. A kockázat figyelembevételének lehetőségei 34o
11. A beruházásgazdaságossági számítások fő módszerei. A
statikus és dinamikus módszerek összefüggései 345
11.1. Statikus módszerek 348
11.2. A dinamikus módszerek feltételrendszere 355
11.3. Diszkontált hozadékösszeg számítás - nettó jelenérték számítás 357
11.4. A belső kamatlábkeresés módszere 363
11.5. Annuitás számítás 368
11.6. A teljes élettartamot felölelő statikus és dinamikus módszerek összefüggése 370
11.7. Kritikus érték számitások 373
11.8. Kockázatkezelő eljárások
12. Keresztmetszet vizsgálatok, termékgazdaságosság. A fedezetszámitás felhasználási lehetőségei a gazdasági döntések megalapozásában
12.1. A termékköltség alapvető típusai 379
12.2. A kihasználatlan kapaoltás költsége 389
12.3. Fedezetszámitási eljárások - fedezeti kategóriák 392
12.4. Termékgazdaeágossági számítások 397
12.5. Vitatható eljárások, gyakorlati dogmák 406
12.6. A költséginformációk célszerű pontossága 415

Témakörök