Iparvállalati gazdaságtan és szervezés I.

Tartalom

1. A VÁLLALAT
1.1 A vállalatról általában 3
1.2 Az állami vállalat alapítása 4
1.3 Az állami vállalat nyilvántartása 4
1.4 Az állami vállalat tevékenységi köre 5
1.5 Az állami vállalat szervezete 6
1.6 Az állami vállalat képviselete 7
1.7 Az állami vállalat önállósága 7
1.8 Az állami vállalat felügyelete 9
1.9 Az állami vállalat megszüntetése és átszervezése 10
1.10 A tröszt 11
1.11 Az egyesülés 12
1.12 A közös vállalat 13
1.13 Az iparvállalat 15
1.13.1 Az iparvállalatok tagozódása 15
1.13.2 Az iparvállalat tevékenységi köre 15
1.13.3 Az iparvállalat belső szervezete 17
1.14 Az ipar irányítása 17
1.14.1 Az iparvállalatok irányításának rendszere 20
1.14.1.1 A tervlebontásos irányítási rendszer 21
1.14.1.2 A közvetett gazdaságirányítási rendszer 22
2. AZ IPARVÁLLALAT VEZETÉSE
2.1 A vezetés szervezetének kialakítása 26
2.2 A vezetés információrendszere 29
2.2.1 Az információk típusai 30
2.2.2 Az információrendszer és a vezetési struktúra kapcsolata 32
2.3 A vezetés döntési folyamata 32
2.3.1 A döntés folyamata 33
2.3.2 A döntés típusai 34
2.4 A vezető személyi tulajdonságai 36
2.5 A vezetettek tulajdonságai 37
2.6 A vezetés módszerei 39
2.6.1 Utasítások 40
2.6.2 Ösztönzők 40
2.6.3 Érvek 41
2.7 Vezetési stílusok 41
2.8 A beosztottak vérmérséklete és a vezetési stílus kapcsolata 42
3. KÖLTSÉGTANI ÉS TERMELÉSI ALAPFOGALMAK
3.1 A vállalat eszközei 45
3.1.1 Állóeszközök 45
3.1.2 Forgóeszközök 47
3.2 A költségek 49
3.2.1 A költségek csoportosítása 49
3.2.2 A termékek önköltségének megállapítása (kalkuláció) 57
3.2.2.1 Kalkulációk készítési időpont szerinti csoportosítása 58
3.2.2.2 Kalkulációs módszerek 60
3.2.2.2.1 Egyszerű osztó kalkuláció 60
3.2.2.2.2 Egyenértékszámos osztó kalkuláció 61
3.2.2.2.3 Normatív kalkuláció 64
3.2.2.2.4 Pótlékoló kalkuláció 65
3.2.2.2.5 Költségfelosztás a volumenváltozás figyelembevételével 69
3.2.2.2.6 Költségfelosztás a gépköltség figyelembevételével 76
3.2.2.3 Kalkulációs rendszerek 79
3.3 Termelési alapfogalmak 81
3.3.1 Az ipari termelés fogalma, számbavétele 81
3.3.2 Termelési mutatók 82
3.3.3 A termelés számbavételi lehetőségei 84
3.4 Gazdaságosság, jövedelmezőség 88
3.4.1 Gazdaságossági számítások a gyártásfejlesztésnél 89
3.4.2 Gazdaságossági számítások a gyártmányfejlesztésnél 91
3.5 Termelékenység 98
4. PIACKUTATÁS, ÉRTÉKESÍTÉS, MŰSZAKI FEJLESZTÉS
4.1 Piackutatás 103
4.2 Értékesítés 105
4.2.1 Az eladást megelőző tevékenységek 105
4.2.2 Az eladás 106
4.2.3 Az eladást követő szolgáltatások 107
4.2.4 Versenyképesség 107
4.3 Műszaki fejlesztés 108
4.3.1 A műszaki fejlesztés szerepe, tartalma, felosztása 108
4.3.2 Kutatás-kísérlet 109
4.3.3 Gyártmányfejlesztés 109
4.3.3.1 A gyártmányfejlesztés csoportosítása 111
4.3.3.2 A gyártmányfejlesztés folyamata 111
4.3.3.3 A fejlesztési irány kijelölése 112
4.3.3.4 Tervbeállítás 113
4.3.3.5 Tervcél 114
4.3.3.6 Kísérleti dokumentáció 115
4.3.3.7 Kísérleti darab legyártása 115
4.3.3.8 Kísérleti darab mérései 115
4.3.3.9 Prototípus dokumentáció 115
4.3.3.10 Prototípus legyártása 116
4.3.3.11 Prototípus mérései, üzempróbák, próbaüzem 116
4.3.3.12 Jóváhagyások 116
4.3.3.13 „0" széria dokumentáció 117
4.3.3.14 „0" széria előkészítése 117
4.3.3.15 „0" széria legyártása 117
4.3.3.16 „0" széria gyártásának kiértékelése 118
4.3.3.17 Széria dokumentáció elkészítése, szériagyártás előkészítése 118
4.3.4 Gyártásfejlesztés 118
4.3.4.1 A gyártmány és a technológia 120
4.3.4.2 A gyártástechnológia és az anyagmozgatás 121
4.3.5 Gyárfejlesztés 121
4.3.6 A műszaki fejlesztés finanszírozása 122
4.4 Beruházás 123
4.4.1 Beruházási döntési jogkörök 123
4.5 Gazdaságossági ellenőrzések a műszaki fejlesztés folyamatában 124
4.5.1 A gyártmányfejlesztés gazdaságossági számításai 125
5. ANYAGELLÁTÁS
5.1 Az anyagellátás feladata 129
5.1.1 Az anyagellátás tervezése 130
5.1.1.1 Az anyagszükségletek tervezése 130
5.1.1.1.1 Anyagnormák 131
5.1.1.1.2 Az anyagszükséglet meghatározása 133
5.1.2 Anyagkészletek tervezése, anyaggazdálkodás 136
5.1.3 Anyagbeszerzés 139
5.1.3.1 A szállítási szerződések megkötése 139
5.1.3.2 A rendelések és a beérkezett anyagok nyilvántartása 139
5.1.3.3 Kötbérezés 140
5.1.4 Anyagigazgatás 140
6. GYÁRTÓESZKÖZ-GAZDÁLKODÁS
41 A gyártóeszköz fogalma, a gyártóeszközök csoportosítása 143
6.2 A gépipari vállalatok gyártóeszköz-gazdálkodásának fontosabb kérdései, feladatai. 144
6.3 A gyártóeszközök kiválasztásának műszaki és gazdaságossági szempontjai 146
6.4 A gyártóeszközök osztályozása, jelölése, a gyártóeszköz-jegyzék összeállítása 149
6.5 A gyártóeszköz-felhasználási normák meghatározása 150
6.6 A gyártóeszközök készletezése, a készletgazdálkodási politika kialakítása 15 2
6.7 A gyártóeszköz-ellátás folyamata 155
6.8 Raktárgazdálkodás 156
7. A TERMELÉS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
7.1 A termelés szervezésének feladatai 159
7.2 A termelésirányítás célja, feladata 164
7.3 A termelésirányítás kapcsolatai, információi 165
7.3.1 A termelésirányítás kapcsolata a kereskedelmi szervekkel 165
7.3.1.1 A szükséges információk 165
7.3.2 A termelésirányítás kapcsolata a műszaki szervekkel 167
7.3,2.1 A szükséges információk 167
7.3.3 A termelésirányítás kapcsolata az anyagellátással 69
7.3.3.1 A szükséges információk 169
7.3.4 A termelésirányítás és a munkaerő-gazdálkodás kapcsolata 170
7.3.4.1 A szükséges információk 170
7.4 A gyártás műszaki előkészítése 171
7.5 A gyártás ügyviteli előkészítése 173
7.6 A gyártás típusa 187
7.6.1 Egyedi gyártás 189
7.6.2 Sorozatgyártás 189
7.6.3 Tömeggyártás 190
7.6.4 A gyártási típusok elhatárolása 191
7.7 Gyártási rendszerek 192
7.7.1 Műhelyrendszerű gyártás 192
7.7.2 Csoportos gyártási rendszer 193
7.7.3 Folyamatos gyártási rendszer 195
7.8 A termelés tervezése 197
7.8.1 A termelés éves tervezése 198
7.8.2 Készárutermelés 198
7.8.3 Befejezett termelés 199
7.8.4 Teljes termelés I99
7.9 A termelést megalapozó számítások 200
7.9.1 A kapacitás számítása 201
7.9.2 Átbocsátóképesség számítása 204
7.9.3 Gyártási átfutási idő számítása 205
7.9.4 Optimális sorozatnagyság számítása 208
7.9.5 Optimális termékösszetétel 210
7.9.6 A gyártás ismétlődési periódusa 210
7.10 A gyártási feladatok tervezése és előírása 211
7.10.1 Nagyvonalú naptári tervezés 212
7.10.2 Részletes naptári tervezés 213
7.11 A gyártás irányítása 215
7.11.1 A gyártási feltételek biztosítása 215
7.11.2 A munkaadagolás 216
7.11.3 Az anyagmozgatás irányítása 216
7.11.4 A gyártás előrehaladásának ellenőrzése 217
7.11.5 A gyártási akadályok elhárítása 217
8. MINŐSÉGELLENŐRZÉS
8.1 A minőség, a minőségellenőrzés fogalma, célja, feladatai 219
8.2 A műszaki szakemberek szerepe a minőségi célkitűzések megvalósításában 221
8.3 A minőségellenőrzés módszerei és elvei 223
8.4 A minőségellenőrzés feladatai 226
8.4.1 A gyártás előfeltételeinek ellenőrzése 226
8.4.2 Gyártásközi ellenőrzés és készáru végellenőrzés 230
8.4.3 Selejtanalízis 230
8.5 A minőségellenőrzés gazdaságossága 234
8.6 A minőségellenőrzés szervezete és kapcsolata a vállalat többi szervezeti egységével 236
9. A TERMELŐBERENDEZÉSEK KARBANTARTÁSA
9.1 A karbantartás célja és szerepe az iparvállalati termelésben 239
9.2 A gépkarbantartás feladatai 240
9.3 Javítási időközök, a karbantartási ciklus tartama és szerkezete 243
9.4 A javítás munkaigényének meghatározása 246
9.5 Karbantartási rendszerek, a karbantartási munkák szervezési módszerei 248
9.6 A TMK főbb feladatai és a feladatok megvalósításának feltételei 250
10. VÁLLALATI MUNKAERŐ- ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS
10.1 Vállalati munkaügyi tevékenység 253
10.2 Vállalati munkaerő-gazdálkodás 254
10.3 Vállalati munkaerő-tervezés 255
10.4 A vállalati bérgazdálkodás keretei és főbb összefüggései 256
10.5 A vállalati keresetszabályozási rendszer 257
10.6 A vállalaton belüli egységek érdekeltségi rendszere 259
10.7 Az egyéni munkadíjazási rendszer 261
10.8 A vállalati bérgazdálkodás továbbfejlesztésének főbb feladatai 264

Témakörök