Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége | 17 |
A találmányok szabadalmi oltalma | 30 |
A műszaki megoldások iparjogvédelmi státusa | 30 |
A titokvédelem és a kizárólagos jog | 30 |
A találmányok védelmének elvi alapjai | 31 |
A szabadalmazhatóság | 31 |
A szabadalmazhatóság feltételei | 31 |
Az újdonság | 32 |
A haladó jelleg | 41 |
A műszaki jelleg | 42 |
A gyakorlati alkalmazhatóság | 43 |
A szabadalmi oltalom, kizárás a szabadalmi oltalomból | 43 |
A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek | 45 |
A feltaláló személyhez fűződő jogai | 45 |
A szabadalmi igény | 49 |
A szolgálati találmány | 51 |
A szabadalmi oltalom keletkezése | 54 |
A szabadalmi oltalom hatálya | 55 |
A szabadalmi oltalom időtartama | 59 |
A szabadalmi oltalom terjedelme | 60 |
A szabadalmi oltalom korlátai | 62 |
A jogutódlás | 64 |
Közös szabadalmi igény és közös szabadalom | 67 |
Hasznosítási szerződés | 69 |
A hasznosítási szerződés megkötése | 69 |
A felek jogai és kötelezettségei | 70 |
A hasznosítási szerződés megszűnése | 72 |
A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésének hatálya | 73 |
Szabadalmi kényszerengedély | 73 |
Kényszerengedély a találmány hasznosításának elmulasztása miatt | 73 |
Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt | 74 |
Közös szabályok a kényszerengedélyre | 75 |
Találmányok- és szabadalombitorlás | 77 |
Találmánybitorlás | 77 |
Szabadalombitorlás | 78 |
A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén | 79 |
Nemleges megállapítás | 80 |
A szabadalmi oltalom megszűnése | 81 |
Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése | 81 |
A végleges szabadalmi oltalom megszűnése | 82 |
A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése | 83 |
Lemondás a szabadalmi oltalomról | 84 |
A szabadalmi oltalom megsemmisítése és korlátozása | 85 |
A díjak visszakövetelése | 87 |
Az OTH előtti szabadalmi eljárások közös szabályai | 87 |
Az OTH hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyek | 87 |
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása | 88 |
A nyilvánosság | 90 |
A képviselet | 91 |
A szabadalmi ügyek nyilvántartása | 91 |
Az igazolási határidő | 92 |
A nyelvhasználat | 93 |
A szabadalmi bejelentés | 94 |
Általános követelmények | 94 |
A szabadalmi bejelentés kellékei | 99 |
A bejelentési kérelem | 99 |
A leírás és az igénypontok | 99 |
A szabadalmi bejelentés elbírálása | 109 |
A találmány egysége | 109 |
A bejelentés elsőbbsége | 110 |
Az adatközlés | 114 |
A szabadalmi bejelentés alaki vizsgálata | 114 |
A szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatának a köre | 115 |
A teljes vizsgálat | 123 |
A halasztott vizsgálat | 124 |
Az érdemi vizsgálat lefolytatása | 124 |
A módosítás és a megosztás | 126 |
A közzététel | 128 |
A szabadalom megadása | 129 |
Az Országos Találmányi Hivatal eljárása a megadott szabadalommal kapcsolatos ügyekben | 129 |
A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása | 129 |
A megsemmisítési eljárás | 131 |
A megsemmisítési jogalapok | 132 |
A nemleges megállapítási eljárás | 134 |
Az eljárás rendeltetése, feltételei | 135 |
Az eljárás menete, a határozat | 136 |
A szabadalmi leírás értelmezése | 138 |
Az értelmezési eljárás és a szakvélemény | 140 |
Átmeneti rendelkezések a szabadalmi jogban | 140 |
Termékoltalmi igény előterjesztése a folyamatban lévő szabadalmi ügyekben | 140 |
Az átmeneti szabadalmi oltalom | 142 |
Kizárás az átmeneti oltalomból és kivétel annak hatálya alól | 142 |
Az átmeneti oltalom keletkezése és időtartama | 143 |
Az általános anyagi jogi rendelkezések alkalmazása | 144 |
Az átmeneti oltalom megsemmisítése | 144 |
Kérelem az átmeneti oltalom megadása iránt | 145 |
Az átmeneti oltalom megadása | 146 |
Az általános eljárási szabályok alkalmazása | 146 |
Bírósági útra tartozó szabadalmi jogviták | 147 |
Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben | 147 |
Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása | 147 |
A bíróság összetétele | 149 |
A polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazása | 150 |
Kizárás | 152 |
Igazolás | 153 |
Képviselet | 153 |
Határozat | 153 |
Felülvizsgálat | 155 |
Szabadalmi perek | 156 |
Hatáskör és illetékesség | 156 |
Növény és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok | 157 |
A növényfajták szabadalmi oltalmának feltételei | 157 |
A növényfajták szabadalmi oltalmából eredő jogok és kötelezettségek | 158 |
Az állatfajták szabadalmi oltalma | 159 |
A szolgálati találmányért járó díjazás és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedések | 160 |
A szolgálati találmány feltalálójának díjazása | 160 |
A díjfizetés feltételei | 160 |
A találmányi díjazás esetei | 161 |
A díjazás | 163 |
Egyéb találmányi rendelkezések | 164 |
Közreműködés | 164 |
Összeférhetetlenség | 164 |
Találmányi díjviták | 165 |
Korábbi jogszabályok alkalmazása | 165 |
A használati minta | 165 |
Az oltalmazható használati minta | 165 |
Az oltalmazható használati minta oltalmazhatóságának feltételei | 165 |
A használati minta újdonsága | 167 |
A feltalálói lépés | 168 |
Az ipari alkalmazhatóság | 169 |
A használati mintaoltalom; kizárás a használati mintaoltalomból | 170 |
A használati mintaoltalmi eljárások | 171 |
Az OTH hatásköre és az eljárás általános szabályai | 171 |
A használati mintaoltalmi bejelentés | 171 |
A használati mintaoltalmi bejelentésre vonatkozó alaki előírások | 172 |
A használati mintaoltalmi ügyek intézése | 177 |
A származtatás | 178 |
A jogalapítási és az alaki feltételek vizsgálata | 179 |
Az érdemi feltételek vizsgálata | 180 |
A használati mintaoltalom megadása, illetve a bejelentés elutasítása | 181 |
Újítási jog | 182 |
Az újítás, az újító és az újítói jogok | 182 |
A rendelet hatálya | 182 |
Az újítás fogalma | 183 |
Az újító | 184 |
Jog alapítása, javaslattétel | 185 |
Rendelkezés az újítással | 185 |
Az újító díjazása | 186 |
Egyéb rendelkezések | 187 |
Közreműködés | 187 |
Összeférhetetlenség | 187 |
Az újítási jogviták | 187 |
Korábbi jogszabályok alkalmazása | 188 |
Az iparjogvédelem gazdaságtana | 188 |
Az innovációs folyamat gazdasági sajátosságai | 188 |
A ráfordítások oldaláról | 188 |
Az árak oldaláról | 189 |
A szabadalom közgazdasági hatása | 190 |
A műszaki fejlesztést serkentő gazdasági elemek | 191 |
A háttérfeltételek | 192 |
A termelőszövetkezetek közvetlen gazdálkodói érdekeltsége | 194 |
A műszaki alkotók személyes érdekeltsége | 197 |
Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés | 197 |
A nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolatok jelentősége, szabályozása | 197 |
Univerzális iparjogvédelmi együttműködés | 198 |
A Szellemi Tulajdon Világszervezete | 198 |
A nemzetközi iparjogvédelmi szerződések rendszerének áttekintése | 201 |
A Párizsi Uniós Egyezmény | 203 |
Az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozásáról kötött Madridi Megállapodás | 220 |
Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás | 221 |
Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény | 222 |
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés | 228 |
A védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás | 238 |
Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás | 240 |
A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződés | 241 |
Osztályozási megállapodások | 244 |
Regionális iparjogvédelmi együttműködés | 246 |
Az európai szabadalmi integráció kezdetei | 246 |
Müncheni Egyezmény az európai szabadalmak engedélyezéséről | 246 |
Luxemburgi Egyezmény a közösségi szabadalomról | 248 |
Afrikai integráció | 249 |
Kétoldalú nemzetközi szerződések | 249 |
A nemzetközi magánjog iparjogvédelmi vonatkozásai | 253 |
A nemzetközi magánjog és jelentősége az iparjogvédelemben | 253 |
Az iparjogvédelmi jogviszonyokban irányadó kollíziós szabályok | 255 |
Joghatóság iparjogvédelmi ügyekben; külföldi határozatok elismerése és végrehajtása | 258 |
Külföldi szabadalmi és használati minta jog | 260 |
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés | 260 |
Alapismeretek a fontosabb külföldi országok szabadalmi és használati minta jogával kapcsolatban | 262 |
Amerikai Egyesült Államok | 263 |
Argentína | 267 |
Ausztrália | 269 |
Ausztria | 271 |
Belgium | 273 |
Brazília | 275 |
Cseh Köztársaság | 276 |
Dánia | 278 |
Dél-Korea | 280 |
Európa | 282 |
Finnország | 285 |
Franciaország | 286 |
Görögország | 289 |
Hollandia | 291 |
Horvátország | 293 |
Izrael | 294 |
Japán | 295 |
Jugoszlávia | 299 |
Kanada | 300 |
Kína | 303 |
Lengyelország | 305 |
Nagy-Britannia | 307 |
Németország | 309 |
Norvégia | 313 |
Olaszország | 314 |
Oroszország | 315 |
Románia | 318 |
Spanyolország | 319 |
Svájc | 322 |
Svédország | 323 |
Szlovák Köztársaság | 325 |
Szlovénia | 326 |
Az árujelzők (védjegyek, földrajzi nevek és kereskedelmi nevek) és az ipari minták jogi oltalma | 328 |
Az árujelzők szerepe a piacgazdaságban | 328 |
Az árujelzők (védjegyek, földrajzi megjelölések és a kereskedelmi nevek) fogalma, fajai, funkciói és egymástól való elhatárolása | 328 |
Az árujelző árbevétel növelő hatása, szerepe és gazdasági jelentősége | 329 |
A védjegyek | 330 |
A védjegyekre vonatkozó legfontosabb jogi előírások | 330 |
Megkülönböztető képesség és árujegyzék | 330 |
Kizárás a védjegyoltalomból | 331 |
A védjegy oltalmának időtartama | 332 |
Védjegyjogosultság, együttes védjegyek | 332 |
Közismert védjegyek | 333 |
Az OTH hatásköre védjegyügyekben, a védjegy oltalomképességi vizsgálata | 333 |
A jogszabályi előírások gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések, idegen hangzású védjegyek | 336 |
A védjegy oltalmából eredő jogok és kötelezettségek | 337 |
A védjegy oltalmából eredő jogok, védjegyátruházás | 337 |
A védjegyhasználat | 338 |
A védjegybitorlás | 339 |
A védjegybitorlás elleni fellépés, a védjegybitorlási ügyek tapasztalatai | 339 |
Idegen védjegyek jogszerű használata | 340 |
Linenciamegállapodások | 340 |
A franchise szerződés | 340 |
Bírósági gyakorlat védjegyügyekben | 341 |
Bírósági ügyek | 341 |
A megkülönböztető jelleg megítélése | 341 |
A megtévesztő jelleg megítélése | 342 |
A személyiségi jog sérelmével kapcsolatos problémák | 342 |
A védjegyek összetéveszthetőségének megítélése | 343 |
A védjegybitorlási eljárások tapasztalatai | 344 |
A földrajzi árujelzők jogi szabályozása Magyarországon | 345 |
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmának nemzetközi vonatkozásai | 346 |
A Párizsi Uniós Egyezmény védjegyekre és földrajzi árujelzőkre vonatkozó legfontosabb szabályai | 346 |
Az Európai Unió védjegyekre és földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozásának fő irányai | 347 |
A védjegyek oltalmának nemzetközi szabályozása | 348 |
A Védjegyek Nemzetközi Lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás | 348 |
A Madridi Protokoll rendszere | 349 |
A Nizzai Megállapodás | 349 |
A védjegyek oltalmára kiható további jelentős nemzetközi megállapodások | 350 |
Az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma | 351 |
A nemzetközi jogfejlődés irányai | 352 |
Külföldi védjegy és ipari minta jog | 352 |
Nyugat-Európa védjegyjoga | 352 |
A Közös Piac irányelvei a védjegyjogi normák közelítéséről és egységesítéséről | 352 |
Franciaország | 355 |
Spanyolország | 357 |
Olaszország | 358 |
Dánia | 358 |
Svédország | 359 |
Ausztria | 360 |
Svájc | 360 |
Közép- és Kelet-Európa védjegyjoga | 361 |
Orosz Föderáció | 361 |
Lengyelország | 362 |
Csehország | 362 |
Románia | 363 |
Bulgária | 363 |
Szlovénia | 364 |
Szlovákia | 365 |
A tengerentúli országok védjegyjoga | 365 |
Amerikai Egyesült Államok | 365 |
Japán | 366 |
Kanada | 367 |
Dél-Korea | 367 |
Tajvan | 368 |
Az ipari minták jogi oltalma Magyarországon | 369 |
Anyagi jogi rendelkezések | 369 |
Az ipari minta bejelentkezésére irányuló eljárás | 371 |
Az ipari minták oltalmával kapcsolatos gyakorlati problémák | 371 |
Bírósági gyakorlat ipari minta ügyekben | 372 |
Az ipari minták nemzetközi szabályozása | 373 |
A Párizsi Uniós Egyezmény ipari mintákkal kapcsolatos előírásai | 373 |
A Hágai Megállapodás az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről | 373 |
Külföldi országok ipari minta joga | 374 |
Ausztria | 375 |
Amerikai Egyesült Államok | 376 |
Franciaország | 376 |
Japán | 377 |
Lengyelország | 378 |
Németország | 379 |
Románia | 379 |
Az Európai Unió ipari minta integrációja | 380 |
Iparjogvédelmi tájékoztatás | 381 |
Az iparjogvédelmi információ szerepe és jelentősége | 381 |
Az iparjogvédelmi dokumentáció nemzetközi előírásai | 383 |
Nemzetközi osztályozások a szabadalmak, védjegyek és az ipari minták területén | 385 |
A WIPO dokumentációs szabványai és ajánlásai | 391 |
A PCT Minimum Dokumentáció | 392 |
A szabadalmi hatósági publikáció formái | 393 |
Szabadalmi leírások és közlönyök; a hazai és külföldi gyakorlat áttekintése | 395 |
Elsődleges és másodlagos információ források | 402 |
A szabadalmi tárak feladatköre és gyakorlata | 404 |
A szabadalomkutatások és vizsgálatok fajtái | 410 |
A szabadalmi információ piaca | 414 |
Az EPIDOS/INPADOC választéka | 414 |
Az online adatbankok kínálata | 416 |
Bibliográfiai, szöveges és képmás adatbázisok optikai lemezen | 420 |
A védjegyinformáció új formái | 426 |
Az iparjogvédelmi tájékoztatás nemzetközi műhelyei | 428 |
Az iparjogvédelmi szellemi termékforgalom egyes kérdései | 429 |
Bevezetés | 219 |
A licenciaszerződések fogalma, a szabadalmi és védjegytörvények vonatkozó rendelkezései, a Ptk. know-how-ra vonatkozó szabályozása | 430 |
A szabadalom licenciaszerződések jogszabályi rendelkezéseinek vizsgálata | 431 |
A védjegytörvények a licenciaszerződésre vonatkozó rendelkezései | 433 |
A licenciaszerződések megkötése és tartalma | 433 |
Bevezetés | 433 |
A szabadalom licenciaszerződés egyes elemei | 434 |
Egyéb licenciaszerződések | 441 |
A nemzetközi piac tárgybani jellegzetességei | 446 |
Export és/vagy import licenciaszerződések | 447 |
Magyarországi vegyesállatok és magyarországi 100%-os leányvállalatok alapításával kapcsolatos műszaki-szellemi termékátadásra vonatkozó szerződések | 449 |
Egyes jogviták gyakorlati tapasztalatai | 451 |
Gazdálkodó szervezetek iparjogvédelmi tevékenysége | 455 |
Az iparjogvédelmi munka szervezése | 458 |
Az újítások és találmányok ügyintézésének vállalati rendje | 458 |
Az újítási és találmányi javaslatok nyilvántartása, ügykezelése | 459 |
A javaslat benyújtását követő intézkedések | 460 |
A javaslatok nyilvántartásba vételét követő intézkedések | 460 |
A javaslatok elbírálását követő intézkedések | 461 |
A találmányi javaslat elbírálását követő érdemi intézkedések | 461 |
Az újítási tevékenység elismerése | 462 |
A feltalálói tevékenység elismerése | 462 |
Feladattervek, pályázatok | 462 |
Védjeggyel, ipari mintaoltalommal összefüggő intézkedések | 463 |
A vállalati iparjogvédelmi ügyvitelszervezés továbbfejlesztése | 464 |
Az iparjogvédelmi tevékenység szervezése a gazdálkodó szervezeteknél | 465 |
A vállalatok iparjogvédelmi szervezete | 469 |
Újítások, találmányok, know-how-ok (szellemi termékek) vétele, értékesítése | 472 |
A szellemi termékek értékesítése | 473 |
Az Iparjogvédelmi Iroda reklám- és propagandatevékenységgel kapcsolatos feladatai | 474 |
Iparjogvédelmi oktatás. Iparjogvédelmi szakértői tevékenység | 475 |
Iparjogvédelmi oktatás és szakképzés | 475 |
Az iparjogvédemi oktatás és szakképzés jelenlegi helyzete | 479 |
Az alapfokú újítási tanfolyam tantárgyai | 480 |
A középfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai | 480 |
A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai | 481 |
Az iparjogvédemi tanfolyamok és vizsgák szabályai | 482 |
Az iparjogvédelmi szakképzés | 483 |
Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység | 484 |
Iparjogvédelmi képviselet | 485 |
Általános szabályok | 485 |
Részletes szabályok | 486 |
Belföldi képviselet | 486 |
Külföldi képviselet | 487 |
A szabadalmi ügyvivő | 487 |
A szabadalmi ügyvivői gyakorlat | 487 |
Bevezetés | 487 |
Szubjektív előfeltételek | 488 |
Szabadalmi bejelentési mellékletek szerkesztésének módszere | 489 |
A gazdálkodó szervezetek iparjogvédelmi tevékenységével összefüggő fontosabb jogszabályok | 496 |
Szabadalmi hasznosítási szerződés | 497 |