Iparjogvédelmi ismeretek IV.

Előszó

Részlet a könyvből:

"VÉDJEGYJOG

Az áruk - termékek, termények, szolgáltatások - megkülönböztetése iránti igény nem újkeletű. A megkülönböztetés lehetőleg biztosítani hivatott jelzések, megjelölések a fogyasztónak nagy segítséget nyújtanak, anélkül nem tudná kiválasztani az adott pillanatban igényeinek leginkább megfelel? árut, azt a terméket, vagy szolgáltatást, amelyet keres, korábbi vásárlásai, tapasztalatai alapján, vagy a hirdetések által felkeltett érdeklődése következtében. A termék előállítója illetve a szolgáltatás nyújtása számára legalább ilyen fontosak ezek a jelzések, amelyek eligazítást nyújtva üzleti forgalmát, piaci helyzetéi, propagandáját leginkább elősegítő eszközök, amelyek a versenyben nélkülözhetetlenek.
A magyarországi védjegyjog kialakulása szorosan véve a múlt század második felére tehető. Az 1867. évi XVI. törvényben foglalt, Ausztriával kötött, úgynevezett "Vám és Kereskedelmi Szövetség" rendelkezése folytán Magyarországon is érvényessé vált az abszolút uralom idején, 1858. december 7-én kiadott császári és királyi védjegypátens. A magyar törvényhozás első Ízben 1872-ben foglalkozott a védjegyoltalom kérdésével, amikor a XXII. törvény "az 1873. évi bécsi világkiállításon a fennálló szabályok értelmében árubélyeg oltalomra alkalmas kiállítási tárgyakra védelmi bizonyítvány kiadását" biztosította. As 1878. évi büntetőjogi törvény rendelkezései között pedig arra vonatkozólag is található intézkedés, hogy "iparvédjegy hamisítása" esetében három hónapig terjedhető fogházbüntetést és 1.000 Ft-ig terjedhető pénzbüntetést kell kiszabni." Vissza