Iparjogvédelmi és újítási útmutató a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Tartalom

Bevezető 15
I. fejezet - Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége 17
II. fejezet - Újítások 29
1. Az újításnak minősülő javaslatok köre 32
1.1. Mi/kor tartalmazza az újítási javaslat valamely feladat megoldását? 32
1.2. Mikor műszaki jellegű a megoldás? 33
1.3. Mikor szervezési jellegű a megoldás? 34
1.3.1. A, termelés folyamatában hasznosítható megoldások mikor szervezési jellegűek? 35
1.3.2. Szervezési jellegűnek minősül-e a különböző kiadványokban meglevő adatok egybefoglalása? 36
1.4. Mikor minősül viszonylag újnak a megoldás? 36
1.4.1. A 'Viszonylag újnak minősülő megoldások köre hogyan szabályozandó az újítási szabályzatban? 37
1.4.2. Hogyan vizsgálandó a viszonylagos újdonság, ha az újítási javaslattevők egyike vezető beosztású? 37
1.4.3. A feladatkitűzés leronthatja-e egy újítási javaslat viszonylagos újdonságát? 37
1.4.4. Viszonylag újnak minősülhet-e a megoldás 'lehetséges változatainak egyike? 38
1.4.5. A megoldási mód ismerete lerontja-e a javasolt megoldás újdonságát? 39
1.5. Mikor jár hasznos eredménnyel a javasolt megoldás? 39
1.6. Mikor nem minősíthető egy megoldás jogszabályba ütközés címén újításnak? 42
2. Az Újító 43
2.1. Kik az újítótársak? 43
2.2. Melyek az újítót megillető személyi és vagyoni jogok, erkölcsi elismerési lehetőségek? 43
2:3. Meddig és hogyan lelhet a gazdálkodó szervnél az újítói jogot érvényesíteni? 44
2.4. Hol és meddig lelhet más személlyel szemben újítói (szerzői) jogot érvényesíteni? 44
2.5. Lehet-e szocialista .brigád valamely újítás szerzője? 45
2.6. Megilleti-e az újítói jog az újítási javaslattevőt, ha az általa javasolt megoldást a gazdálkodó szerv elutasítja, bár (később mégis hasznosítja? 46
2.7. Átruházható-e, örökölhető-e az újítás szerzősége? 46
2.8. Van-e joga dönteni az elbírálónak arról, hogy egy újításnak ki a szerzője, illetve kik a szerzőtársak? 46
2.9. Van-e joga az elbírálónak két azonos megoldást tartalmazó újítási javaslat közül a később beérkezett szerzőjét újítóként elismerni azon címen, hogy újítási javaslatához műhelyrajzot is mellékelt? 47
2.10. összevonhat-e az elbíráló két újítási javaslatot egy újítássá? 43
2.11. Milyen cselekményeket büntet a törvény az újítás szerzőségével összefüggésben? 49
3. Az újítási javaslat benyújtása és nyilvántartása 49
3.1. Hogyan határozza meg a gazdálkodó szerv az újítása javaslatok benyújtásának rendjét? 49
3.2. Milyen szabályozási módokat nem célszerű előírni az újítási javaslatok benyújtásának rendjében? 50
3.3. A benyújtott újítási javaslat visszaküldhető-e a javaslattevőnek azon a címen, hogy az nem tartalmazza a feladat megoldását? 51
3.4. Milyen jogokat biztosít az újító számára, ha újítási javaslatát a felügyeleti szervhez nyújtja be? 52
3.5. Hová nyújtsák be újítási javaslataikat a felügyeleti szerv által kinevezett vagy választott magasabb vezető beosztású dolgozók? 53
3.6. Hogyan célszerű meghatározni az újítási javaslatok nyilvántartásának a rendjét 54
3.7. Meddig nem célszerű nyilvánosságra hozni az újítási javaslat tárgyát képező megoldást? 55
4. Engedély újítási javaslat más gazdálkodó szervhez történő benyújtására 55
4.1. Mikor nincs szükség a munkáltató engedélyére újítási javaslat más gazdálkodó szervnél történő benyújtáshoz? 56
4.2. Újítási javaslat más gazdálkodó szervhez történő benyújtása esetén kell-e mellékelni a munkáltató engedélyét? 56
5. Az újítási javaslat elbírálása 56
5.1. Hogyan alakítsák ki a gazdálkodó szervek az újítási javaslatok elbírálásának a rendjét? 57
5.2. Hogyan célszerű döntésre előkészíteni az újítási javaslatokat? 57
5.3. Milyen döntéseket hozhat az elbíráló? 59
5.4. Hogyan célszerű meghatározni a kisebb jelentőségű újítási javaslatok elbírálásának, díjazásának rendjét? 60
6. Az újítás átadása más gazdálkodó szervnek 61
6.1. Az újító hozzájárulása (nélkül átadható-e más gazdálkodó szervnek az újítás? 61
6.2. Kötelezhető-e a gazdálkodó szerv valamely újítás más gazdálkodó szerv részére történő átadására? 61
6.3. Megilleti-e és milyen mértékű újítási díj az újítót újítása más gazdálkodó szervnek történt átadása után? 61
6.4. Ki köteles az újítót díjazni újítása átadása, illetve átvétele esetén? 62
7. Az újító díjazása 62
7.1. Mennyi az újítót megillető újítási díj legkisebb mértéke? 63
7.2. Újítótársak esetén mennyi a kifizethető újítási díj legkisebb összege? 63
7.3. Milyen díjkulcsokból kell kiindulni az újítási díj mértékének meghatározásakor? 64
7.4. Milyen díjkulcsnövelő és csökkentő tényezőket lehet figyelembe venni az újítási díj meghatározásánál? 64
7.5. Az újító munkaköri kötelességét hogyan kell figyelembe venni az újítási díjkulcs meghatározásánál ? 64
7.5.1. Kinek és miikor munkaköri kötelesség egy újítás kidolgozása? 65
7.5.2. Mikor munkaköri kötelesség újítást kidolgozni a fizikai állományú dolgozónak? 65
7.5.3. Mikor munkaköri kötelesség újítást kidolgozni a műszaki állományú dolgozónak? 66
7.5.4. Újítás kidolgozása miikor munkaköri kötelessége a magasabb vezető beosztású dolgozónak? 66
7.5.5. Más gazdálkodó szervhez 'benyújtott újítási javaslat esetén figyelembe veendő-e az újító munkaköre? 67
7.5.6. Nyugdíjas újító újítási díja csökkenthető-e azon a címen, hogy az újítási javaslata tárgyát képező megoldás kidolgozása munkaviszonya idején munkaköri feladatai közé tartozott? 67
7.5.7. Az értékelemző munkában részt vevő által -kidolgozott újítás díjának megállapításánál milyen tényezőket kell figyelembe venni? 68
7.5.8. Az előzetes szerződés alapján kidolgozott újítás díját lehet-e munkaköri kötelesség címén csökkenteni? 68
7.5.9. Mikor minősül jelentős alkotó teljesítménynek a munkaköri feladat ellátása során kidolgozott újítás? 69
7.5.10. A munkavédelmi előadó munkaköri kötelességei közé tartozik-e viszonylag új munkavédelmi célú műszaki megoldás kidolgozása? 70
7.5.11. Egy termék gyártásáért felelős üzemvezetőnek munkaköri kötelessége-e a munka során konstrukciós változtatást eszközölni? 71
7.5.12. A munkaköri kötelesség vizsgálatánál az újítási javaslat benyújtásának vagy elbírálásának az időpontja az irányadó? 72
7.6. Mi a célja, rendeltetése a formai és tartalmi követelményei az újítási díjszerződésnek? 72
7.6.1. A szerződő felek megnevezése 73
7.6.2. Az újítási javaslat tárgya 73
7.6.3. Az újítás hasznosítása megkezdése várható időpontjának megjelölése 73
7.6.4. A hasznosítás módjának, terjedelmének a meghatározása, a hasznosításért felelős személyiek) megnevezése 74
7.6.5. A 'hasznos eredmény megállapításának módja 74
7.7. Hogyan kell meghatározni az újítási díjszerződésben az újítási díj mértékét, ha az újítás hasznos eredménye pénzben nem mérhető? 77
7.8. Előfeltétele-e az újítási javaslat tárgyát képező megoldás hasznosításának, átadásának az újítási díjszerződés megkötése? 77
7.9. Lehet-e több év hasznos eredménye az újítási díj alapja? 78
7.10. Újítás továbbfejlesztése esetén mit kel'l díjazási időszakként, illetve díjazási alapként figyelembe venni? 79
7.11. Köti-e a gazdálkodó szervet az újítási feladattervben tett díjkitűzés? 79
7.12. Adóköteles jövedelem-e az újítási díj? 80
7.13. Adóköteles jövedelem-e az újítási pályázaton nyert pályadíj? 80
7.14. Mikor illeti meg az újítót késedelmi kamat az újítási díja utcán? 80
7.15. Beszámít-e a nyugdíjas keresetébe az újítási díj? 81
7.16. Nyugdíjjárulékköteles-e az újítási díj? 81
8. A közreműködés 81
8.1. Kik és -hogyan működhetnek közre újítás hasznosításában, átadásában? 81
8.2. Melyek a közreműködői szerződés formai és tartalmi követelményei ? 82
8.3. A közreműködői díj mértékét milyen elvek szerint kell meghatározni? 83
8.4. Mikor és milyen költségei térítendők meg az újítónak? 84
8.5 Más gazdálkodó szervnél végzendő - újítással kapcsolatos - közreműködéshez szükséges-e a munkáltató engedélye? 84
8.6. Mikor összeférhetetlen újítás hasznosításában, átadásában történő közreműködés? 84
8.7. A közreműködői díj beszámít-e a nyugdíjas keresetébe 85
8.8. Az újítások hasznosításában és széles körű elterjesztésében közreműködő és kiemelkedő eredményt elérők erkölcsi elismerése milyen formában történhet? 85
9. Az újító erkölcsi elismerése 86
9.1. Mikor illeti meg az újítót az újítói tanúsítvány? 86
9.2. Melyik gazdálkodó szerv kötelessége az újítói tanúsítvány kiállítása és átadása? 86
9.3. Mely szervek adományozhatnak az arra érdemes újítónak „Kiváló Újító" kitüntetést? 86
9.4. Melyek a „Kiváló Újító" kitüntetés adományozására történő élőterjesztés feltételei? 86
9.5. Mely szerv tehet javaslatot a „Kiváló Újító" kitüntetés adományozására? 88
9.6. Jár-e a „Kiváló Újító" kitüntetéshez pénzjutalom? 88
9.7. Milyen egyéb kitüntetések adományozásával ismerhető el az újítók, feltalálók tevékenysége? 88
10. Az újítási díjak, a közreműködői díjak, az újítások kivitelezési költségei forrása, elszámolása 89
10.1. Milyen források terhére számolható el az újítási díj, valamint a közreműködői díj? 89
10.2. Milyen forrás terhére számolható el a szabadalmaztatási eljárás alatt álló újítás szerzőjének kifizetett újítási díj? 89
10.3. Milyen forrás terhére számolható el az újítási pályázati díj? 89
10.4. Milyen forrásból fizethetők: a nagyobb jelentőségű újítások kivitelezési költséged? 90
10.5. Milyen forrás terhére számolható el az újítási díj után a késedelmi kamat? 90
11. Az újítással kapcsolatos viták 90
11.1. Hogyan és meddig érvényesíthető az újítási díjigény a 'bíróság előtt? 91
I.1.2. Mikor és melyik bíróság illetékes az újítási díjvita eldöntésére? 92
II.3. Az eljáró bíróság megválasztásának joga mikor és hogyan illeti meg az újítót? 93
11.4. Kötelezi-e a bíróság a gazdálkodó szervet újítás hasznosítására (átadására), az újítás hasznosítása elmaradása esetén kártérítésre? 93
11.5. Megtagadható-e az újítási díjszerződésben kikötött újítási díj kifizetése azon a címen, hogy az újítás hasznosításából nem keletkezett hasznos eredmény? 94
11.6. Az újítási díj a házastársak közös vagyonának tekintendő-e? 95
11.7. Tartásdíj alapját képezi-e az újítási díj? 95
11.8. Köteles-e a felhasználó, az újítás alapján előállított terméket megvásároló és használó, gazdálkodó szerv újítási díjat fizetni? 95
11.9. Hogyan lehet a bíróság előtt érvényesíteni az újítás szerzői jogát? 96
11.10. Meddig és melyik bíróság előtt lehet az újítás szerzői jogát érvényesíteni? 97
12. Illetékmentesség újítási ügyekben 97
12.1. Melyek az újítással és közreműködéssel kapcsolatos illetékmentes-beadványok?
12.2. Melyek az újítással, közreműködéssel kapcsolatos illetékmentes eljárások? 93
12.3. Milyen esetben kötelezhető az újító a per költségeinek megfizetésére? 98
13. összeférhetetlenség újítási ügyekben 98
13.1. Az újítási javaslattal kapcsolatban milyen tevékenységek minősülnek érdeminek? 99
13.2. Kik minősülnek hozzátartozónak? 99
13.3. Az újítási ügyintéző összeférhetetlensége esetén mi a teendő? 99
13.4. Mikor szükséges a felügyeleti szerv jóváhagyása az újítási díj, a közreműködői díj megállapításához? 100
13.5. Mikor szükséges a vállalati tanács, illetve a közgyűlés (küldöttgyűlés) jóváhagyása az újítási díj és a közreműködői díj megállapításához? 100
13.6. Mikor szükséges a termelőszövetkezet közgyűlésének (küldöttgyűlésének) a jóváhagyása az újítási díj és a közreműködői díj megállapításához? 100
13.7. Mikor szükséges a létesítő szerv hozzájárulása az újítási díj és a közreműködői díj megállapításához? 101
13.8. Mikor tagadható meg a jóváhagyás (hozzájárulás) az újítási díj és a közreműködői díj megállapításához? 101
13.9. Mi az eljárás ha az újításnak több szerzője van, s azok egyike tekintetében az újítási díj megállapításához a felügyeleti szerv (vállalati tanács, közgyűlés, küldöttgyűlés, létesítő szerv) jóváhagyása (hozzájárulása) szükséges? 102
14. A jelentős népgazdasági eredménnyel járó újítások szerzőinek jutalmazása 102
14.1. Milyen elveket kell alkalmazni a jelentős népgazdasági eredménnyel járó újítás szerzője (társszerzői) részére adható jutalom összegének megállapításánál? 103
14.2. Hová és hogyan kell előterjeszteni a jelentős népgazdasági eredménnyel járó újítás szerzőjének jutalmazására irányuló javaslatot a MÉM gazdálkodó szerveinél? 103
15. A gazdálkodó szerv vezetőjének (termelőszövetkezet vezetőségének) az újításokkal kapcsolatos feladatai 104
15.1. Mit kell tartalmazni az újítási (iparjogvédelmi) szabályzatnak ? 104
15.2. Hogyan célszerű kialakítani az újítások ügyintézésének legracionálisabb formáját, az ehhez szükséges szervezetet? 105
15.3. Hogyan határozható meg az újítási ügyintéző feladatköre, hatásköre? 106
15.4. Hogyan kell kialakítani az újítási feladattervek, pályázatok készítésének, közreadásának a rendjét? 107
15.5. Hogyan célszerű meghatározni az újítási szabályzatban az újítások hasznosításéban, átadásában közreműködés, valamint a közreműködők díjazásának a rendjét? 108
15.6. Hogyan határozandó meg az újítási ügyintézés ellenőrzésének rendje? 109
15.7. Hogyan célszerű kialakítani az újítómozgalommal kapcsolatos propagandatevékenységet ? 110
16. Az újítómozgalom társadalmi irányító, ellenőrző és az újítók érdekvédelmi szervei 110
16.1. Mélyek a feladatai a gazdálkodó szerv szakszervezeti szervének az újítómozgalom társadalmi irányítása, ellenőrzése területén, az újítók érdekvédelmében ? 110
16.2. Melyek a feladatai a termelőszövetkezet választott vezető testületeinek az újítómozgalom szervezésében, irányításában, ellenőrzéséiben, az újítók érdekeinek védelmében ? 111
17. Jogszabályok 112
III. fejezet - Találmányok, szabadalmi oltalom 115
1. A találmányok jogi védelmének biztosítása 117
1.1. A szabadalmazható találmány 118
1.2. Újdonság 118
1.3. Haladó jelleg 120
1.4. Műszaki jelleg 121
1.5. Gyakorlati alkalmazhatóság 121
1.6. A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok 122
1.7. A még nem szabadalmazott találmány jogi védelme 122
2. A találmányból eredő jogok és kötelességek 123
2.1. A találmányból származó személyhez fűződő jogok 123
2.2. Kit illet meg a találmány szerzőségének joga 123
2.3. A névfeltüntetés és a találmány nyilvánosságra hozatalának joga 123
2.4 A feltaláló személyhez fűződő jogainak védelme 124
2.5. A szabadalmi igény 124
2.6. A találmányból eredő jogok átruházása, átszállása 124
2.7. A találmány szolgálati jellege 125
2.8. A szabadalmi igény szolgálati találmány esetén 125
3. A szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelességek 125
3.1. A szabadalmi oltalom tartalma 125
3.2. A termékszabadalom és az eljárási szabadalom 126
3.3. A szabadalom jogosultjának (szabadalmasnak) a fő kötelessége 126
3.4. A szabadalmi oltalom létrejötte 126
3:5. A szabadalmi oltalom időtartama 126
3.6. A szabadalmi fenntartási illeték 127
3.7. A szabadalmi oltalom terjedelme 127
3.8. A szabadalmi oltalom korlátai 128
3.9. A szabadalommal kapcsolatos kényszerintézkedések 129
3.10. A találmányi és szabadalmi jogok védelme bitorlókkal szemben 129
3.11. A szabadalmi oltalom megszűnése 130
3.12. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése 131
3.13. Lemondás a szabadalmi oltalomról 131
3.14. A megszűnés esetén a felvett díj visszakövetelése 131
4. A szabadalmazott találmányok hasznosulása 132
4.1. A találmányok hasznosítása 132
4.2. A feltaláló iparjogosítványa 132
4.3. A szabadalmazott találmány értékesítése, hasznosítási szerződés keretében 132
4.4. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok átruházása 134
4.5. A közös szabadalom 135
5. A szolgálati találmány feltalálójának díjazása 135
5.1. A szolgálati .találmány feltalálójának díjigénye 135
5.2. A szolgálati találmány értékesítése 136
5.3. A szolgálati találmány feltalálóját megillető díj megállapítása 137
5.4. A .találmányok hasznos eredménye számításának legfontosabb elvei 138
6. Közreműködés, összeférhetetlenség, erkölcsi elismerés 139
6.1. A közreműködő 139
6.2. A közreműködői szerződés 140
6.3. A féltaláló költségtérítése 140
6.4. összeférhetetlenség 140
6.5. A feltaláló erkölcsi elismerése 141
7. A találmányokkal összefüggő fontosabb pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályok 142
8. A növény- és állatfajták szabadalmi oltalmára vonatkozó speciális szabályok 143
8.1. A növényfajták szabadalmi oltalmának feltételei 143
8.2. A növényfajtáira adott szabadalom 144
8.3. A növényfajta szabadalmazhatóságának vizsgálata 144
8.4. A növényfajtára adott szabadalom megsemmisítése 144
8.5. Az állatfajták szabadalmi oltalma 145
8.6. Díjazás 145
9. A szabadalmazási eljárás 145
9.1. A szabadalmi (bejelentés elkészítése 145
9.2. A találmány leírása 146
9.3. Mellékletek a szabadalmi bejelentéshez 148
9.4. Képviselő megbízása a szabadalmi eljárásban 148
9.5. Az adatközlés 149
9.6. Az elsőbbség 149
10. A szabadalmi bejelentés elbírálása 149
10.1. A teljes és a halasztott vizsgálat 149
10.2. A szabadalmi bejelentés hiányosságainak pótlása 150
10.3. A szabadalmi bejelentés vizsgálata 150
10.4. A szabadalmi bejelentés módosítása 151
10.5. A szabadalmi bejelentés közzététele 151
10.6. A szabadalom megadása; a bejelentés elutasítása 152
11. A találmányokkal kapcsolatos jogviták 152
11.1. A jogviták fajtái 152
11.2. A szabadalom megsemmisítése 153
11.3. A nemleges megállapítás 153
11.4. A szabadalmi leírás értelmezése 154
11.5. Az Országos Találmányi Hivatal érdemi határozatainak megváltoztatása 155
11.6. Szabadalmi perek 156
11.7. A szerzőségi, a jogosultsági és a díjazási per 156
12. Nemzetközi szabadalmi egyezmények 157
12.1. Párizsi Uniós Egyezmény 158
12.2. Szabadalmi Együttműködési Szerződés 162
12.3. Budapesti Szerződés 163
12.4. Egyéb egyezmények, szerződések, megállapodások 163
12.5. Feltalálók devizaszámlái 164
IV. fejezet - Védjegyoltalom 167
1. A védjegyek, a védjegyoltalom 169
1.1. A lajstromozható megjelölések 170
1.2. A nem lajstromozható megjelölések 170
1.3. Jogosultság 171
1.4. Az oltalmi idő és az oltalom hatálya; a bitorlás 171
1.5. Használati szerződés 171
1.6. Jogutódlás 172
1.7. Az oltalom megszűnése 172
1.8. A védjegy és a minőség összefüggései 172
1.9. A használat hiányának jogkövetkezménye 173
2. Eljárási előírások védjegyügyekben 174
2.1. Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre 174
2.2. A védjegyoltalom megszerzése és fenntartása (lajstromozás, megújítás) 174
2.3. Bírósági eljárások 175
2.4. Védjegyilletékek 175
3. A védjegyoltalom biztosítása külföldön 175
3.1. A Párizsi Uniós Egyezmény védjegy-élőírásai 176
3.2. Védjegyoltalom egy-egy országiban 176
3.3. Védjegyek nemzetközi lajstromozása. A nemzetközi oltalmi rendszer 177
3.4. A nemzetközi áruosztályozási rendszer 177
V. fejezet - Az áruk földrajzi származásának oltalma 179
1. Az áruk földrajzi származása 181
1.1. Származási jelzés 181
1.2. Eredetmegjelölés 182
2. Az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma 183
2.1. A Lisszaboni Megállapodás 183
2.2. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti egyezmény 184
2.3. A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség közötti szerződés 186
2.4. A Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság közötti megállapodás 188
VI. fejezet - Az ipari mintaoltalom 189
1. Az ipari mintaoltalom jelentősége 191
1.1. Az ipari mintaoltalommal kapcsolatos jogi szabályozás 191
1.2. Ipari mintaoltalom belföldön 192
1.3. Az újdonság mint a mintaoltalom előfeltétele 192
1.4. Az oltalomból kizárt minták 192
1.5. Jogosultság a mintaoltalomra: a szolgálati minta 193
1.6. A szerző személyhez fűződő jogai 193
1.7. A mintaoltalom díjazása 193
2. Az ipari minta oltalmazásával kapcsolatos eljárás 194
2.1. Az oltalom keletkezése, időtartama, hatálya és megszűnése 194
2.2. A mintához és a mintaoltalomhoz fűződő jog megsértése 195
2.3. A mintaoltalmi eljárások illetékei 195
3. Mintaoltalommal kapcsolatos nemzetközi egyezmények 196
3.1. Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létesült Hágai Megállapodás 196
3.2. Locarnoi Megállapodás a mintaoltalomban részesíthető termékek osztályozásáról 198
VII. fejezet - Az iparjogvédelmi tevékenység kialakítása 199
1. Az iparjogvédelmi tevékenység a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gazdálkodó szerveinél 201
2. Iparjogvédelmi feladatok 202
3. Az iparjogvédelmi szervezet, az érintettek feladatai 206
3.1. Igazgató (elnök) 206
3.2. Gazdasági igazgatóhelyettes (elnökhelyettes) 207
3.3. Műszaki igazgatóhelyettes (elnökhelyettes) 207
3.4. Iparjogvédelmi ügyintéző 208
3.5. Műszaki Osztály 209
3.6. Kereskedelmi Iroda 210
3.7. Jogi Osztály 210
3.8. Adatszolgáltatók 210
3.9. Üzemfenntartás 210
4. Javaslatok az iparjogvédelmi munka megszervezésére 210
5. Az iparjogvédelmi szabályzat 215
6. Az iparjogvédelmi ügyek intézésének rendje a gazdálkodó szerveknél 215
6.1. A javaslatok benyújtása 215
6.2. A javaslatok nyilvántartása, ügykezelése 215
6.3. A javaslatok ügyintézése 216
6.4. A javaslatok elbírálása 217
6.5. Anyagi-erkölcsi elismerés 219
6.6. Újítási feladattervek, pályázatok 220
6.7. Gazdasági eredményszámítás 221
6.8. Ipari mintaoltalommal kapcsolatos intézkedések 222
6.9. Védjeggyel összefüggő intézkedések 222
VIII. fejezet - Mellékletek 223

Témakörök