1.067.327

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Iparjog

Szerző
Budapest
Kiadó: Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 282 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta Dr. Egyed István egyetemi tanár. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETŐ RÉSZ.
1. §. Az ipari közigazgatás feladata.
Ahogyan az életviszonyok minden csoportja, úgy természetesen az ipari élet is szabályozásra szórni. Akármilyen régi időre megyünk is vissza... Tovább

Előszó

BEVEZETŐ RÉSZ.
1. §. Az ipari közigazgatás feladata.
Ahogyan az életviszonyok minden csoportja, úgy természetesen az ipari élet is szabályozásra szórni. Akármilyen régi időre megyünk is vissza az ipari fejlődés kezdeteihez, szórványosan már találunk bizonyos elveket és megállapodásokat, amelyek például az ipari szakképzettség megszerzésére, az iparosok és alkalmazottaik viszonyára vagy az ipar tisztességére vonatkoznak. Ezek a szabályok később természetesen szaporodnak; céljuk egyrészt az ipari életben érdekeltek jogainak összeegyeztetése és a köz érdekében való korlátozása, másrészt a mégis felmerülő vitás kérdések és ellentétek mikénti megoldásának a megállapítása, valamint a közérdek védelme. Tehát kellenek szabályok és kellenek égrehajtó szervek, azaz szükség van az iparügyek intézésére.
A szabályok kezdetben a gyakorlatban alakultak ki és azokat rendszerint az iparosok érdekképviseletei (céhek) állapították meg; ugyanezek az érdekképviseletek gondoskodtak túlnyomórészt a szabályok végrehajtásáról, azaz az iparügyek intézéséről is. Maga az állam az iparügyek rendezésével és igazgatásával e kezdetleges korban még alig foglalkozott; e kérdésekre figyelme csak később és fokozatosan terelődött reá különösen azzal kapcsolatban, hogy az érdekképviseletek igazgatási tevékenysége a közérdeket hova-tovább mind kevésbbé elégíttette ki és így az állami hatóságok beavatkozása vált szükségessé. A beavatkozások köre természetesen folyton tágult s lassanként rendszeres tevékenységgé alakult. Az érdekképviseleteket az ipari élet szabályainak előkészítése, megállapítása, és végrehajtása során a modern állam is igénybeveszi, azonban a szabályozás és igazgatás legfontosabb. feladatait az állam maga vette át; ilymódon az ipari jogszabályok a közigazgatási joganyag szerves része, az iparügyek igazgatása pedig az állami közigazgatás egyik rendszeres feladata lett. Ezért beszélhetünk ipari közigazgatásról.
Az állam szabályozó és igazgató tevékenysége kezdetben rendszerint csak az ipari élet rendjének a megállapítására és biztosítására irányult; tehát a feladat inkább a jogköröket elhatároló, az ellentéteket megszüntető, a visszaéléseket megtorló természetű volt. Ez a tevékenység az iparrendészet, amelynek során az állam az érdektelen és pártatlan felsőbbség szerepét tölti be. A modern állam ,azonban ipari természetű jogszabályaiban és igazgatásában ezen a feladatkörön rendszerint túlterjeszkedik és a hazai ipar vagy annak valamely támogatásra szoruló és érdemes ága részére előnyös helyzeteket állapít meg. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ RÉSZ.
1. §. Az ipari közigazgatás feladata 1
2. §. Az ipari közigazgatási jog a közigazgatási jog része 3
3. §. Az ipari közigazgatási jog az iparjog része 5
4. §. Ipari közigazgatási jog és kereskedelmi jog 6
5. §. Alanyi iparjogok 8
6. §. Az iparjog tudománya 9
7. §. A magyar ipari közigazgatási jog története 12
8. §. A magyar iparjog forrásai 16
9. §. Az iparjog rendszere, felosztása 18
I. RÉSZ.
Az ipar fogalma, fajai és rendszerei.
10. §. Az ipar jogi fogalma 19
11. §. Az ipar fajai 22
12. §. Szabad, képesítéshez és engedélyhez kötött iparok 23
13. §. Kézműves- és gyáripar 24
14. §. Kis- és nagyipar 27
15. §. Reál- és perszonálipar 27
16. §. Házi-, vándor- és szegődményes ipar 29
17. §. A kereskedés, mint ipar 31
18. §. A kereskedés fajai 34
19. §. Iparrendszerek 35
II. RÉSZ.
Az ipar megkezdése.
20. §. Az iparűzés általános feltételei 38
21. §. A jogi személyek iparűzése 41
22. §. A képesítéshez kötött iparok 43
23. §. A képesítéshez kötött iparok felsorolása 45
24. §. A szakképzettség megszerzése általában 47
25. §. A szakképzettség megszerzésének különös módjai 49
26. §. Áttérés más iparra; iparok együttes gyakorlása 50
27. §. Egyéb szakképzettségi könnyítések 52
28. §. Szerzett jogok a szakképzettségnél 54
29. §. Segédi vizsgálat 55
30. §. Mestervizsgálat 58
31. §. Engedélyhez kötött iparok 60
32. §. Az iparjogosítvány kiadása 64
33. §. Az iparjogosítványok kiadásának háborús rendje 67
III. Rész.
Az ipar gyakorlása.
34. §. Az ipari cég 71
35. §. Üzlelvezetö . . 73
36. §. Üzlethelyiség 77
37. §. Telepengedély 79
38. §. Az iparvállalat üzletköre 81
39. § Vásári árusítás 83
40. §. Megrendelések gyűjtése 86
41. §. Rendkívüli árusítási módolt 88
42. §. Üzleti hirdetés 91
43. §. Kitüntetések és más jelvények használata 93
44. §. Üzleti tisztesség 95
45. §. Tisztességtelen verseny 97
46. §. Ármegállapítás - 99
47. §. Az árszabályozás mai rendszere 103
48. §. Ipari munkaszünet 106
49. §. Üzletvitel 109
IV. RÉSZ.
Az ipar megszűnése.
50. §. Az ipar megszűnése 112
51. §. Az iparjogosítvány elvonása 114
52. §. Az iparjogosítványok felülvizsgálata 116
V. RÉSZ.
Ipari tulajdonjogok.
53. §. Ipari tulajdonjogok 119
54. §. Ipari találmányok 121
55. §. Ipari mintavédelem 122
56. §. Ipari szerzői jog 124
57. §. Az ipari titok védelme 126
58. §. Az üzleti hírnév védelme 128
59. §. Az ipari cég védelme 129
60. §. Ipari védjegy 131
61. §. Más ipari megjelölések védelme 133
62. §. Az ipari tulajdonjogok nemzetközi védelme 134
VI. RÉSZ.
Az ipar védelme és fejlesztése.
63. §. Iparpolitika 137
64. §. Iparoktatás 138
65. §. Ipari védvámok 139
66. §. Ipari fuvarozás
67. §. Ipari hitel 142
68. §. Az iparvállalatok támogatása 144
69. §. Hazai beszerzés; közszállítás 146
70. §. Egyéb iparfejlesztési intézmények 147
VII. Rész.
Az ipari tanviszony.
71. §. Az ipari tanviszony 150
72. §. Tanonctartási jog 151
73. §. Ki lehet tanonc? 154
74. §. Tanszerzödés 156
75. §. Tanidö 159
76. §. A tanonctartó kötelességei 162
77. §. A tanonc kötelességei 164
78. §. A tanviszony megszűnése 166
79. §. A tanviszony időelötti megszűnésének következményei 169
VIII. RÉSZ.
Az ipari munkaviszony.
80. §. Az ipari munkaviszony 172
81. §. Az ipari alkalmazottak osztályozása 174
82. §. Az ipari szakmunka képesítő hatálya 175
83. §. Ipari munkaszerződés 178
84. §. Az ipari munkaviszony tartama 181
85. §. Ipari munkabér 183
86. §. A munkaviszony megszűnése 187
87. §. A munkaviszony megszűnésének következményei 190
88. §. Alkalmazottak rendkívüli elbocsátása és visszavétele 192
89. §. Munkakönyv 193
IX. RÉSZ.
Az ipari alkalmazottak védelme.
90. §. Az ipari alkalmazottak védelme 198
91. §. A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme 200
92. §. Az ipari alkalmazottak egészségének védelme 203
93. §. Az ipari alkalmazottak munkaideje 206
94. §. Ipari munkaközvetítés 208
95. §. Az ipari alkalmazottak biztosítása 211
96. §. Szervezkedési szabadság 213
X. RÉSZ.
Ipari halóságok és szervezetek.
97. §. Iparügyi kormányzat 215
98. §. A rendes iparhatóságok 218
99. §. Ipartanácsok 220
100. §. Iparfelügyelők 223
101. §. Iparügyi miniszteri biztosok 225
102. §. Anyag- és árhivatal 226
103. §. Tanonciskolák 228
104. §. Ipari szakiskolák és tanfolyamok 231
105. §. Az iparoktatási intézetek igazgatása 233
106. §. Ipari vizsgabizottságok 236
107. §. Iparmúzeumok és iparkiállítások 238
108. §. Munkaügyi bíróságok 240
109. §. Szabadalmi bíróságok 242
XI. RÉSZ.
Az ipar önkormányzata.
110. §. Az ipartestületek hivatása és hatásköre 244
111. §. Az ipartestületi rendszer személyi és területi hatálya 248
112. §. Az ipartestületek szervezete 250
113. §. Az ipartestületek különleges szervei 253
114. §. Az Ipartestületek Országos Központja 256
115. §. A kereskedelmi és iparkamarák hivatása és jogállása 258
116. §. A kereskedelmi és iparkamarák szervezete és működése 260
117. §. A kereskedelmi és iparkamarák különleges szervei 263
1118. §. Üzemi bizottságok 265
119. §. Ipari termelési bizottságok 268
120. §. Ipari munkabérmegállapitó bizottságok 269
121. §. Ipartársulatok 272
122. §. Ipari szövetkezetek 273
123. §. Ipari társulatok és egyesületek 275
XII. RÉSZ.
Ipari büntetőjog.
124. §. Ipari bűncselekmények 278
125. §. Ipari büntető bíróságok 280

Dr. Egyed István

Dr. Egyed István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Egyed István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem