Előszó
Az volt a célunk e tankönyv megírásával, hogy vezérfonalat adjunk az Ipari elektronika szakmai tantárgy tanításához, tanulásához. Könyvünk fejezeteire jellemző, hogy az általános érvényű szabályok,...
Tovább
Előszó
Az volt a célunk e tankönyv megírásával, hogy vezérfonalat adjunk az Ipari elektronika szakmai tantárgy tanításához, tanulásához. Könyvünk fejezeteire jellemző, hogy az általános érvényű szabályok, tömbvázlatok, elvi sémák mellett létező áramköröket, működő, széles körben elterjedt eszközöket mutat be. Bár nem akartunk kapcsolásgyűjteményt közreadni, az a véleményünk, hogy hatékonyabbá válik a tanulás, ha az ismeretanyagot példákon keresztül világítjuk meg, és kapcsolási rajzokkal szemléltetjük.
A fejezetek végén levő összefoglaló kérdések és feladatok kiemelik a fontosabb részeket, s így továbbgondolkodásra ösztönöznek.
Fontos, hogy a tanuló érdekesnek találja a könyvet. Célunk az, hogy a tankönyv olvasóját képessé tegyük arra, hogy a későbbi munkája során könnyen megértse és működtesse a számára ismeretlen eszközöket és áramköröket, hiszen a megértett és megtanult alapelvek, alapfogalmak és alapvető eljárások nem sokat változnak. Az első fejezetben, a Digitális alapáramkörök alkalmazásában a különböző elektronikai területeken széles körben használt logikai áramköröket ismertetjük. Ez a fejezet előkészítő és kiegészítő szerepű, hiszen a mikroprocesszorokkal kapcsolatos fogalmakat magyarázza meg és ismerteti a részegységeket. Fontos, hogy a tanulók megbarátkozzanak az áramkörökkel, és az elvi és gyakorlati ismereteken felbuzdulva egyszerűbb - akár saját tervezésű hobbiáramköröket építsenek. A későbbi fejezetekben, bonyolultabb egységek és áramkörök tanulmányozásakor igen jól kamatoztathatják ezt a tudást. Az analóg és a digitális technika kapcsolata c. második fejezet az A/D és D/A konverterekkel foglalkozik. Bemutatja az analóg világ és a digitális jelfeldolgozás között kapcsolatot teremtő eszközöket. Ehhez a fejezethez szorosan kapcsolódó téma a számítógépek, mikroprocesszorok perifériáinak illesztése. (Sok könyv úgy kezdi a processzorok tárgyalását, hogy „...az adatokat valahogyan bevisszük a memóriába, és a számítások végén az eredményt kivisszük onnan". Meggyőződésünk, hogy erről a területről már középszinten is többet kell tudni.) A mikroprocesszor és alkalmazásai c. harmadik fejezet rövid bevezető után bemutatja a ma legelterjedtebb processzortípusokat. Ezt követően megvizsgálunk egy 8 bites processzort, és a használható alkalmazás tervezése érdekében megismerkedünk egy programozható perifériális eszközzel is. Itt ugyanazt az elvet követjük, mint az előzőekben: az általános problémák és elvi blokkvázlatok közlésével párhuzamosan egy kereskedelmi forgalomban kapható - tehát megépíthető, kipróbálható - valóságos eszközt is ismertetünk, programozását bemutatjuk. Nemvillamos mennyiségek mérése villamos úton a címe a negyedik fejezetnek, amelyben a mérőberendezések felépítéséről, a mérőátalakítók típusairól és alkalmazásukról esik szó.
Vissza