1.067.255

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ipari elektronika

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 328 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-16-1775-7
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 59223. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. 3. kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az volt a célunk e tankönyv megírásával, hogy vezérfonalat adjunk az Ipari elektronika szakmai tantárgy tanításához, tanulásához. Könyvünk fejezeteire jellemző, hogy az általános érvényű szabályok,... Tovább

Előszó

Az volt a célunk e tankönyv megírásával, hogy vezérfonalat adjunk az Ipari elektronika szakmai tantárgy tanításához, tanulásához. Könyvünk fejezeteire jellemző, hogy az általános érvényű szabályok, tömbvázlatok, elvi sémák mellett létező áramköröket, működő, széles körben elterjedt eszközöket mutat be. Bár nem akartunk kapcsolásgyűjteményt közreadni, az a véleményünk, hogy hatékonyabbá válik a tanulás, ha az ismeretanyagot példákon keresztül világítjuk meg, és kapcsolási rajzokkal szemléltetjük.
A fejezetek végén levő összefoglaló kérdések és feladatok kiemelik a fontosabb részeket, s így továbbgondolkodásra ösztönöznek.
Fontos, hogy a tanuló érdekesnek találja a könyvet. Célunk az, hogy a tankönyv olvasóját képessé tegyük arra, hogy a későbbi munkája során könnyen megértse és működtesse a számára ismeretlen eszközöket és áramköröket, hiszen a megértett és megtanult alapelvek, alapfogalmak és alapvető eljárások nem sokat változnak. Az első fejezetben, a Digitális alapáramkörök alkalmazásában a különböző elektronikai területeken széles körben használt logikai áramköröket ismertetjük. Ez a fejezet előkészítő és kiegészítő szerepű, hiszen a mikroprocesszorokkal kapcsolatos fogalmakat magyarázza meg és ismerteti a részegységeket. Fontos, hogy a tanulók megbarátkozzanak az áramkörökkel, és az elvi és gyakorlati ismereteken felbuzdulva egyszerűbb - akár saját tervezésű hobbiáramköröket építsenek. A későbbi fejezetekben, bonyolultabb egységek és áramkörök tanulmányozásakor igen jól kamatoztathatják ezt a tudást. Az analóg és a digitális technika kapcsolata c. második fejezet az A/D és D/A konverterekkel foglalkozik. Bemutatja az analóg világ és a digitális jelfeldolgozás között kapcsolatot teremtő eszközöket. Ehhez a fejezethez szorosan kapcsolódó téma a számítógépek, mikroprocesszorok perifériáinak illesztése. (Sok könyv úgy kezdi a processzorok tárgyalását, hogy „...az adatokat valahogyan bevisszük a memóriába, és a számítások végén az eredményt kivisszük onnan". Meggyőződésünk, hogy erről a területről már középszinten is többet kell tudni.) A mikroprocesszor és alkalmazásai c. harmadik fejezet rövid bevezető után bemutatja a ma legelterjedtebb processzortípusokat. Ezt követően megvizsgálunk egy 8 bites processzort, és a használható alkalmazás tervezése érdekében megismerkedünk egy programozható perifériális eszközzel is. Itt ugyanazt az elvet követjük, mint az előzőekben: az általános problémák és elvi blokkvázlatok közlésével párhuzamosan egy kereskedelmi forgalomban kapható - tehát megépíthető, kipróbálható - valóságos eszközt is ismertetünk, programozását bemutatjuk. Nemvillamos mennyiségek mérése villamos úton a címe a negyedik fejezetnek, amelyben a mérőberendezések felépítéséről, a mérőátalakítók típusairól és alkalmazásukról esik szó. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
1. A digitális alapáramkörök alkalmazása 9
I.L Kódoló-és dekódoló-áramkörök 9
I.I.L Bináris-Gray kódátalakító 10
1.1.2. BCD-decimális dekódolók 11
1.1.3. Bináris-oktális dekódolók 12
1.1.4. BCD-7 szegmenses dekódolók 13
1.1.5. Bináris-BCD kódolók 15
1.2. Kombinációs áramkörök 16
1.2.1. Komparátorok 16
1.2.2. Aritmetikai-logikai egység 17
1.3. Multiplexerek és demultiplexerek 19
1.3.1. Multiplexerek 19
1.3.2. A multiplexerek alkalmazásai 20
1.3.3. Demultiplexerek 23
1.4. Aszinkron számlálók 24
1.4.1. Aszinkron bináris előreszámlálók 26
1.4.2. Aszinkron bináris hátraszámlálók 29
1.4.3. Aszinkron bináris reverzibilis számlálók 29
1.4.4. Decimális számlálók 30
1.5. Szinkronszámlálók 34
1.5.1. Szinkron bináris számlálók 36
1.5.2. Szinkron bináris reverzibilis számlálók 38
1.5.3. Szinkron decimális számlálók 40
1.6. Regiszterek és alkalmazásaik 44
1.6.1. Tárolóregiszterek 45
1.6.2. Léptetőregiszterek 46
1.6.3. Vezérelhető irányú léptetőregiszterek 47
1.6.4. Gyűrűs regiszterek, gyűrűs számlálók 48
Összefoglaló kérdések 49
2. Az analóg és a digitális technika kapcsolata 51
2.1. Digitális-analóg átalakítók (DAC) 51
2.1.1. Súlyozott áramok összegzésén alapuló D/A átalakítók 53
2.1.2. Szorzó típusú D/A átalakítók 55
2.1.3. Osztó típusú D/A átalakítók 57
2.1.4. Inverz létrakapcsolást alkalmazó D/A átalakító 58
2.1.5. Számláláson alapuló D/A átalakító 60
2.2. Analóg-digitális átalakítók (ADC) 63
2.2.1. Mintavevő-tartó áramkörök 64
2.2.2. Közvetlen A/D átalakító 66
2.2.3. Követő A/D átalakító 69
2.2.4. Fűrészfeszültség-generátoros A/D átalakító 70
2.2.5. Kettős integrálással működő A/D átalakító 72
2.2.6. Az A/D átalakítók legfontosabb jellemzői 74
2.2.7. Automatikus nullpont-kiegyenlítés (Autozéró) 75
2.2.8. Egy alkalmazási példa 77
Összefoglaló kérdések 82
3. A mikroprocesszorok és a mikroszámítógépek alkalmazásai 84
3.1. Mikroprocesszor-típusok 85
3.1.1. Központiegység- (CPU-) alapú mikroszámítógépek 85
3.1.2. Egytokos mikroszámítógépek 89
3.1.3. Bitszelet-mikroszámítógépek 89
3.2. A Z80 mikroprocesszor 90
3.2.1. A Z80 mikroprocesszor belső funkcionális szerkezete 91
3.2.2. A Z80 kivezetései és a jelcsatlakozások szerepe 97
3.2.3. Az utasítások ábrázolása és végrehajtásának menete 104
3.2.4. Az operandusok címzési módjai 107
3.2.5. A mikroprocesszor programozása 111
3.3. Tárolóáramkörök 116
3.3.1. A tárolóáramkörök általános felépítése, alapfogalmak 116
3.3.2. Állandó tartalmú tárak 119
3.3.3. Változtatható tartalmú tárak 120
3.3.4. Tárak illesztése, címdekódolás 120
3.4. A mikroprocesszorok kiegészítő áramkörei 123
3.4.1. A 8255A párhuzamos perifériaillesztő 124
Összefoglaló kérdések 127
4. Nemvillamos mennyiségek mérése villamos úton 129
4.1. A mérőberendezések általános felépítése 129
4.2. Mérőátalakítók 130
4.3. Passzív mérőátalakítók 131
4.3.1. Ellenállás-alapú átalakítók 131
4.3.2. Kondenzátoralapú átalakítók 139
4.3.3. Induktivitásalapú átalakítók 141
4.4. Aktív mérőátalakítók 145
4.4.1. Indukciós mérőátalakítók 145
4.4.2. Termoelektromos mérőátalakítók 146
4.4.3. Piezoelektromos mérőátalakítók 149
4.4.4. Hali-érzékelők 150
4.5. Egyéb átalakítók 151
4.5.1. Optikai mérőátalakítók 151
4.5.2. Ultrahangos mérőátalakítók 155
4.5.3. Radioaktív sugárzást érzékelő mérőátalakítók 156
4.6. A mérőátalakítók alkalmazásai 159
4.6.1. Hőmérsékletmérés 159
4.6.2. Fordulatszámmérés 163
4.6.3. Mechanikai rezgésmérés 167
4.6.4. Erő, nyomás és mechanikai feszültség mérése 172
4.6.5. Megvilágításmérés 174
4.6.6. Hosszúság- és szögelfordulás-mérések 175
Összefoglaló kérdések 181
5. Teljesítményelektronikai áramkörök 184
5.1. Téljesítményelektronikai eszközök 184
5.1.1. Teljesítménydiódák 184
5.1.2. Tirisztorok, triakok 188
5.2. Áramirányító kapcsolások 200
5.2.1. Váltakozó áramú szaggatók 201
5.2.2. Nagyáramú egyenirányítók 206
5.2.3. Egyenáramú szaggatók 215
5.2.4. Váltóirányítók 218
Összefoglaló kérdések 222
6. Elektronikus mérőkészülékek 223
6.1. Egyen- és váltakozó áramú mérőhidak 223
6.2. Analóg feszültségmérők 226
6.2.1. Egyenfeszültség-mérők 226
6.2.2. Váltakozófeszültség-mérők 228
6.2.3. Multiméterek 229
6.2.4. Szelektív feszültségmérők 230
6.2.5. Torzításmérők 231
6.3. Digitális feszültségmérők 233
6.3.1. Kompenzátoros digitális feszültségmérők 234
6.3.2. Feszültség-idő átalakítós digitális feszültségmérők 235
6.3.3. Digitális multiméterek 236
6.4. Digitális frekvencia- és időmérők 237
6.4.1. Közvetlen frekvenciamérés 237
6.4.2. Periódusidő-mérés 239
6.5. Szinuszos és nemszinuszos jelgenerátorok 240
6.5.1. Hangfrekvenciás generátorok 241
6.5.2. Szélessávú generátorok 243
6.5.3. Szignálgenerátorok 243
6.5.4. Impulzusgenerátorok 246
6.5.5. Függvénygenerátorok 247
6 TARTALOM
6.6. Vizuális megjelenítők 249
6.6.1. Oszcilloszkópok 249
6.6.2. Spektrumanalizátorok 256
6.6.3. Jelanalizátorok 259
6.7. Tápegységek 261
6.7.1. Folytonos üzemű tápegységek 262
6.7.2. Kapcsolóüzemű tápegységek 267
6.7.3. Kombinált szabályozású tápegységek 268
Összefoglaló kérdések 269
7. Információátviteli rendszerek 272
7.1. Hírközlés-elméleti alapfogalmak 272
7.1.1. Üzenet, hír, jel 272
7.1.2. Hang 273
7.1.3. A hang jellemzői 273
7.1.4. Kétpólusok 275
7.1.5. Négypólusok 275
7.1.6. A szint fogalma és fajtái 277
7.1.7. Szűrők 277
7.1.8. Átviteli utak 279
7.1.9. Optikai átvitel 280
7.2. Távbeszélő-technikai rendszerek 281
7.2.1. Távbeszélő-készülékek 281
7.2.2. Átviteltechnikai rendszerek 288
7.2.3. Jelzésátvitel 290
7.2.4. Széles sávú átvitel 291
7.2.5. Az átviteli utak kapacitásának növelése 292
7.3. Rádiótechnikai rendszerek 305
7.4. Televízió-rendszerek - a képfelbontás elve 308
7.4.1. Televíziós adástechnika 308
7.4.2. Színestelevízió-rendszerek 315
7.5. Műholdas távközlési rendszerek 320
Összefoglaló kérdések 324
Irodalom 327
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem