Ipari beruházások tervezése és szervezése

Tartalom

Előszó 9
1. Az iparvállalat mint rendszer, a beruházási tevékenység értelmezése 11
1.1. A rendszerelmélet értelmezése a gazdaságban, az iparvállalat mint mikrogazdasági
rendszer 11
1.2. A vállalat egyensúlyi helyzete 14
1.3. A vállalati működés egyensúlyzavarai, a beruházás mint az egyensúly helyreállításának egyik eszköze 17
1.4. Az iparvállalati rendszer beruházások tervezését befolyásoló sajátosságai, a rendszerszemléletű problémaközelítés kiterjesztése 24
1.5. A komplexitás értelmezése és alkalmazása 26
2. Beruházási alapfogalmak, kategóriák, a beruházások csoportosítása 34
2.1. A beruházások csoportosítása döntési jogkör szerint 35
2.1.1. A fejlesztési cél kimunkálása 36
2.1.2. A beruházási cél kimunkálása 37
2.1.3. Tanácsi és vállalati beruházások 38
2.2. A beruházások csoportosítása a beruházott létesítmény jellege szerint 39
2.3. A beruházások csoportosítása anyagi-műszaki összetétel szerint 41
2.4. A beruházások csoportosítása összefüggéseik szerint 42
2.5. Beruházási módok 43
3. Beruházási folyamat, beruházószervezetek 46
3.1. A szervezési és tervezési alaptörvény alkalmazása beruházásoknál 46
3.2. A beruházási folyamat és tagolása 49
3.3. A beruházások irányító és végrehajtó szervezete 52
3.3.1. A beruházások makro- és mikroszintű irányítása. A központi irányítás és a vállalati beruházási önállóság 52
3.4. Az iparvállalati beruházószervezet felépítése és működtetése 53
3.4.1. A beruházószervezet megválasztása 53
3.4.2. Az ipari beruházások tervezésében és megvalósításában együttműködő szervezeti
egységek. Változatok az irányító, tervező és kivitelező szervezet felépítésére 56
4. A komplex analízis szerepe a beruházási stratégiák megválasztásában,
elemzési módszerek 63
4.1. Helyzetkép a vállalati rendszerről 64
4.1.1. A vállalat műszaki-szervezési helyzetének elemzése 64
4.1.2. A vállalat gazdasági helyzetének elemzése, a termékszerkezet vizsgálata 70
4.2. A beruházást igénylő termékek és gyártási eljárásaik mérlegelése 72
4.2.1. A termékek színvonalának vizsgálatára alkalmazható módszerek 72
4.2.2. A módszerkombinációra épülő szín vonalvizsgálat munkamenete, a vizsgálatból
levonható következtetések 73
4.2.3. Módszertani javaslat a színvonalorientált árelemzésre 78
4.2.4. Gyártási technológiák színvonalának vizsgálata, módszertani javaslat
a technológiaszínvonal-vizsgálatok lefolytatására 79
5. Az előrejelzés célja, a beruházási stratégia meghatározásához felhasználható előrejelzési módszerek 83
5.1. A piackutatás szerepe az előrejelzések megalapozásában 83
5.2. Az értékelemzés felhasználása az előrejelzésben 86
5.3. A műszaki fejlődés jövőbeni sebességének és irányának előrejelzése 87
5.3.1. Előrejelzések kidolgozása a konstrukció jövőbeni fejlesztésére, a prognosztizálás
szakaszai 88
5.3.2. Technológiai előrejelzések kimunkálása 89
5.4. Gazdasági előrejelzések kimunkálása 91
5.5. Az előrejelzésekből levonható végkövetkeztetések 93
6. A létesítménytervezés sajátosságai a feldolgozóiparban 94
6.1. A létsítménytervezés logikája, technológiacentrikus teleptervezés 94
6.2. Az ipartelep vertikalitása, tervezői megfontolások a vertikalitás célszerű mértékének
eldöntésére 98
6.3. A technológiai ágak szerkezete; merev, átmeneti rugalmas rendszerek 103
6.4. A célszerűen alkalmazható gyártási rendszer megválasztása 105
7. A létesítménytervezésben hatékonyan alkalmazható logikai, elemzési, operációkutatási módszerek 110
7.1. A folyamatok modellezése, folyamatszimuláció 110
7.1.1. A vállalat folyamatrendszere, a folyamatszimuláció logikája 110
7.1.2. A folyamatszimuláció előkészítése és végrehajtása 111
7.2. A morfológia logikájának és technikájának felhasználása a létesítménytervezésben 113
7.3. A gozintográf módszer alkalmazása a létesítménytervezésben 117
7.4. A megmunkálógépek számának meghatározása, a programozásra épülő ellenőrzés
feltételei 124
7.5. Megmunkálógépek elrendezésének tervezése 128
7.5.1. Technológiai gépelrendezés 128
7.5.2. Zárt termelési csoportok gépelrendezése 129
7.5.3. Folyamatos gyártó-, szerelővonalak gépelrendezése 136
7.6. Megoldási módszerek az üzem- és létesítményelrendezés tervezésére 137
8. A beruházások hatékonysága, a hatékonyság számszerűsítése 142
8.1. A hatékonyságvizsgálatokkal szembeni elvárások a létesítménytervezésben 142
8.2. A hatékonyságvizsgálatok döntéselméleti alapja, statikus és dinamikus,
determinisztikus és sztochasztikus modellek 143
8.2.1. Célfüggvények, korlátozó feltételek 143
8.2.2. A maximum-, minimumszámításokra a gyakorlatban alkalmazott statikus
és dinamikus modellek 144
8.2.3. Ajánlások a kamatláb és kamatolási technika megválasztására, a modellek
felépítésére 147
8.2.4. A hatékonyságvizsgálatok megbízhatósága és a felhasznált információk közötti
kapcsolat, a döntéselmélet logikájának alkalmazása az információk beépítésére
a modellekbe 148
8.3. A gazdasági szimuláció és érvényesítése a hatékonyságvizsgálatokhoz felhasznált
információkban 152
8.4. A hatékonyságvizsgálat ajánlott munkamenete 153
9. Ipari beruházások szervezése 158
9.1. A szervezés helye, szerepe a beruházási folyamatban, szervezési irányelvek 158
9.2. A folyamat- és időtervezés hagyományos módszerének alkalmazási korlátai
a beruházási folyamatok tervezésénél és szervezésénél 160
9.3. A gráfelméleti alapokra épülő folyamattervezés logikája, az alkalmazás előnyei,
javaslatok a célszerűen felhasználható módszerekre 161
9.4. A generálorganizáció mint a beruházási folyamatszervezés elsődleges eszköze,
a hálótervek és generálorganizáció kapcsolata 170
Irodalom 175

Témakörök