Ipargazdaságtan II.

Tartalom

X. a szocialista ipar telepítése
1. A szocialista ipartelepítés és a területi munkamegosztás 5
2. Az ipartelepítés elvi alapjai
2.1 A polgári közgazdaságtan telephely-elméletei és a tőkés telepítési politika
2.2 A szocialista ipartelepítés elvei 9
3. A magyar ipar területi elhelyezkedése és telepítési politikánk a felszabadulás óta 15
4. Az ipartelepítés tervezése 21
4.1 Az ipartelepítés távlati tervezése és a regionális terv 21
4.2 Ipari létesítmények telepítésének tervezése 23
4.3 A beruházások telepítési variánsainak műszaki-gazdasági vizsgálata
XI. a szocialista ipar nyersanyagbázisa
1. Alapfogalmak. a nyersanyagok jelentősége az iparban 35
1.1 A nyersanyag fogalma 35
1.2 A nyersanyagbázis fogalma 35
1.3 A nyersanyagok fajtái 36
1.4 A nyersanyagok jelentősége 37
2. Az ipar nyersanyagbázisai 38
2.1 A nyersanyagbázis fejlődésének tényezői 38
2.11 A termelési mód szerepe a nyersanyagbázis fejlődésében 38
2.12 A természeti feltételek és a nyersanyagbázis fejlődése 39
2.121 A geológiai kutatás és az ásványi kincsek kategorizálása 40
2.122 Az ásványvagyon gazdasági értékelése 43
2.13 A nemzetközi munkamegosztás és a nyersanyagbázis fejlődése 47
2.2 A nyersanyagbázis fejlődésének tendenciái 50
2.3 A nyersanyagbázis szerkezete mint optimalizálási probléma 58
2.31 Kutatások-kísérletek a fűtőanyag- és energiamérleg optimalizására 60
3. A magyar ipar nyersanyagbázisa 64
3.1 Bányászat 64
3.11 Fűtőanyagbázis 67
3.12 Ércbázis 73
3.2 A mezőgazdasági nyersanyagok termelése 76
3.3 Műanyagbázis 80
4. Az anyagtakarékosság jelentősége és útjai 81
4.1 A gazdaságos nyersanyagfajta kiválasztása 82
4.11 A nyersanyagtól függő gazdaságos élettartam meghatározása
4.2 A nyersanyag elsődleges feldolgozása, dúsítása 85
4.3 A tiszta felhasználás és a gyártási veszteségek csökkentése 86
4.4 A hulladék és a melléktermék hasznosítása, a nyersanyagok komplex felhasználása 88
4.5 Az anyagok többszöri felhasználása 89
4.6 Az anyagtakarékosság komplex értékelése 89
5. Az anyagfelhasználás normázása. Anyagnormák és anyagráfordítási együtthatók 90
5.1 Az anyagfelhasználási normák fogalma, szerkezete és fajtái 90
5.2 Az egyedi, közvetlen anyagfelhasználási normák kidolgozásának módszerei 91
5.3 Az anyagfelhasználási normatívák kidolgozása 93
5.4 A fajlagos anyagfelhasználási mutatószám és a közvetlen anyagráfordítási együtthatók képzése 94
5.5 A komplex normák kidolgozásának módszerei. Teljes ráfordítási együtthatók 95
XII. A SZOCIALISTA IPAR ANYAGI-MŰSZAKI ELLÁTÁSA
1. Az anyagi-műszaki ellátás szerepe a szocialista iparban 101
2. Az anyagi-műszaki ellátás rendszere a magyar iparban 103
2.1 Központi és decentralizált elosztás, kötött gazdálkodás és szabad forgalom 104
2.11 Az anyagi-műszaki ellátás rendszerének fejlődése 108
2.12 A megrendelési és a szállítási határidők rendszere a termelőeszköz-forgalomban 112
2.121 A beszerzési és az utánpótlási idők gazdasági jelentősége 112
2.122 Megrendelési és szállítási határidőrendszerünk fő vonásai 113
2.123 A megrendelési-szállítási határidőrendszer és a vállalatok készletgazdálkodási módszerei 114
2.124 A megrendelési határidők rövidítésének problémái 117
2.125 A szállítási határidők rendszerének problémái 120
2.2 Művi és raktári ellátás 130
2.21 A művi és a raktári ellátás mint optimalizálási probléma 131
2.211 A művi és raktári ellátás optimális programozása 133
2.212 Egyszerűbb modell a művi és a raktári ellátás optimális programozására 134
2.22 A művi és a raktári ellátás operatív irányításának kérdései 141
2.23 A raktári ellátás bázisa a magyar iparban. Az értékesítő és ellátó vállalatok rendszere 148
3. Az anyagi-műszaki ellátás tervezésének kérdései 151
3.1 Az anyagfelhasználás számításának módszerei 152
3.11 A dinamikai együtthatók módszere 153
3.12 Az anyagfelhasználás számítása közvetlen ráfordítási együtthatók alapján 153
3.13 Az anyagfelhasználás számítása teljes ráfordítási együtthatók alapján 155
3.14 A befejezetlen termelés anyagszükségletének számítása 156
3.2 Az anyagkészletek, a belső források és a beszerzés számításának módszerei 157
3.3 A mérlegmódszer fejlesztésének kérdései 158
3.31 Az egyedi anyagmérlegek rendszere 159
3.32 Kísérletek komplex anyagmérlegek kidolgozására 159
3.4 Az ellátás tervezésének alapját képező információk megbízhatósága és a tervezés-gazdálkodás módszerei 163
XIII. A SZOCIALISTA IPAR FORGÓESZKÖZEI
1. A szocialista iparvállalatok alapjainak körforgása és a forgóeszközök fogalma 167
1.1 A szocialista iparvállalatok alapjainak körforgása 167
1.2 A forgóeszközök fogalma 168
2. A forgóeszközök megoszlása a körforgás egyes szakaszai között 169
2.1 A forgóalapok és a forgalmi alapok aránya 171
2.2 A forgóalapok és a forgalmi alapok belső struktúrája 173
2.3 A forgóeszközök szerkezetének változását befolyásoló tényezők 173
3. A forgóeszközök forgási sebességének mutatói. A forgási sebesség fokozásának jelentősége 174
3.1 A forgási sebesség mutatói 174
3.2 Részleges megtérülési mutatók 175
3.3 A forgási sebesség számításának néhány elvi kérdése 177
3.4 A forgóeszközök kihasználásának mutatói 178
3.5 A forgási sebesség és a forgóeszköz-kihasználás a magyar iparban 180
3.6 A forgóeszköz-kihasználás fokozásának jelentősége 183
4. A forgóeszköz-szükséglet normázása és a forgási sebesség fokozásának útjai 185
4.1 Termelési anyagkészletek 186
4.11 A készletek normázásának módszerei 187
4.111 Statisztikai módszerek 187
4.112 Közvetlen számítási módszerek 193
4.113 Készletoptimum-számítások 194
4.12 A forgási sebesség növelésének útjai 198
4.2 Befejezetlen termelés 198
4.3 Árukészletek 199
5. A forgóeszközök finanszírozása a magyar iparban 200
XIV. A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE. MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS
ÉS A MUNKA BÉREZÉSE A SZOCIALISTA IPARBAN
1. A munka szervezésének elvei a szocialista iparban 207
1.1 A munkanormák szerepe a munka szervezésében 210
2. A munkatermelékenység fogalma, növekedésének jelentősége és tényezői 211
2.1 A munkatermelékenység fogalma 211
2.11 Munkatermelékenység és munkaintenzitás 213
2.2 A munkatermelékenység állandó, gyors ütemű növekedése: a szocializmus gazdasági törvénye 214
2.3 A munkatermelékenység alakulására ható tényezők 215
2.4 A munkatermelékenység alakulása a magyar iparban 217
2.5 A munkatermelékenység tervezése 219
2.51 A munkatermelékenység mutatószámai 219
2.52 A munkatermelékenység tervezésének módszerei 222
2.53 A szocialista munkaverseny szerepe a munkatermelékenység növelésében 232
3. Munkaerő-gazdálkodás és a szakképzés rendszere az iparban 235
3.1 A munkaerő-állomány mennyiségi bővítése 235
3.2 A munkaerő minőségi bővítése 239
3.21 A szakmunkaerő képzése 241
3.3 A munkaerő tervezése 243
3.31 A munkaerő- (létszám-) terv végrehajtásának megszervezése 246
4. A munka bérezése a szocialista iparban 247
4.1 A munkabér lényege 247
4.2 A szocialista bérezés elvei 248
4.3 A szocialista bérezés formái 249
4.31 Teljesítménybér-rendszer 250
4.32 Időbérrendszer 253
4.4 A munkabérek alakulása a magyar iparban 254
4.5 A munkabérrendszer fejlődése és a munkabér szervezésének központi irányítása 258
4.51 Az átlagbér-ellenőrzés rendszere 260
4.6 A műszaki és adminisztratív dolgozók bérrendszere 262
4.61 A műszaki és adminisztratív alkalmazottak premizálása 264
4.62 A prémiumrendszer egyes elvi kérdései 266
4.7 A munkabér tervezése és a béralap-ellenőrzés 267
XV. AZ IPARI TERMÉKEK ÖNKÖLTSÉGE ÉS ÁRA
1. Az ipari termékek önköltsége 273
1.1 Az önköltség fogalma 273
l.2 Az önköltség és az ár összefüggése 274
1.21 Fázisönköltség és bérszintű önköltség 274
1.3 Az önköltség mint mutatószám 277
1.4 Az önköltségcsökkentés jelentősége és forrásai 279
1.41 A munka termelékenységének emelése mint az önköltségcsökkentés forrása 280
1.42 Az anyagtakarékosság mint az önköltségcsökkentés forrása 281
1.43 Az állóalapok jobb kihasználása mint az önköltségcsökkentés forrása 283
1.44 A forgóeszközök forgási sebességének növelése mint az önköltségcsökkentés forrása 285
1.45 Az önköltségcsökkentés sajátos lehetőségei a szocialista gazdaságban 286
1.5 A termelési költségek szerkezete 288
1.51 Az ipar és az iparágak termelési költségeinek szerkezete adott időszakban 288
1.52 A költségszerkezet változása 290
1.6 Az önköltség és a termelési volumen változása 294
1.7 Az önköltség kiszámítása. A kalkuláció 299
1.8 Az önköltség tervezése 300
1.81 A gyártmányok önköltségének tervezése 300
1.82 A termelési költségek tervezése, termelési költségvetés 304
2. Az ipari termékek ára 309
2.1 Az ipari termékek árának szerepe a szocialista gazdaságban 310
2.2 Az árak szerkezete 311
2.21 Az önköltség mint az árképzés alapja 311
2.211 A normák, normatívák növekvő szerepe az árképzés alapjául szolgáló árvetésekben 314
2.212 Az önköltség mint ármegállapítási alap a bányászatban 315
2.22 A társadalmi tiszta jövedelem elosztása az árakban 317
2.23 Árlépcsők 318
2.3 Árpolitikai irányelvek 320
2.31 Termelői árpolitika 320
2.32 Fogyasztói árpolitika 325
2.33 A termelői és fogyasztói árak kapcsolata 327
2.4 A termelői árak szabályozása 328
2.41 Az árszabályozás szervezete 328
2.42 Az árak módosítása 329
2.5 A magyar ipari termelői árrendszere 330
2.51 Az 1959. évi árrendezés előzményei 330
2.52 Az 1959. évi termelői árrendszer legfontosabb irányelvei 331
2.53 Az 1959. évi ipari termelői árrendszer egyes jellemzői 333
3. Az önköltség, az ár és a gazdaságossági számítások 335
3.1 Az önköltség és az ár szerepe a távlati döntéseknél 336
3.2 Az önköltség és az ár szerepe a rövid lejáratú döntéseknél 337
3.3 Az exportgazdaságossági számítások 338
3.31 A bérszintű önköltség számítása 340
3.32 A világpiaci árak 341
3.33 Az exportgazdaságossági mutató 342
3.4 Az importgazdaságossági számítások 344
XVI. AZ ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁS, A JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS A FINANSZÍROZÁS
A MAGYAR IPARBAN
1. Az önálló elszámolás lényege és fő vonásai 349
1.1 Az önálló elszámolás kialakulása 349
1.2 Az önálló elszámolás és vonásai 350
2. Önálló elszámolás a magyar iparban 353
2.1 Az önálló elszámolás fejlődése a magyar iparban 353
2.2 Önálló elszámolás és vállalati önállóság 354
2.3 Önálló elszámolás és tervszerű fejlődés 355
2.4 Az önálló elszámolás és az értékkategóriák felhasználása 357
2.5 Az önálló elszámolás és a vállalatok kapcsolatai 358
2.6 Az önálló elszámolás és az anyagi érdekeltség 359
3. A vállalat saját alapjai és kölcsöneszközei. Finanszírozás 363
3.1 Saját alapok 363
3.2 Kölcsöneszközök 365
3.3 A finanszírozás egyes elvi kérdései 366
3.31 A finanszírozás célok szerint 366
3.32 A saját és kölcsöneszközök aránya. A „kötelező hitelsáv" 367
3.33 Önfinanszírozás 368
3.34 A Magyar Nemzeti Bank hitelmonopóliuma (és pénzforgalmi monopóliuma) 369
3.4 A pénzellátás tervezése 370
4. Az iparvállalatok és az állami költségvetés kapcsolatai 372
4.1 A vállalatok költségvetési befizetései 373
4.2 A vállalatok költségvetési juttatásai 374
5. Jövedelmezőség az állami vállalatoknál 375
5.1 Jövedelmezőség és gazdaságosság 376
6. A vállalaton belüli önálló elszámolás 377

Témakörök