Ipargazdaságtan

Tartalom

1. Gazdaságosság és jövedelmezőség 9
1.1. A gazdaságosság fogalma 9
1.2. Gazdaságosság lényeges vonásai 10
1.2.1. A gazdaságosság mennyiségi fogalom 10
1.2.2. A gazdaságosság relativ fogalom 10
1.2.3. A gazdaságossági számitás mértékegységei 11
1.3. A jövedelmezőség fogalma 12
1.4. A jövedelmezőség lényeges vonásai 12
1.4.1. A jövedelmezőség abszolút fogalom 12
1.4.2. A jövedelmezőség ártékfogalom 13
1.4.3. A jövedelmezőség számitásának mértékegységei 13
1.5. A gazdaságosság és jövedelmezőség összefüggése 13
1.6. A gazdaságosság és jövedelmezőség szerepe a szocialista gazdaságban 14
1.6.1. A szocialista termelés speciális árutermelés 14
1.6.2. A gazdaságosság ás jövedelmezőség zárt gazdaságban 15
1.6.3. A gazdaságosság és jövedelmezőség nyilt gazdaságban 17
1.7. A munkaráfordítások csoportosítása és jelentősége a
gazdaságossági és jövedelmezőségi számításokban 18
2. Az árrendszer és a gazdasági számítások 22
2.1. Az árrendszer jellemzése 23
2.2. Az önköltségi árrendszer 23
2.2.1. Az önköltségi árrendszer fő vonásai 23
2.2.2. Az önköltségi árrendszer fogyatékosságai 25
2.2.3. Az önköltségi árrendszer mellett felhozott érvek 29
2.3. Az értéktipusu árrendszer 30
2.3.1. Az értéktipusu árrendszer fő vonásai 30
2.3.2. Az értéktipusu árrendszer fogyatékosságai 30
2.4. A termelési ártipusu árrendszer 31
2.4.1. A termelési ár tipusu árrendszer fő vonásai 31
2.5. Az 1959. január 1.-i árreform 34
2.6. Gazdaságossági és jövedelmezőségi számitások önköltségi tipusu árrendszerben 38
3. Az ipar szerepe a népgazdaságban 40
3.1. Az ipar elhatárolása 40
3.2. Az ipar szerepe a személyes és termelő fogyasztásban 43
3.2.1. Az ipar szerepe a személyes fogyasztásban 43
3.2.2. Az ipar szerepe a termelő fogyasztásban 46
3.3. Az ipari termelés alapformái 49
3.4. A munkamegosztás fejlődése az iparban 50
3.4.1. Az iparág fogalma 51
3.4.2. Az iparágak mennyiségi fejlődésének sajátosságai 52
4. Az ipar ágazati szerkezete 54
4.1. Az ipar ágazati szerkezetének fogalma és jelentősége 54
4.2. Az ipar ágazati szerkezetének mennyiségi jellemzése. 56
4.2.1. A termelés mennyiségének értékben való kifejezési lehetőségei 56
4.2.2. Az ipar ágazati szerkezetének mennyiségi jellemzése 58
4.3. Az ipar ágazati szerkezetének fejlődési tendenciái 61
4.4. Az ipari ágazati szerkezete és a külkereskedelem 62
4.5. Az ipar ágazati szerkezetének fejlesztése 64
5. Az input-output rendszer 66
5.1. A matematikai módszerek alkalmazása a közgazdaságtanban 66
5.1.1. A polgári ökonometria 67
5.1.2. A tervmetria 68
5.2. Az input-output rendszer lényeges vonásai 70
5.2.1. A rendszer kialakulásának előzményei 70
5.2.2. A rendszer alapvonásai 71
5.2.3. A rendszer matematikai apparátusa 78
5.2.4. A külkereskedelem kezelése az input-output táblázatban 80
2.5.2. A közvetett kapcsolatok táblázata 83
5,3, A matematikai módszerek hazai alkalmazása 64
6. A munka társadalmasításának formái 88
6.1. A munka társadalmasításának formái és az egyes formák jelentősége 88
6.2. A termelés koncentrációja 89
6.2.1. A termelés mennyisége és a termelési költségek 91
6.2.1.1. A termelés mennyiségi növekedése és a termelési költségek 91
6.2.2. A költséggörbe és kritikus pontjai 94
6.2.3. A termelés csökkenése és a termelési költségek 96
6.2.4. Az optimális kampányhossz megállapítása a cukoriparban 98
6.2.5. A költséggörbe jelentősége a termelés mennyiségének fejlesztésében 107
6.2.5.1. A termelés mennyisége és a termelési költségek alakulásának tendenciái 108
6.2.6. A kapacitás kihasználás gazdasági jelentősége 109
6.2.7. Az intenzív fejlesztés szükségszerűsége 109
6.2.8. Az optimális üzemnagyság 111
6.2.9. A koncentráció színvonalának mérése 112
6.2.9.1. A kis- és közép üzemek gazdasági jelentősége 114
6.3. A termelés kombinációja 116
6.3.1. A kombinátok formái és tipusai 116
6.3.2. A kombinálás gazdasági előnyei 117
6.4. A termelés specializációja 117
6.4.1. A specializáció lényege és formái 117
6.4.2. A specializáció mutatói 118
6.4.3. A specializáció gazdasági előnyei 119
6.4.3a, A termelési költségek osztályozása
a termelés összetétele szempontjából 119
6.4.3.2. A specialisáció hatása a termelési
költségekre 122
6.4.4. A szabványosítás és specializáció 122
6.5. A kooperáció 123
6.5.1. A kooperáció lényege és formái 124
6.5.2. A kooperáció gazdasági jelentősége 124
7. Az ipar állóeszközei 127
7.1. Az állóeszközök fogalma és gazdasági jelentősége.. 127
7.2. Az állóeszköz értékcsökkenése 129
7.2.1. Gazdaságos élettársi és felujitási költségek 132
7.3. Az állóeszközök értékelése 134
7.4. Az állóeszközök avulása 137
7.5. Az amortizációs alap 139
7.6. Az állóeszközök és a termelés mennyisége 142
7.7. Az állóeszközök és a munkaerőszükséglet 145
3. Az ipari beruházások 149
8a. A beruházás fogalma és a beruházás osztályozása 149
8.2. Az ipari beruházás és a gazdaság fejlődése 150
8.3. A beruházások és a munkaerőszükséglet 155
8.4. A beruházások gazdaságosságának számítása 157
8.4.1. A probléma lényege 157
8.4.2. Az Országos Tervhivatal előírása a beruházás gazdaságosságának számítására 158
8.5. A befejezetlen beruházások 160
8.5.1. A befejezetlen beruházások fogalma 160
8.5.2. A befejezetlen állománylekötés és a beruházások gazdaságossága 164
8.5.3. A befejezetlen beruházások színvonala és a népgazdaság fejlődése 167
8.5.4. Néhány következtetés 170
9. A szocialista ipar forgóeszközei 172
9.1. A forgóeszközök fogalma és szerkezete 172
9.1.1. A forgóeszközök fogalma 172
9.1.2. A forgóeszközök szerkezete 176
9.2. A forgóeszközök forgási sebességének fogalma és mutatói 180
9.3. A forgóeszközök tervszerű körforgásának megszervezése a magyar iparban 182
10. A termelőeszközök elosztása és forgalma 189
10.1. A forgalom és a termelés összefüggése 189
10.2. termelőeszköz forgalom rendszere 192
10.3. A termelőeszközök forgalmában az 50-es évek első felében tapasztalt zavarok és azok okai 197
11, A területi munkamegosztás és telepítés 202
11.1. A területi munkamegosztás lényege 202
11.2. A települési struktura vizsgálata 203
11.3. Az ipartelepítés elvei 206
12. A nemzetközi munkamegosztás és külkereskedelem 209
12.1. A nemzetközi munkamegosztás és sajátos vonósai 209
12.2. A külkereskedelem lényege 210
12.3. Polgári külkereskedelem! elméletek 213
12.3.1. A szabad kereskedelmi iskola 213
12.3.2. A védvám elmélet 218
12.4. A szocialista külkereskedelem 220
12.5. A külkereskedelem gazdaságosságának számítása 222
12.5.1. Az import kezelése a gazdasági számításban 222
12.5.2. A hazai munkaráfordítások arányainak kialakítása 224
12.5.3. A deviza árfolyam szerepe a gazdaságossági számításban 225
13. Az ipar tervszerű, központi irányítása 227
13.1. A szocialista tervgazdálkodás lényege 227
13.2. A gazdaság tervszerű központi vezetésének alapvető feladatai 232
13.3. Az ipar irányításának alapkérdései 234
13.3.1. A jövedelmezőség szerepe az ipari termelés irányításában 237
13.4. A jövedelmek képzése és elvonása, valamint elosztása mint iparirányitási módszer 238
13.5. Az ipari szervezeti vezetése 240
Függelék 245

Témakörök