A Sátán könnye (dedikált példány)

Fülszöveg

: j I
¦ -; I I : I
I i
; ¦ V i,
.•i I :' \
I,' ! I ''
Ion Bánutá mintha monumentális építményben gondolkodna — és lázas sietséggel gyúrja annak apró darabjait, mondhatni: életművet és nem verseket ír. Szabályos ríme, ritmusa is inkább az e-gésznek van, a részekben szabadon változik, mintegy önnön lehetőségeit sokfelé keresve. Végleges, „kész" verse szinte nincs is; a klasszicitásnak az ellentéte és egyben sóvárgá-sa jellemző rá.
Mintha egy valaha egész világ szerterobbant darabjait gyűjtögetné szálltukban, s a találomra megra-gadottakat rögzítené egymás mellé; ettől olyanok lesznek versei, akárha egy szürrealista írta vohia. A biztos népköltészeti motívumok, a bevett nyelvi fordulatok és a verskellékek viszont mágnesként ragadják bűvkörükbe a széttört világ törmelékeit, képi szilánkjait, hangutánzó szavait, így épül ki a biztosnak tetsző költészeti alakzat. Bizonyosságkeresésének eszköze és egyben célja a vers.
Ki ő?
Ion Bánutá 1914. november 7-én született az Arges... Tovább

Fülszöveg

: j I
¦ -; I I : I
I i
; ¦ V i,
.•i I :' \
I,' ! I ''
Ion Bánutá mintha monumentális építményben gondolkodna — és lázas sietséggel gyúrja annak apró darabjait, mondhatni: életművet és nem verseket ír. Szabályos ríme, ritmusa is inkább az e-gésznek van, a részekben szabadon változik, mintegy önnön lehetőségeit sokfelé keresve. Végleges, „kész" verse szinte nincs is; a klasszicitásnak az ellentéte és egyben sóvárgá-sa jellemző rá.
Mintha egy valaha egész világ szerterobbant darabjait gyűjtögetné szálltukban, s a találomra megra-gadottakat rögzítené egymás mellé; ettől olyanok lesznek versei, akárha egy szürrealista írta vohia. A biztos népköltészeti motívumok, a bevett nyelvi fordulatok és a verskellékek viszont mágnesként ragadják bűvkörükbe a széttört világ törmelékeit, képi szilánkjait, hangutánzó szavait, így épül ki a biztosnak tetsző költészeti alakzat. Bizonyosságkeresésének eszköze és egyben célja a vers.
Ki ő?
Ion Bánutá 1914. november 7-én született az Arges megyei Silisteán. Grivicán tanult mesterséget, majd dolgozott, ott került közel a kommunista párthoz is. A felszaba-
dúlás után Temesváron lett újságíró, később Bukarestben a C.F.R. politikai irányitóinak egyike és a vasutasok lapjának főszerkesztője. Közben a filozófia karon újságírói képesítést szerzett. Az Irodalmi Könyvkiadó igaz-gatója> majd az Albina főszerkesztője volt.
1946-tól máig mintegy tizenöt verseskötete jelent meg.

Vissza