Intézményfejlesztési útmutató a differenciált, IPR alapú fejlesztések megvalósításához

Fülszöveg

Tisztelt Olvasó!
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által megvalósított TÁMOP 3.3.1 „Esélyegyenlőség és integráció" II. szakasz után kiemelt projekt támogatásával készült el az Intézményfejlesztési útmutató a differenciált, IPR alapú fejlesztések megvalósításához című kiadvány, melyet Arató Ferenc és Varga Aranka készített.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény céljai közt kiemeli, hogy a méltányosság és minőség elengedhetetlen a köznevelés intézményeiben. Ugyanezeket a kritériumokat fogalmazza meg a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, valamint a napjainkban megjelent OECD jelentés. Ez utóbbi javaslatként azt is kiemeli, hogy szükséges többlettámogatással ellátni a hátrányos helyzetű diákokat és többletforrással az intézményeiket, mivel ez a befektetés a későbbiekben megtérül.
Mindezen gondolatok Magyarországon pedagógiai gyakorlatba ágyazottan működnek, ugyanis az elmúlt évtizedben közel 1700 köznevelési intézményben vezették be a társadalmi... Tovább

Fülszöveg

Tisztelt Olvasó!
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által megvalósított TÁMOP 3.3.1 „Esélyegyenlőség és integráció" II. szakasz után kiemelt projekt támogatásával készült el az Intézményfejlesztési útmutató a differenciált, IPR alapú fejlesztések megvalósításához című kiadvány, melyet Arató Ferenc és Varga Aranka készített.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény céljai közt kiemeli, hogy a méltányosság és minőség elengedhetetlen a köznevelés intézményeiben. Ugyanezeket a kritériumokat fogalmazza meg a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, valamint a napjainkban megjelent OECD jelentés. Ez utóbbi javaslatként azt is kiemeli, hogy szükséges többlettámogatással ellátni a hátrányos helyzetű diákokat és többletforrással az intézményeiket, mivel ez a befektetés a későbbiekben megtérül.
Mindezen gondolatok Magyarországon pedagógiai gyakorlatba ágyazottan működnek, ugyanis az elmúlt évtizedben közel 1700 köznevelési intézményben vezették be a társadalmi integrációs felkészítés pedagógiai rendszerét (IPR). Az IPR és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés, szolgáltatás alapvető társadalmi érdekek szolgálatában áll, s kormányzati ciklusokon átívelve biztosíthatja azt a pedagógiai és financiális többlettámogatást, amely egy-egy intézménynek szükséges a minőségi oktatás komplex kialakításához a hátrányos helyzetű tanulók érdekében.
Az integrációs felkészítés rendszerének szakmai kiinduló pontja az a tény, hogy a különböző társadalmi helyzetű gyerekek együttnevelése csak inkluzív (befogadó) környezetben lehet eredményes. A befogadó környezet kialakítása és fenntartása pedig folyamatos fejlesztéssel tud megvalósulni. A fejlesztés fókuszában az a cél áll, hogy az adott nevelési tér - ahol jelen Vcin gyermek, tanuló, szülő, nevelő - és a pedagógiai gyakorlat képes legyen valamennyi gyermek és tanuló szociális és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó igényeire hatékonyan és eredményesen reagálni. Másik sarokpont, hogy a cél elérése érdekében megvalósuló konkrét intézményfejlesztési folyamat mindig a programba belépő intézmény adott pillanatot jellemző helyzetéből indul ki: vagyis nincsenek „jó tanuló" vagy „rossz tanuló" intézmények, csak olyanok, akik ilyen vagy olyan adottságokkal érkezve indulnak el az inkluzív pedagógiai környezet kialakításának útján. Konklúzió: az IPR-es intézmények más-más helyzetben vannak az IPR bevezetés és működtetése szempontjából, más-más időben, társadalmi környezetből és eltérő adottságokkal lépnek a programba. Mindezekből adódóan számukra éppen úgy, mint diákjaik számára csakis a differenciált fejlesztés hozhat eredményt. Ebben ad segítséget az Útmutató. A TAMOP 3.3.1 „Esélyegyenlőség és integráció II. szakasz" kiemelt projekt az esélykiegyenlítést és az oktatási integrációt szolgálva olyan kiadványokat jelentet meg a jelen kötet mellett, melyekben a szerzők integrációt támogató módszertani intézményi jó gyakorlatokat szedtek csokorba, továbbá a gyermekek 3. életévétől szóló komplex óvodai mérő-fejlesztő munkához adnak iránymutatást, továbbá egy afroamerikai oktató, kutató emberijogi és szülői törekvéseit írja le az integráció kapcsán. A kötetek között fellelhető még az európai uniós országokban az utóbbi években megjelenő integrációs támogatáspolitika fejlesztéseiről beszámoló kiadvány.
Esélyegyenlőség és Integráció Projektiroda Vissza