Intézményesített párbeszéd az Európai Unió, az Európa Tanács és az EBESZ között a nemzeti kisebbségvédelem tárgyában/A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Közösségek Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága tevékenységében

Előszó

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) megalakulásakor a fórum keretei között elindult egy olyan műhelymunka, amely sajátos megközelítést alkalmazva keres új utakat a nemzetpolitika számára. Az elmúlt két évben elkészült tanulmányok - amelyek egy részét ez a kötet tartalmazza - korábban kevéssé, vagy egyáltalán nem kutatott területekre vezetik az olvasót.
Az új utakat kereső megközelítés jegyében járta körül tavaly a KMKF titkársága és az általa összehívott szakértői csapat azt a kérdést, hogy milyen lehetőségek nyílnak a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésére a közösségi jog keretei között. A tanulmány feltárta a közösségi jog azon elsődleges és másodlagos forrásait, amelyek hozzájárulhatnak a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítés eszköztárának a bővítéséhez. A tavalyi kutatás megállapította, hogy az Európai Unió tagjaként három új kiaknázandó lehetőség nyílhat meg a határon túli magyar közösségek helyzetének a javítására.
Első helyen meg kell említeni, hogy a közép-európai országok európai uniós tagsága számos konkrét kézzelfogható lehetőséget kínál. A kisebbségek tagjai előtt is megnyílik a lehetőség, hogy kihasználják az egységes európai piac kínálta előnyöket.
Második fontos tanulság, hogy az uniós tagságunk elősegítheti a régi tagállamokban korábban megvalósított (tagállami hatáskörbe tartozó) kisebbségvédelmi rendelkezések (ideértve az autonómiaformák) megvalósítását az új tagállamokban. Az autonómia létesítésére vonatkozóan az Európai Unió joga nem tartalmaz rendelkezéseket, ennek szabályozását az egyes tagállamok belső jogára bízza. Ezt az önrendelkezési formát az egyes tagállamok saját belső joguk alapján, az alkotmányuk, illetve speciális statútumok révén biztosítják. Az EU-n belül egyre hangsúlyosabban érvényesül két olyan tényező, mely fogódzót adhat a kisebbségek számára a kérdés megközelítésében: a szubszidiaritás elve és - az Unió regionális politikájának keretében - a helyi és regionális hatóságok szerepének növekedése.
A harmadik kiaknázandó új utat a közösségi jog szintjén kínálkozó lehetőségek jelenthetik, amelyek elvezethetnek a közösségi szintű normaalkotáshoz, azaz közép-hosszú távon lehetővé tehetik a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló közösségi szintű jogforrások megalkotását.
Jelen tanulmánykötet az előző kutatások eredményeire épít, részben a korábbiak továbbgondolásának, részben azok gyakorlatban történő megvalósítása irányába tett lépésnek tekinthető. Vissza