Internet alapú alkalmazásfejlesztés 2002/2003 I. félév

Főiskolai jegyzet

Szerző

Endrődi Tamás

Lektor

Kovács Zoltán

Mező Imre

Budapest

'Endrődi Tamás: Internet alapú alkalmazásfejlesztés 2002/2003 I. félév ' összes példány

Kiadó:	Gábor Dénes Főiskola
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	155 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Manapság közismert lény - az informatikában kevésbé jártas emberek számára is -, hogy az Internet töretlen térhódítása jelentős mértékben átalakítja az életünket. Számos könyv foglalkozik azzal, hogy a közeljövő gazdasági életében milyen forradalmi változásokat hoz ez az új technológia. A Microsoft vezér Bill Gates - a digitális idegrendszerről szóló kiváló könyvében - az egész üzleti világot átszövő izgalmas, új szemléletmódot jósol, amely alapvetően átalakítja a vállalkozások szervezését és irányítását. Azt írja, hogy „Szilárdan hiszek abban, hogy az információk gyűjtésének, kezelésének és használatának módja dönti majd el, hogy ki marad fenn, és ki bukik el". A fenti jóslattal szinte teljes mértékben összecseng egy másik informatikai próféta, a magyar származású Andrew S. Grove, az Intel vezérigazgatójának kijelentése: "azok a vállalatok, amelyek nem alakulnak át internetes vállalkozásokká, megszűnnek'". Ha hiszünk ezekben a jóslatokban, akkor nem arról van szó, hogy a sokféle lehetőség közül az üzleti életben az Internet egy jó megoldást vagy a legjobb megoldást nyújtja, hanem arról, hogy hosszú távon az egyetlen megoldást jelenti. A jóslatok pedig minden bizonnyal válóra válnak, hiszen a nagy informatikai világcégek (a Microsoft, az Intel és a többi multinacionális cég) manapság már nem pusztán követői az eseményeknek, hanem nagyobbrészt irányítói is.
Előbb-utóbb tehát mindenki tagja lesz az Internet "olvasótáborának", ehhez viszont az kell, hogy az „írók tábora" korszerű szoftvertámogatással rendelkezzen. Addig, amíg az Internet egy néhány ezer fős elit levelezési és dokumentáció-kezelési rendszere volt, a rendszert működtető szoftverek is egyszerűek voltak.
• Kellett egy Web szerver, amelyik fogadta a HTTP kéréseket, és elküldte a kért állományokat a felhasználó gépére.
• Kellett egy böngészőprogram, amelyik a felhasználó gépén megjelenítette a kapott dokumentumokat
• Szükség volt továbbá egy egységes nyelvre (HTML), amellyel lehetővé vált a dokumentumok alapszintű formázása.
A felhasználói kör bővülésével mind a Web szerver, mind a böngészőprogram, mind a HTML nyelv egyre inkább korszerűsödött A „Petike kedvenc időtöltése és családi fotói" típusú honlapok mellett egyre nagyobb számban megjelentek a különféle banki és vállalati kereskedelmi rendszerek. Ezeknek a - sokszor gigantikus méretű - rendszereknek a biztonságos működtetéséhez azonban a fent említett kellékeken kívül további komponensek (adatbázis-kezelő, tranzakció-kezelő, biztonsági tűzfal védelem, stb.) is szükségesek. A mai korszerű Internetes alkalmazásfejlesztést támogató szoftverek tudásszintje körülbelül olyan messze felette van az első generációs Internetes eszközök tudásához képest, mint egy negyedik generációs objektumorientált vizuális fejlesztőeszköz a gépi kódú programozáshoz képeit, Vissza

Tartalom

1. A HTML NYELV ALAPJAI 9
1.1. ALAP HTML TAGOK 9
1.1.1. HTML konténer tagok 9
1.1.2. Karakter formázó HTML tagok 11
1.1.3. Sor formázó HTML tagok 12
1.1.4. Kép és hiperhivatkozás beillesztése 15
1.1.5. Listák létrehozása a HTML nyelvben 17
1.2. HTML TÁBLÁK ÉS KERETEK 19
1.2.1. HTML táblák felépítése 19
1.2.2. HTML táblák egymásba ágyazása 22
1.2.3. Összetett weblap megjelenítése táblaként 23
1.2.4. HTML keret 25
1.2.5. HTML farmeset-ek egymásba ágyazása 26
1.2.6. Navigálás a keretek között 27
1.3. TOVÁBBI HTML ELEMEK 28
1.3.1. Comment elem 28
1.3.2. Fieldset és Legend elemek 29
1.3.3. A Map grafikai elem használata 31
1.3.4. A SPAN és a DIV elem 32
1.3.5. Az XMP elem 33
1.3.6. A karakter egyedek használata 34
2. A TARTALOM, A STÍLUS ÉS AZ ADATOK SZÉTVÁLASZTÁSA 36
2.1. BEVEZETÉS A CCS TECHNOLÓGIÁBA 36
2.1.1. Stíluslap felépítése 37
2.1.2. Globális stíluslap 38
2.1.3. Csatolt stíluslap 39
2.1.4. Stílus osztályok 39
2.1.5. Stílusok kaszkád alkalmazása 42
2.2. AZ XML NYELV 43
2.2.1. Az XML nyelv alapjai 43
2.2.2. XML dokumentum prológusa 44
2.2.3. Névterek (namespece) használata XML dokumentumokban 45
2.2.4. XML sémák használata 46
3. INTERNETES ALKALMAZÁSFEJLESZTÉS ALAPJAI 50
3.1. A SZOLGÁLTATÁS-ALAPÚ ARCHITEKTÚRA FELÉPÍTÉSE 50
3.2. EGYRÉTEGŰ, ILLETVE TÖBBRÉTEGŰ ALKALMAZÁSI MODELLEK 51
3.2.1. Egyrétegű (single-tier) alkalmazásmodell 51
3.2.2. Kétrétegű (two-tier) kliens/szerver alkalmazásmodell 52
3.2.3. Háromrétegű (three-tier) kliens/szerver alkalmazásmodell 52
3.3. VÉKONY KLIENS (THIN-CLIENT) ÉS VASTAG KLIENS (THICK-CLIENT) 54
3.4. INTERNET ALAPÚ ALKALMAZÁSFEJLESZTÉS MENETE 55
3.4.1. Az alkalmazásfejlesztési csapat tagjai 55
3.4.2. Az alkalmazásfejlesztés életciklusa 56
4. KLIENSOLDALI SCRIPTEK HASZNÁLATA A DHTML-BEN 57
4.1. DINAMIKUS HTML MODELL 57
4.2. KLIENSOLDALI SCRIPTEK KÉSZÍTÉSE 58
4.3. PROGRAMOZÁS VBSCRIPTBEN ÉS JSCRIPTBEN 60
4.3.1. Utasítások 60
4.3.2. Változók és adattípusok 60
4.3.3. Vezérlőszerkezetek 62
4.3.4. Eljárások és függvények 63
4.4. A DHTML PROGRAMOZÁSA 64
4.5. A WINDOW OBJEKTUM 65
4.5.1. A window objektum legfontosabb metódusai 65
4.5.2. A window objektum legfontosabb tulajdonságai 66
4.5.3. A window objektum legfontosabb eseményei 67
4.5.4. A window objektum kollekciója (frames) 67
4.6. A DOCUMENT OBJEKTUM 68
4.6.1. A document objektum legfontosabb metódusai 68
4.6.2. A document objektum legfontosabb tulajdonságadatai 69
4.6.3. A document objektum eseményei 69
4.6.4. A document objektum kollekciói 70
4.7. A NAVIGATOR OBJEKTUM 70
4.8. AZ EVENT OBJEKTUM 71
4.9. A FORM OBJEKTUM 72
5. SZERVEROLDALI PROGRAMOZÁS 73
5.1. SZERVEROLDALI SCRIPTEK KÉSZÍTÉSE 74
5.2. BEÉPÍTETT SZERVEROLDALI OBJEKTUMOK 76
5.2.1. Request objektum 76
5.2.2. Response objektum 80
5.2.3. Application objektum 81
5.2.4. Session objektum 82
5.2.5. Cookie (süti) használata 83
5.2.6. Server objektum 83
6. A .NET KERETRENDSZER 85
6.1. COMMON LANGUAGE RUNTIME (CLR) 85
6.2. A .NET KERETRENDSZER OSZTÁLYAI ÉS KÖNYVTÁRAI 85
6.3. ADATKEZELÉS A .NET-BEN (ADO.NET) 86
6.4. WEB ALAPÚ ŰRLAPOK KÉSZÍTÉSE ASP.NET TECHNOLÓGIÁVAL 86
6.5. WEB SZOLGÁLTATÁSOK (WEB SERVICES) 86
6.6. WINDOWS ALAPÚ ŰRLAPOK KÉSZÍTÉSE 87
6.7. KIBŐVÍTETT BIZTONSÁGI ELEMEK 87
6.8. MUNKAMENET INFORMÁCIÓK TÁROLÁSA (COOKIES) NÉLKÜL 88
6.9. EGYSZERŰSÍTETT TELEPÍTÉS 88
7. ISMERKEDÉS A VISUAL STUDIO .NET FEJLESZTŐ KÖRNYEZETTEL 89
7.1. SOLUTION ÉS PROJECT 89
7.1.1. Új projekt létrehozása 89
7.2. INTEGRÁLT FEJLESZTŐ KÖRNYEZET (INTEGRATED DEVELOPMENT ENVIRONMENT) 91
7.2.1. Dokumentumok beillesztése a projektbe 91
7.2.2. A VS.NET Editor használata 92
7.2.3. Eszközkészletek (Toolbox-ok) használata 93
7.2.4. Tulajdonság ablak (Properties Window) használata 34
8. AZ ASP.NET 96
8.1. WEBŰRLAP 96
8.2. SZERVEROLDALI HTML VEZÉRLŐELEMEK 97
8.3. WEB VEZÉRLŐELEMEK 97
8.3.1. Belső (intrinsic) vezérlőelemek 97
8.3.2. Gazdag (rich) vezérlőelemek 98
8.3.3. Ellenőrzési (validation) vezérlőelemek 99
8.3.4. Listázási vezérlőelemek 102
8.4. A WEBŰRLAPOK KEZELÉSE 102
8.5. A PAGE OSZTÁLY ÉS A PAGE OBJEKTUM 103
8.6. ESEMÉNYVEZÉRELT ELJÁRÁS KÉSZÍTÉSE EGY WEBLAPHOZ 104
8.6.1. Szerveroldai script blokk 105
8.6.2. Mögöttes kódfájl hozzákacsolása egy ASP.NET laphoz 105
9. AZ ADO.NET 107 107
9.1. AZ ADO.NET ALAPSTRUKTÚRÁJA 107
9.1.1. Az ADO.NET Provider és az osztálynevek kapcsolata 108
9.2. AZ SQLCONNECTION OBJEKTUM 109
9.2.1. Tranzakciókezelés az SqlTransaction objektummal 110
9.3. AZ SQLCOMMAND OBJEKTUM 111
9.3.1. Paraméterek megadása az SqlTcommand objektumhoz 111
9.3.2. SqlCommand végrehajtása 112
9.4. SQLDATAREADER OBJEKTUM 113
9.4.1. Több eredményhalmaz kezelése SqlDataReader objektummal 114
9.5. DATASET OBJEKTUM 115
9.5.1. DataTable objektum feltöltése SqlDataAdapter objektum révén 117
9.5.2. DataSet módosítások visszaírása SqlDataAdapter objektum révén 118
9.5.3. Aktualizálási konfliktusok kezelése 121
9.5.4. Adatszerkezet létrehozása a Visual Studio .NET grafikus eszközeivel 124
9.5.5. DataSet objektum feltöltése XML-ből 126
9.5.6. XML fájl előállítása a DataSet tartalma alapján 127
9.5.7. DataSet objektum adatszerkezetének kialakítása programozott módon 129
9.5.8. Adatok felvitele, módosítás, törlése DataTable objektumnál 130
9.6. DATATABLE ÖSSZEKAPCSOLÁSA WEB VEZÉRLŐELEMEKKEL 132
9.6.1. Az adatkötések lehetséges formái 132
9.6.2. A DataGrid vezérlőelem 133
9.6.3. A Repeater vezérlőelem 136
9.6.4.A DataList vezérlőelem 137
10. FELHASZNÁLÓI VEZÉRLŐELEMEK ÉS KOMPONENSEK 138
10.1. ASP.NET FELHASZNÁLÓI VEZÉRLŐELEMEK 138
10.1.1. Felhasználói vezérlőelem létrehozása 138
10.1.2. Felhasználói vezérlőelem beépítése egy webűrlapba 139
10.2. .NET KOMPONENSEK KÉSZÍTÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA 1398
11. WEB SZOLGÁLTATÁS 141
11.1. WEB SZOLGÁLTATÁS LÉTREHOZÁSA 141
11.2. WEB SZOLGÁLTATÁS ELÉRÉSE INTERNET EXPLORER-BŐL 142
11.3. WEB SZOLGÁLTATÁS ELÉRÉSE KLIENS ALKALMAZÁSBÓL 145
12. WEB ALKALMAZÁSOK KONFIGURÁLÁSA, HITELESÍTÉSE ÉS TELEPÍTÉSE 147
12.1. WEB ALKALMAZÁS KONFIGURÁLÁSA 147
12.2. WEB ALKALMAZÁSOK BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI 149
12.2.1. Hitelesítés (authentication) 150
12.2.2. Jogosultság (authorization) 153
12.3. WEB ALKALMAZÁS TELEPÍTÉSE 154