Előszó | 13 |
Mi az innováció? | 15 |
Az innováció időszerűsége | 15 |
Az innováció elméletének kialakulása | 17 |
A tudomány fejlődése mint az innováció alapvető forrása | 18 |
Tervezett és spotán kutatási eredmények | 19 |
Az innováció fogalma, értelmezése | 20 |
Az innováció folyamata szerkezete | 21 |
Az innovációs tevékenység sajátosságai | 22 |
Az innováció jelentősége Magyarországon | 25 |
Felhasznált és ajánlott irodalom az 1. fejezethez | 27 |
Melyik az innováció feltételei? | 35 |
Az innováció és a vállalati szervezet | 35 |
Új szervezetek létrehozásának keretei Magyarországon | 38 |
Az innováció finanszírozásának sajátosságai | 41 |
Az innováció finanszírozása Magyarországon | 42 |
Az innovációs tevékenység preferencia-rendszere | 47 |
Az engineering tevékenység körének meghatározása | 50 |
A szervezeti formák sajátosságai | 52 |
A műszaki fejlesztés költségeinek típusai | 68 |
A kutatási-fejlesztési tevékenységet végző szervezetek finanszírozási rendszere | 70 |
A K+F tevékenység pénzügyi forrásai | 73 |
Az innovációval foglalkozó pénzintézetek szolgáltatásai | 75 |
Hogyan döntsünk az innovációról? | 81 |
Az innovációs stratégia sajátosságai | 81 |
Az innovációs tevékenység döntési csomópontjai | 84 |
Kimenetorientált innovációs célkitűzések, a gyártmányfejlesztés prioritása | 85 |
Az innováció jellege: fejlett technológiájú beruházás és/vagy új gyártmány bevezetése? | 88 |
A gyártási technológia innovatív fejlesztése | 89 |
Az új technológia importálása, befogadása | 91 |
Az új technológiai létrehozása saját fejlesztéssel | 92 |
Az innovációs döntések kiinduló információi | 93 |
A piacszegmentálás mint az igényelemzés eszköze | 94 |
Piackutatás szegmentspecifikus alapokon | 95 |
A piacszegmentálás különböző módszerei | 97 |
A korszerű piacszegmentálás várható eredményei | 98 |
A szabadalomtisztaság vizsgálata mint az újszerűség megítélésének módszere | 99 |
A vizsgálat célszerű időzítése és kiterjedése | 99 |
Döntési modellek és alkalmazási technikájuk | 100 |
A hiányos információjú, rosszul strukturált problémák kezelésének lehetőségei | 101 |
A döntési eljárás és az ember problémamegoldó gondolkodásának kapcsolata | 102 |
A komplex, többtényezős döntési eljárások jellemzői | 103 |
Az értékelési tényezők rendszerének meghatározása | 106 |
Alternatívák közötti választás kritérium- és preferencia-rendszer esetén | 108 |
Az alternatívák preferencia-sorrendjének meghatározása soroló modellek segítségével | 111 |
Az ún. hatásmátrixok alkalmazása a döntés-előkészítés során | 113 |
Az értékelemzés mint az innovációs döntések eszköze | 114 |
Az értékelemzés alkalmazásának fő célja | 115 |
Az értékelemzés meghatározása | 118 |
Az értékelemzés módszerei | 121 |
Az értékelemzés főbb típusai | 122 |
Az értékelemzés munka menete (algoritmus) és kapcsolatai | 123 |
A technológia fejlődésének néhány általános vonása | 130 |
A gyártmányanalízis, piacanalízis és értékesítésanalízis eredményeinek felhasználása a gyártmányfejlesztésben | 132 |
Soroló modell ordinális skálára transzformált értékelési tényezőrendszer (tezaurusz) kialakításával diszkrét minősítések esetén (Az ún. KIPA típusú eljárások lényege és alkalmazástechnikája) | 139 |
Példa a KIPA típusú soroló modellek alkalmazására | 146 |
Soroló modell személyi számítógép kiválasztásához | 150 |
Az alternatívák preferencia-sorrendjének meghatározása multidimenziós minősítések esetén | 155 |
Az alternatívák preferencia-sorrendjének meghatározása bizonytalan döntési helyzetben | 158 |
Az értékelemzés kialakulása és helyzete a fejlett ipari országokban | 162 |
Az értékelemzés alkalmazástechnikája | 164 |
Hogyan szervezzük az innovációt? | 185 |
Az innováció és a szervezés | 185 |
A vállalati innováció szervezési feladatai | 186 |
Az innovációs döntés folyamatának szervezése | 189 |
A döntések elhelyezése a folyamatban | 190 |
Az innovációs döntési folyamat szerkezete | 191 |
A költségek és a hozamok vizsgálata | 193 |
Az innovációs tevékenység kockázatának fogalma és számítása | 194 |
Az innováció összefoglaló eredményességi kritériumai | 195 |
Az iparjogvédelem szervezése | 196 |
Az újítás | 196 |
A know-how | 198 |
A találmány és a szabadalom | 199 |
Szabadalmaztatás külföldön | 204 |
Az innovatív gyártmány- és gyártásfejlesztés | 205 |
A termékszerkezet alakítása | 206 |
A gyártásfejlesztés tervezésének fő lépései | 208 |
A kreativitást elősegítő módszerek | 214 |
Fejlesztés technológiatranszfer útján | 216 |
A projektmenedzsment mint az innováció szervezésének eszköze | 218 |
Célok és kritériumok | 220 |
Módszerek és technikák integrálása a projektmenedzsment folyamatában | 222 |
A PM tervezési, ellenőrzési, értékelési rendszere | 224 |
Az innováció szervezeti kérdései | 231 |
A vállalati tevékenység mint rendszer | 233 |
Az innovációs folyamat vezetői irányítása | 236 |
A vállalati szervezet innovatív jellegének fejlesztése | 238 |
Az innovációs projekteket szolgáló szervezeti formák | 239 |
Az innovatív szervezetfejlesztés jelentősége | 244 |
Költség- és nyereségszámítási komplex módszerek | 245 |
Az újítás | 249 |
A know-how | 259 |
A találmány és a szabadalom | 263 |
A gyártmányfejlesztés prognosztikai modellje | 272 |
Gyártmányok előállításának folyamatszervezési módszere | 278 |
A feltételi folyamatrendszer kifejlesztésének módszere | 282 |
A kreativitást elősegítő módszerek | 285 |
Esettanulmány technológia vásárlásáról | 289 |
CIPREC: Az IBM új programterméke projekttervezési feladatok megoldására | 292 |
Hogyan értékesítsük az innováció eredményeit? | 303 |
Az innovációval kapcsolatos marketingfeladatok | 303 |
Az értékesítési analízis néhány szempontja | 304 |
A nemzetközi szabadalmaztatás stratégiája | 306 |
Kereskedelmi munka és újdonságrontás | 310 |
Újdonságrontás reklám- és propagandatevékenység révén | 310 |
Újdonságrontás kiállításon való bemutatás révén | 312 |
Feltételekhez kötött bemutatás | 313 |
Új technológia értékesítése, a technológia ára | 314 |
Az ár nagyságát befolyásoló főbb tényezők | 317 |
Fizetési formák és megválasztásuk szempontjai | 318 |
Az árujelzők hasznosítása | 319 |
Az árujelzők gazdasági értékének forrásai | 320 |
A minőségi garancia kérdése | 322 |
A célszerű stratégia | 323 |
A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalma | 324 |
A technológia eladásával kapcsolatos szolgáltatáscsomag | 325 |
A technológia eladásakor szokásos fizetési formák | 329 |
Árujelzőkkel kapcsolatos iparjogvédelmi tudnivalók | 332 |
A tisztességtelen gazdasági tevékenységről szóló törvényben foglalt legfontosabb szabályok | 346 |
Honnan szerezzünk információt az innovációhoz? | 353 |
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság | 353 |
Az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Tára | 353 |
A Magyar Szabványügyi Hivatal Műszaki Tájékoztatási Központja | 354 |
A Magyar Kereskedelmi Kamara | 355 |
Piackutató szervezetek | 356 |
A Konjunktúra- és Piackutató Intézet (KOPINT) | 356 |
Az Országos Piackutató Intézet (OPK) | 357 |
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) | 358 |
Egyéb információs források | 359 |
Reklámvállalatok | 360 |
HUNGEXPO | 360 |
Magyar Hirdető | 360 |
INDUSTREKLÁM | 361 |
Tanácsadó szolgálatok | 361 |
A dokumentációs és tájékoztató intézetek | 362 |
Az OMIKK információs szolgáltatásai | 362 |
Minisztériumi dokumentációs központok | 364 |
Könyvtárak | 365 |
Az Országos Széchényi Könyvtár | 366 |
Az Országgyűlési Könyvtár | 366 |
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára | 367 |
A Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára (Debrecen) | 367 |
A KSH és Könyvtára | 368 |
Hazai számítógépes szakirodalmi információkereső szolgáltatások | 369 |