Előszó
A tanfolyami jegyzet, amelyet a tisztelt Olvasó a kezében tart, egy új, komplex és szerteágazó szakma leírására vállalkozik. A kiadó 1995-ben megjelentette az „Ingatlanértékelés Magyarországon" című jegyzetet, amely az ingatlanok érték megállapításának hazai és nemzetközi módszereivel foglalkozott, és amely kitért az ingatlanokkal kapcsolatos gazdaságossági számítások alapjaira is. Bizonyos értelemben ez a könyv az említettnek a folytatása, még inkább a kiterjesztése. Az ingatlanhasznosítást megalapozó gazdaságossági (értékelési) számításoktól elindulva, az ingatlanszakma a globalizálódó ingatlanipar támogatására alakult át, szakértői, konzultánsi feladatokat ellátva az ingatlanipar minden területén. Mi is ez az egészen új keletű, de rohamosan terjedő fogalommal leírt új iparág, az „ingatlanipar"?
Az ingatlanpiac a világ egyik legnagyobb, lassan összeolvadó piaca. Az újabb szakirodalom azonban már nem is ingatlanpiacról, hanem ingatlaniparról beszél. Ez a fogalom magában foglalja az építőipart, a bútoripart és az egyéb berendezési, felszerelési tárgyak piacát, de magában foglalja az összes ingatlannal kapcsolatos tanácsadási, szakértési és tervezési tevékenységeket is. Ahogyan ezek a tevékenységek egyre komplexebbekké, összetettebbeké válnak, úgy lesz egyre inkább elválaszthatatlan a projekt management a belsőépítészettől, az ingatlanértékelés a fejlesztési tanácsadástól, a marketing az építészettől. A mai építészek már ugyanis a bérbeadóval, a reklámszakemberrel és a jövőbeli üzemeltetővel közösen „találják ki" az épületet, tervezik meg annak teljes életciklusát a maximális gazdaságosságra törekedve. Azok a szakmák, amelyek korábban önálló tevékenységi körrel, jól leírható határokkal rendelkeztek, mára egyre inkább egymásba olvadtak. Vegyünk példaként egy modern irodaépületet! Leggyakrabban az építkezést nem az épület iránti igény, hanem a pénzügyi-befektetői elvárás indítja be. Ennek alapján végzik el a legmegfelelőbb telek felkutatását, hogy azon a maximális bevétel-termelőképességű irodaházat helyezhessék el. Összeállítják azt a csomagot, amelynek alapján a létesítményt finanszírozni fogják. Az előzetes koncepciótervek alapján brókerirodák máris megkezdik a bérbeadást, a hirdetést. Az épületet az addigra leszerződött ügyfél igényei szerint fejezik be, amelyben a tervek már a belső elrendezést, a munkakapcsolatokat, a folyamatokat is figyelembe veszik. A szakági tervezők - például a klimatizálás tervezője - a kiválasztott rendszerek szállítójával együtt dolgozza ki a terveket. A belsőépítész a használó igényei, sztenderdjei szerinti beépített bútorokkal, előre gyártott felszerelési tárgyakkal dolgozik, és ehhez intenzíven bevonja az ezeket szállító szakcégeket. Minden tervezési folyamat erősen specializált, de ugyanakkor illeszkednie kell a közös végcélhoz. Az irodaház kivitelezését is szakcég koordinálja, amely a nagyszámú közreműködő összehangolt, hatékony munkáját biztosítja. A műszaki átadás után kezdődik a koordinálás legnehezebb fázisa, a felszerelés és a beköltözés előkészítése. A bérlő olyan ingatlanba költözik, amelyben egyetlen nap kihagyás nélkül folytathatja tevékenységét, ahol az összes eszköz készen, működőképesen várja. Az épület működőképességét folyamatosan fenn kell tartani, erről az épülettel együtt megtervezett létesítménygazdálkodási rendszer gondoskodik. A klimatizálásra például a kivitelezési időszakban már hosszú távú karbantartási szerződést is kötöttek, amely alapján az épület üzemeltetője bármely felmerülő gondot a specializált szakemberek számára azonnali intézkedésre átadhat.
Vissza