Fülszöveg
Hazánkban az infrastrukturális ellátottságban jelentkező szűk keresztmetszetek és a mind újabb és újabb ilyen irányú igények jelentkezése és kielégítése rendkívüli erőfeszítéseket kíván népgazdaságunktól. A szerzők előtt álló kérdés tehát ez volt: milyen infrastrukturális alapokon kezdte meg Magyarország a szocialista iparosítást; hogyan alakult az infrastruktúra a szocialista iparosítás során; más országok nemzetközi történeti-gazdasági fejlődésének tükrében milyennek ítélhető Magyarország infrastukturális ellátottságának jelenlegi helyzete. Mindezek reális megítéléséhez azonban meg kellett ismerni azokat a nemzetközi tendenciákat, amelyek mind a szocialista, mind a tőkésországokban az infrastruktúra kialakulásában és gazdasági funkciójában érvényesültek és érvényesülnek.
Ezért a szerzői kollektíva könyvében az infrastruktúra fejlődését, gazdasági szerepét és annak változásait több mint évszázados periódust átfogva, nemzetközi összehasonlítások sorozatában mutatja be. Az elemzés...
Tovább
Fülszöveg
Hazánkban az infrastrukturális ellátottságban jelentkező szűk keresztmetszetek és a mind újabb és újabb ilyen irányú igények jelentkezése és kielégítése rendkívüli erőfeszítéseket kíván népgazdaságunktól. A szerzők előtt álló kérdés tehát ez volt: milyen infrastrukturális alapokon kezdte meg Magyarország a szocialista iparosítást; hogyan alakult az infrastruktúra a szocialista iparosítás során; más országok nemzetközi történeti-gazdasági fejlődésének tükrében milyennek ítélhető Magyarország infrastukturális ellátottságának jelenlegi helyzete. Mindezek reális megítéléséhez azonban meg kellett ismerni azokat a nemzetközi tendenciákat, amelyek mind a szocialista, mind a tőkésországokban az infrastruktúra kialakulásában és gazdasági funkciójában érvényesültek és érvényesülnek.
Ezért a szerzői kollektíva könyvében az infrastruktúra fejlődését, gazdasági szerepét és annak változásait több mint évszázados periódust átfogva, nemzetközi összehasonlítások sorozatában mutatja be. Az elemzés olyan speciális, a célnak megfelelően összegyűjtött és rendszerezett, a különböző infrastrukturális területek sajátságaihoz igazodó, széles körű, a függelékben közreadott nemzetközi adatbázisra támaszkodik, amelyre építve a kialakított új módszer alapján lehetővé válik az infrastrukturális fejlettség országok (országcsoportok) közötti összehasonlítása.
A kutatás az időbeli és az országok közötti összehasonlítást mind a beruházások, mint a munkaerő, mind pedig az infrastuktúra egészének, valamint főbb területeinek színvonalára kiterjedve végezte.
A könyv infrastrukturális területenként (közlekedés; hírközlés; lakásellátottság és -felszereltség; egészségügyi ellátottság; oktatás és kulturális színvonal) elemzi az elmúlt 100 évben nemzetközileg bekövetkezett szerkezeti változások leglényegesebb állomásait.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye az infrastrukturális fejlődés típusainak felismerése, megkülönböztetése, kölcsönös egymásrahatásuk feltárása, történelmi időtállóságuk meghatározása, valamint a jövő infrastrukturális fejlődéstípusainak felvázolása.
A most közreadott kutatás a nemzetközi összehasonlítások tapasztalataira, tendenciáira alapozott eredményekből konkrét következtetéseket von le a szocialista országokra, mindenekelőtt Magyarországra, hogy ily módon is segítséget nyújtson hazánk infrastrukturális fejlesztési koncepciójának kialakításához.
Vissza