Informatikai tudástár

Előszó

Az emberiség történetében a legnagyobb és leggyorsabb fejlődést a számítógép mondhatja magáénak. A huszadik század legfontosabb találmányaként vált közismertté, bár a szakirodalom az 1822-es Charles Babbage-féle differenciagépet tekinti a világ első számítógépének. Szerkezeti elemeinek, felépítésének gyökerei Blaise Pascal ló42-es arithmométeréig, sőt még korábbra vezethetők vissza, azonban egy évszázadnak kellett eltelnie, mire megjelent az első, mai értelemben vett számítógép, Vannevar Bush 1930-as konstrukciója.
Abban az időben számos különféle modellel kísérleteztek. A helyes irányt végül Neumann Jánosnak sikerült megtalálnia, a huszadik század közepén. Rámutatott a tisztán elektronikus felépítés és a kettes számrendszer alkalmazásának előnyeire, a kétállapotú elektronikus eszközökkel történő tárolási, műveleti, kódolási lehetőségekre. Bevezette a tárolt programozás elvét, a gépi kódot, az operatív memóriát és még számos korszakalkotó újítást. A számítógépek azóta is a Neumann-elvek alapján épülnek fel. Eredményei időtállónak bizonyultak, ugyanakkor az általa kijelölt irányvonal a fejlődés beláthatatlan perspektíváit hozta magával.
Kezdetben csak tudósok, mérnökök használták az új találmányt. Később már a szakemberek egyre szélesebb rétege dolgozott vele. Kutatásaik, munkájuk nyomán új tudományág jött létre, a számítástechnika. Vissza

Fülszöveg

Ez a könyv a számítástechnika, informatika minden szintjén felmerülő felhasználói, tudományos fogalmakat ismerteti. A hagyományos lexikonok szerepét kiteljesítve nemcsak "száraz" definíciókat, hanem magyarázatokat is tartalmaz. A hatalmas témakört széles értelmezésben tárgyalja: a számítógépes tudományok világába tartozóként értelmezi mindazt, ami a számítógéphez kapcsolódik; rendszerezi a fontos szerepet betöltő alkalmazási- és határterületeket is. Könyvünk többek közt a következő témakörökkel foglalkozik: informatika, hardver, szoftver ismeretek, számítástudomány, automaták, formális nyelvek, operációs rendszerek, matematikai vonatkozások, assemblerek, fordítóprogramok, rendszerprogramok, programozási nyelvek, mesterséges intelligencia, számítógépes grafika, programozási módszertan, kommunikáció, multimédia, Internet, hálózatok, tudománytörténet, legújabb technikák.
Ez a könyv magyar viszonyok figyelembevételével készült. A számítástechnika nyelvének magyar változatát, a magyar nyelvű szakkifejezések használatát támogatja, és e tekintetben is törekszik irányt mutatni. Vissza