Fülszöveg
Az Informatikai algoritmusok két kötetből áll. Mindkét kötet hat részre tagolódik. Az első kötet 17 fejezetet tartalmaz. Az alapokkal foglalkozó első részben van a rekurzió (szerzője Kása
Zoltán, Babej-Bolyai Tudományegyetem), a komputeralgebra (Járai Antal és Kovács Attila,
ELTE), valamint a kriptográfia és a bonyolultságelmélet (Jörg Rothe, Düsseldorfi Egyetem).
A hálózatokkal foglalkozó második rész fejezetei a hálózati szimuláció (Gyires Tibor, Illinois
Egyetem), a párhuzamos számítások (Claudia Leopold, Kasseli Egyetem és Iványi Antal, ELTE)
és a szisztolikus rendszerek (Eberhard Zehendner, Friedrich Schiller Egyetem).
A folytonos optimalizációt a játékelmélet (Szidarovszky Ferenc, Arizonai Műszaki Egyetem),
a diszkrét optimalizációt az ütemezés (Vizvári Béla, ELTE) képviseli.
Az ötödik rész adatbázisokkal foglalkozik. Ebben a részben van az adattömörítés (Ulrich
Tamm, Chemnitzi Műszaki Egyetem), a memóriagazdálkodás (Balogh Ádám és Iványi Antal,
ELTE), valamint a...
Tovább
Fülszöveg
Az Informatikai algoritmusok két kötetből áll. Mindkét kötet hat részre tagolódik. Az első kötet 17 fejezetet tartalmaz. Az alapokkal foglalkozó első részben van a rekurzió (szerzője Kása
Zoltán, Babej-Bolyai Tudományegyetem), a komputeralgebra (Járai Antal és Kovács Attila,
ELTE), valamint a kriptográfia és a bonyolultságelmélet (Jörg Rothe, Düsseldorfi Egyetem).
A hálózatokkal foglalkozó második rész fejezetei a hálózati szimuláció (Gyires Tibor, Illinois
Egyetem), a párhuzamos számítások (Claudia Leopold, Kasseli Egyetem és Iványi Antal, ELTE)
és a szisztolikus rendszerek (Eberhard Zehendner, Friedrich Schiller Egyetem).
A folytonos optimalizációt a játékelmélet (Szidarovszky Ferenc, Arizonai Műszaki Egyetem),
a diszkrét optimalizációt az ütemezés (Vizvári Béla, ELTE) képviseli.
Az ötödik rész adatbázisokkal foglalkozik. Ebben a részben van az adattömörítés (Ulrich
Tamm, Chemnitzi Műszaki Egyetem), a memóriagazdálkodás (Balogh Ádám és Iványi Antal,
ELTE), valamint a relációs adatbázisok (Demetrovics János, MTA SZTAKI és S'ali Attila, MTA
Matematikai Kutató Intézet).
A hatodik rész alkalmazásokkal foglalkozik. Ebben a részben van a bioinformatika (Miklós
István, ELTE), az ember-gép kapcsolatok (Ingó Althöfer és Stefan Schwartz, Friedrich Schiller
Egyetem), a grafika (Szirmay-Kalos László, BME), a térinformatika (Elek István és Sidló Csaba,
ELTE), valamint a tudományos számítások (Galántai Aurél és Jeney András, Miskolci Egyetem).
A könyvet irodalomjegyzék, tárgymutató, az informatikai felsőoktatásban részt vállaló egyetemek ismertetői és színes ábrák zárják.
Az angol és német nyelven megírt fejezetek fordítását, valamint az anyag lektorálását a Budapesti Corvinus Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Főiskola, a Debreceni Egyetem, az Eötvös
Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem oktatói végezték.
A könyvben ismertetett algoritmusok megértését 247 ábra, 157 pszeudokód és 133 példa,
az önálló tanulást 269 gyakorlat és 66 feladat segíti. Az irodalomjegyzék több mint 500 hivatkozást tartalmaz, amelyek - a külföldi szakirodalom mellett - igyekeznek az adott témakörök teljes magyar nyelvű szakirodalmát is tükrözni. Az irodalomjegyzék elektronikus változata közel 1000 - a szerzők, kiadók és folyóiratok honlapjaira mutató - ugrópontot tartalmaz
(ezeket a könyvben aláhúzás jelöli).
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal