Információs Társadalom 2002/2.

Fülszöveg

...nincs konfliktus a között a két állítás között, hogy a tárgyi leletek - beleértve az olyan absztrakt leleteket is, mint a mérnek - a természetes kiválasztódás termékei, s egyben (gyakran) a tudatos emberi tevékenység előrelátható és tervezett eredményei. A jelek arra utalnak, hogy az újonnan kialakuló evolúciós archeológiai iskola néhány gondolkodója elkövette ezt a hibát. Boone és Smith kritikája szerint több evolúciós archeológus úgy gondolja, hogy az egyetlen útja annak, hogy gyakorlatiasak és tudományosak legyenek, a darwini kulturális evolúcióval kapcsolatban az, hogy elvetik a szándék és a racionalitás meglétét az emberi kultúra-csinálók esetében. Inkább a „kiválasztódást választják a döntéshozás helyett" (Boone és Smith, 1998:11). Ez egyszerűen hiba, ugyanabból az okból kifolyólag, amiért hiba lenne azt hinni, hogy a versenygalambok díszes tollazata döntéshozás, és nem a kiválasztódás eredménye. (Daniel C. Dennett)
Korunk társadalmának megértésében fontos szerepet játszanak az irányítási forradalom jelenségei, különösen a számítógépek és a mikroelektronikai eszközök egyre erősödő hatásai, számunkra azonban a leghasznosabb tanulságot a társadalmi élet általánosabb szintű megértése jelenti. Magának az információs társadalomnak a kialakulása - még inkább, mint akár a formális információelmélet ezzel párhuzamos fejlődése - ráirányította a figyelmet az információfeldolgozás, a kommunikáció és az irányítás központi jelentőségére, az emberi társadalom és a társadalmi viselkedés szinte valamennyi aspektusát tekintve. Úgy vélem, hogy mi, társadalomtudósok éppen ezeknek az információval kapcsolatos alapvető fogalmaknak a segítségével remélhetjük tisztázni és egyszerűsíteni a társadalom szerveződésével és a társadalmi folyamatokkal kapcsolatban már gazdagon burjánzó, de még mindig nagyrészt rendszerezetlen ismereteinket. (James R. Beniger) Vissza