Információ, társadalom, történelem

Előszó

Nicolas Toth, a magyar származású világhírű régész többek között azzal szerzet t magának nevet, hogy ember-elődeink eszközkészítési és használati szokásait az egyik afriaki lelőhelyen in vivo tanulmányozva meggyőzően tudta igazolni a korai kőeszközök mellett talált szilánkok eredeti funkcióit. Mivel a célterületek ténylegesen előforduló kövekből maga által készített eszközökkel kezdett elhullott elefántokat és más nagyvadakat feldarabolni és feldolgozni előbb- utóbb rá kellett jönnie minden apró fortélyra - s az általa pattintott eszközök mindinkább hasonlítani kezdtek az eredetiekre. Így derült aztán fény arra, hogy a korábban eszközkészítési mellékterméknek vélt szilánkok nagyon is fontos szerepet töltöttek be bizonyos csontok megtisztításakor, rostok átvágásakor és néhány kiegészítő munkaművelet során.
A kísérleti régészet (experimental archeology) e szép példája akár a mottója lehetne e kötetnek is. Ugyanis az itt összegyűjtött tanulámnyok talán leginkább a Toth-féle szilánkokra hasonlítanak. Érdeklődésem jó ideje három célpont felé fordult: a történeti folyamatok információ-központú leírásához és értelmezési lehetőségeihez szükséges fogalmi-módszertani háttér keresésekor fel kellett ismernem, hogy az információ-jelenség hagyományos megragadási módjai nem tudják biztosítani a társadalomelméleti vizsgálódásokhoz szükséges kiidnulópontokat. S miközben az információ sokak által hiányolt minőségi (kvalitatív) elméletének - vagyis társadalomelméletének - interdiszciplináris hálójába gabalyodva megoldásokat keresgéltem, egyre többször botlottam bele napjaink átalakuló vilgának aktuális kihívásaiba, amelyek túlnyomórészt az információs korszak társadalmának kérdéseiként vetődtek fel és igényeltek a technikai mellett trsadalomelméleti kommentárt is. Vissza

Fülszöveg

Miközben a szakmai kórusoknak, a tudomány karmestereinek és a politika előénekeseinek köszönhetően egyre több szólamban és hangon csendülnek fel az "információs és tudástársadalom" dallamai, a társadalomkutatásban még mindig mostohagyermeknek tekinthető magának az információjelenségnek a vizsgálata. Mire is gondoljunk pontosan, ha információt mondunk? Vajon megnyutató válaszaink vannak az információ mibenlétével, születésével, gyarapításával, mérhetőségével, elvesztésével kapcsolatban? Beszélhetünk-e egyáltalán az " információ" kultúrhistóriájáról, és ha igen, mennyiben segíti a jelen információban gazdag világának megértését letűnt korok információs viszonyainak fürkészése?
A válaszokat szenvedélyesen és sokoldalúan kereső történésztársadalomkutató, Z. Karvalics László tanulmányaiban szívós következetességgel kapcsolódnak össze az elméleti, társadalmi és történeti mozzatanok, hogy gyakorta meglepő módon váljanak megragadhatóvá jól ismert (vagy annak vélt) jelenségek. A kötet voltaképpen "kisablakok" sora, amelyek egy-egy izgalmas kérdéskörre nyílnak, és ezek tárgyalása során lassan kirajzolódik egy olyan eredeti fogalmi-vizsgálati keret, amellyel az illékony, megfoghatatlannak hitt információjelenség a társadalomtudományi diskurzusok részévé válik.
Z. Karvalics László (1961) történész-informatikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információmenedzsment Tanszékének docense. Számos, információs társadalommal foglalkozó kurzus kidolgozója, szakkönyvek és tanulmányok szerzője. Nagy siker volt legfrissebb könyve, az Internettel foglalkozó Fogpiszkáló a hálózaton. Vissza