Előszó | 13 |
Bináris sorozat továbbítása | 17 |
Infomrációközlés előre adott eszközökkel | 17 |
A kódolás és a vezérlés elemi példái | 18 |
Számábrázolás, időben folyamatosan változó fizikai mennyiségekkel | 19 |
A bitek felismerése. Bitenkénti szinkronizálás | 22 |
További megjegyzések, elnevezések | 23 |
A bináris üzenetek: bináris valószínűségi változó sorozatok | 24 |
Emlékezetnélküli bináris csatorna | 25 |
Mikor fogadjuk el az "átmásolást"- jónak? | 27 |
Függelék | 30 |
Gyakorló feladatok | 37 |
Fogalmak és összefüggések | 41 |
Osztályozási és felismerési feladatok | 42 |
Bevezető példák. Néhány további elnevezés | 42 |
Jellegzetes hipotézisvizsgálati feladatok | 47 |
Bayes-féle feladatok | 49 |
Bináris sorozat vétele egyetlen feszültségminta megfigyelése alapján | 51 |
"Általános" hipotézisvizsgálati feladatok | 56 |
Függelék | 63 |
Az ideális csillapítás és késleltetés tekintetbevétele az additív zajú csatorna matematikai modelljében | 63 |
Folytonos értékkészletű valószínűségi változók | 63 |
A várható érték | 66 |
Bayes-féle feladatok tekintetbe vett eseményei. A feltételes eloszlás. A feltételes valószínűség fogalmának bővítése | 68 |
A standard döntési szabály | 70 |
A hipotézisekkel mint feltételekkel vett feltételes sűrűségfüggvények, additív zaj esetén | 71 |
A Neyman-Pearson-lemma bizonyítása | 72 |
Elnevezések | 74 |
Miért irreális normális eloszlást feltételezni a burkoló megfigyelése esetén? | 75 |
Gyakorló feladatok | 76 |
Fogalmak és összefüggések | 79 |
Üzenetek: sztochasztikus folyamatok. Stacionaritás | 80 |
Üzenetek: sztochasztikus folyamatok | 80 |
Elnevezések | 82 |
Szotchasztikus folyamatok jellemzése minta n-esek segítségével | 83 |
A Gauss-folyamat definíciója | 84 |
Stacionáriusi tulajdonságok. Erősen stacionárius folyamatok | 87 |
Hilbert-folyamatok. Gyengén stacionárius folyamatok | 88 |
Függelék | 92 |
A Scwartz-egyenlőtlenség alkalmazása | 92 |
Folytonosság négyzetes középben | 93 |
Gyakorló feladatok | 94 |
Fogalmak és összefüggések | 96 |
Mozgó átlag. Időátlag. Spektrális vizsgálat sávszűrők segítségével | 97 |
Mozgó átlag | 97 |
Időátlag | 100 |
Ergod-tételek. Ergodicitás | 101 |
Spektrális analízis sávszűrőkkel | 103 |
A spektrális sűrűség | 106 |
A spektrális sűrűség jelentése | 109 |
A spektrális eloszlás | 109 |
Gyakorló feladatok | 111 |
Fogalmak és összefüggések | 114 |
Gaussi modellek | 115 |
A központi határeloszlás-tételek jelentősége | 115 |
Gauss-folyamat invariáns mozgó átlaga | 116 |
Termikus zaj | 117 |
Ellenállászaj zajmentes, ideális erősítő bementén | 120 |
Zajtényező, zajhőmérséklet | 124 |
Intermoduláció vizsgálata gaussi mérőzajjal | 126 |
Függelék | 131 |
Gyakorló feladatok | 137 |
Fogalmak és összefüggések | 140 |
Bináris sorozat továbbítása additív zajú csatornán. Döntés időpontsorozat megfigyelése alapján | 141 |
Visszatérés adatátviteli feladatokra | 141 |
A vizsgált adatátviteli feladat | 141 |
Standard döntési szabály meghatározása. A diszkrét, általánosított korrelációs detektor | 143 |
A hibavalószínűség | 147 |
Döntés teljesen független minták esetén. A diszkrét, közönséges korrelációs detektro | 148 |
Az időben folytonos korrelációs detektor alkalmazása általános körülmények között | 154 |
A folytonos, közönséges korrelációs detektor megvalósítása illesztett szűrővel | 157 |
Véges dimenziójú vektor előállítása az időrés folyamatos megfigyelése alapján | 160 |
A megvalósítás egyszerűsítése bázisfüggvényes vektorképzés esetén. Példa | 166 |
Áttekintés szélessávú Gauss-zaj esetén | 167 |
Koherens vétel | 172 |
Inkoherens vétel | 175 |
Differenciális fázisbillentyűzés. Differenciálisan koherens vétel | 176 |
Függelék | 178 |
Gyakorló feladatok | 182 |
Fogalmak és összefüggések | 184 |
Echoimpulzus felismerése időpontsorozat megfigyelése alapján | 186 |
Visszatérés az impulzuslokáció alapelvéhez | 186 |
A vizsgált matematikai modell | 186 |
A Nexyman-Pearson-féle döntési szabály. A diszkrét, általánosított korrelációs detektor alkalmazása | 189 |
Döntés teljesen független minták alapján | 191 |
Folytonos, közönséges korrelációs detektor alkalmazása | 193 |
Megjegyzés | 197 |
Gyakorló feladatok | 198 |
Fogalmak és összefüggések | 199 |
Mérés bizonytalan körülmények között | 200 |
Mérés mint a megfigyelés eredményével kapcsolatos valószínűségeloszlás ismeretlen paraméterének becslése | 200 |
Egydimenziós valószínűségeloszlás ismeretlen paraméterének becslése ismételt méréssel és átlagolással | 200 |
Többdimenziós valószínűségeloszlás ismeretlen paraméterének becslése | 202 |
Statisztikai becslések alapvető tulajdonságai | 205 |
A maximum-likelihood-becslés | 206 |
Az echoidő becslése diszkrét, korrelációs deketor segítségével | 208 |
Folytonos, közönséges korrelációs detektor alkalmazása | 209 |
Észrevételek | 211 |
Gyakorló feladatok | 212 |
Fogalmak és összefüggések | 213 |
Szimbólumsorozat továbbítása diszperzív csatornán | 214 |
Függelék | 239 |
Gyakorló feladatok | 244 |
Fogalmak és összefüggések | 247 |
Spektrális felbontás | 248 |
Bevezetés | 248 |
Időfüggvények spektrális felbontása | 248 |
Gyengén stacionárius folyamat vizsgálata véges időközben | 250 |
A Fourier-integrál nem felel meg célljainknak | 251 |
A spektrális felbontás lineáris invariáns transzfomrációja | 255 |
Szemléletes módszer a spektrális folyamat meghatározására | 257 |
A spektrális folyamat szimmetriája valós értékű, nullafrekvencia-mentes folyamat esetén | 261 |
A spektrális folyamat lineáris invariáns transzformáció kimenetén | 262 |
A spektrális eloszlásfüggvény meghatározása | 263 |
A spektrális folyamat egy fontos tulajdonsága | 263 |
Gyengén stacionárius folyamat deriváltja és integrálja | 268 |
Gyakorló feladatok | 271 |
Fogalmak és összefüggések | 273 |
Időben folytonos jel mintavételezése | 274 |
Bevezetés | 274 |
A vizsgálat matematikai modell | 275 |
A mintákkal modulált impulzussorozat spektrális előállítása | 277 |
Interpoláció | 279 |
Az átlapolási hiba | 282 |
Függelék | 284 |
Az impulzusszélesség csökkentésének következménye | 284 |
Modellezés Dirac-függvénnyel | 284 |
A mintavételezett jel spektrális sűrűségfüggvénye | 286 |
A csonkítási hiba négyzetes középértéke | 286 |
A szorzatjellel való közelítés hibája kis impulzusszélesség esetén | 287 |
Egy gyakorlati megjegyzés | 288 |
Gyakorló feladatok | 289 |
Fogalmak és összefüggések | 293 |
Szinuszos vivőhullám lineáris modulációja | 294 |
Moduláció | 294 |
Az AM-DSB-SC-eljárás | 296 |
Sávszélesség-csökkentés bonyolítás árán | 298 |
Hilbert-transzformáció, előburkoló | 299 |
Az AM-SSB-eljárás | 300 |
AM, burkolódemodulációval | 302 |
Jelek kvadratúrafelbontása | 304 |
A modulált jel továbbítása additív zajú csatornán | 306 |
Kimeneti zaj-jel-viszony DSB-SC eljárás alkalmazásakor | 311 |
Kimeneti zaj-jel-viszony SSB-eljárás alkalmazásakor | 312 |
Kimeneti zaj-jel-viszony SDB-eljárás és burkolómoduláció alkalmazásakor | 313 |
Összehasonlítás | 315 |
Lineáris (invariáns) torzítás | 317 |
Redukált átviteli függvények | 318 |
Torzítás koherens vivőhullámok esetén | 320 |
Csonkaoldalsávos moduláció | 321 |
Az inkoherencia hatása | 321 |
Többszörös transzponálás. Széthangolás | 322 |
Függelék | 324 |
A Hilbert-transzformáció alkalmazása | 324 |
A kvadratúrakomponensek meghatározása a spektrális felbontás alapján | 325 |
A kvadratúrakomponensek meghatározása a spektrális felbontás alapján | 325 |
Az SSB-jel átlagteljesítménye | 328 |
Az ekvivalens átviteli függvény meghatározása | 329 |
Torzítás burkolódemoduláció alkalmazásakor | 330 |
Gyakorló feladatok | 332 |
Fogalmak és összefüggések | 336 |
Szinuszos vivőhullám szögmodulációja | 338 |
A modulációs szabály | 338 |
Fázis és frekvencialöket. Példák | 340 |
A frekvenciamoduláció megvalósítása | 344 |
A frekvenciamoduláció visszavezetése burkolódetekcióra | 347 |
Demoduláció szorzással. További eljárások frekvenciamodulációra | 349 |
Független, gyenge, szuperponált zaj | 351 |
Zaj-jel-viszony modulátatlan FM-rendszer kimenetén | 354 |
A kimeneti zaj-jel-viszony | 355 |
Zaj-jel-viszony modulált FM-rendszer esetén | 356 |
A moduláció szerepe a termikus zaj vizsgálatakor | 357 |
A figyelembe veendő frekvenciasáv | 358 |
Függelék | 361 |
A kezdőfázis módosítása | 361 |
Céldifferenciátor FM-jelre | 361 |
Gyakorló feladatok | 365 |
Fogalmak és összefüggések | 367 |
Analóg jel továbbítása digitális csatornán | 368 |
Időben folyamatos jel továbbítása szimbólumsorozattal | 368 |
Nyalábképzés | 370 |
Kerekítési szabályok és a kerekítési hiba | 370 |
A kerekített minták ábrázolása szimbólumokkal | 377 |
Időben folyamatos jel továbbítása szimbólumsorozattal: hibák és jeltorzítások | 379 |
Gyakorló feladatok | 383 |
Fogalmak és összefüggések | 386 |
Lineáris előrejelzés, szűrés, simítás | 388 |
Alapfeladatok | 388 |
Előrejelzés véges számú minta alapján | 390 |
Elemi példa | 392 |
Áttekintés, kilátó | 394 |
Simítás időben folyamatos megfigyelés alapján | 395 |
Simítás a megfigyelési időköz széleitől távol | 397 |
Gyakorlati alkalmazások | 400 |
Függelék | 401 |
A négyzetes középhiba értelmezése időbeli átlagolás alapján | 401 |
Az együtthatók rekurzív meghatározása | 402 |
A legkiseb négyzetes középhiba | 405 |
Gyakorló feladatok | 406 |
Fogalmak és összefüggések | 409 |
Az információközlés elvi lehetőségei | 410 |
Mennyire lehet üzenetet tömöríteni? | 410 |
Elnevezések | 410 |
Egyértelmű dekódolhatóság, átlagos kódszóhossz | 412 |
A Shannon-féle entrópia. Két forráskódolási tétel | 414 |
A tételek bizonyítása | 416 |
Kódolás és dekódolás hűségi krtiériummal: kilátó | 419 |
Üzenettovábbítás tetszőleges megbízhatósággal | 421 |
Elemi példák | 422 |
Példa a csatornakódolási tételre | 424 |
Moduláció, illetve kódolás és moduláció alkalmazása | 425 |
Megjegyzések | 426 |
Függelék | 428 |
Kompakt, prefix-kód szerkesztése: Huffman-kódok | 428 |
Egyértelműen dekódolható kódok egy tulajdonsága | 431 |
A Jensen-egyenlőtlenség és alkalmazása | 433 |
A blokkeloszlás entrópiája, független, azonos eloszlású szimbólumok esetén | 434 |
Gyakorló feladatok | 436 |
Fogalmak és összefüggések | 438 |
Hivatkozások | 440 |
Tárgymutató | 447 |