Indiánok világa III.

El Dorado népe/A felhők lakói

Szerző

Kéri András

Lektor

Sólyomváry Luisa

Budapest

'Kéri András: Indiánok világa III. ' összes példány

Kiadó:	Anno Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	200 oldal
Sorozatcím:	Indiánok világa
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-375-352-X
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kevesen lehetnek, akik még nem hallottak El Doradóról, az arany, a kincs, a gazdagság hazájáról, arról az áhított világról, amit a spanyolok, és más nemzetek fiai, oly sokáig hiába kerestek. Számos legenda keringett róla. Bejárták érte a Guayanák világát, Venezuelát, Kolumbiát, Ecuadort, míg végre ráakadtak arra a tóra, ahonnan e legenda elterjedt. El Dorado a jólét szimbólumává vált. Ha nem lett volna El Dorado legendája, bizonyára a hódítás is lassabban és kevésbé vadul zajlott volna le. De tudjuk-e, kik is lakták e vidéket? Róluk alig esik szó, pedig ők, a csibcsák egyik törzsét alkotó muiszkák hozták létre a maják, az aztékok és az inkák után Amerika negyedik legfejlettebb bennszülött kultúráját. Amerika nagy indián civilizációi között közvetlen kapcsolat volt, még ha nehéz is kimutatni. A Mexikói-fennsíkon élő aztékok - Teotihuacán korábbi, terjeszkedő hatalmát követve - Tenochtitlánból építették fel birodalmukat, amely kapcsolatban állt és kereskedett a Yucatán-félszigeten és Guatemalában élő majákkal. A maja kereskedők - tengerparti lerakataikat kiépítve - egészen Costa Ricáig hajóztak termékeikkel. Tudjuk, hogy az inkák északon Kolumbiáig, délen Argentína és Chile északi részéig terjedő birodalmat hoztak létre. De mi volt Ecuador és Costa Rica között? A hiányzó láncszem a csibcsák, akik számos törzsre szakadva Kolumbia és Panama területén éltek. Híres aranytárgyaik, kereskedőik révén, északi és déli szomszédaikhoz is eljutottak. Érdekes, hogy több tényt - jelet, utalást - ismerünk a kontinensek közötti, mint a kontinensen belüli kapcsolatokból. Még várat magára a nagy indián kultúrák kölcsönhatásának alapos tanulmányozása, feltárása. Ha az óceánok átszelése nem volt akadály, akkor a szárazföldi kapcsolat, elsősorban a part menti hajózás révén, sokkal egyszerűbb volt. A francia Joseph de Guignes már 1761-ben, a párizsi akadémián bemutatott tanulmányában - elsőként - írásos bizonyítékokkal szolgált az ázsiai népek felfedező útjairól. Vissza

Tartalom

Előszó ..........................................7
A muiszkák országa ............................... .9
A muiszkák......................................17
Muiszka hétköznapok..............................29
A mezőgazdaság ...............................29
A bányászat...................................32
Az ipar........................................ .35
A kereskedelem................................41
A muiszka társadalom..............................46
A család......................................46
A közösség ...................................52
A hatalmi struktúra .............................57
Az adózás ....................................61
Harc a központi hatalomért..........................65
A végjáték ....................................71
Nemequene törvényei..............................73
Coclé indiánjai.................................75
Melléklet - Indián legendák ...................... .77
A tikunák benépesítik a földet .....................79
Yaku-Runa előjön a vízből....................... .80
Chuya-Chaki ..................................81
Peta Nanayae..................................82
Juttínamüi megalkotja az Univerzumot ..............87
Unámarai, Yajé apja.............................90
Kezdetben a yoriák a csalán árnyékába mentek ........94
Yagua .......................................98
Irodalom.......................................107

Előszó 111
Oaxaca és lakói 113
A zapotékok 115
Monte Albán: a zapoték történelem 116
Virágzó városok 125
Társadalmi háttér 128
Vallás 131
A zapoték naptár 132
A mixtékek 139
La Mixteca története 141
Társadalom és gazdaság 148
Mixték aranykor 151
Tudomány és hitvilág 153
Mixték kódexek 157
Nuttall-kódex 160
Vindobonensis-kódex 163
Bodley-kódex 165
Selden-kódex 167
Selden-tekercs 172
Colombino-kódex 173
Becker I. kódex 174
Becker II. kódex 174
8 Szarvas, Jaguármancs születése 174
Tilantongo, Mixteca fővárosa 175
Mixték legendák és mítoszok 178
Az eső 178
Öreg istenek 179
A világ teremtése 179
Quetzalcoatl, a Tollaskígyó 180
A mixték kezdet 180
A Nap nyilazója 180
Kukoricaemberek 181
Ita Andehui, az Ég Virága 181
Melléklet - Indián legendák 183
Az özönvíz 185
A Nap és a Hold a minden kezdetén 187
A világ alakja 187
Tanúbizonyság a kezdetekről 188
Az orvos és a halál 188
Copacabana Szüze 190
A láthatatlan madár 191
A királypálma 192
Ének a virágnak 194
Vér a földszoroson 195
A choqui 196
Királynő és anya 197
Irodalom 199