Indiai szenvedély

Fülszöveg

1908. január 28-án egy tizenhét éves spanyol lány pazarul feldíszített elefántháton vonul be egy kis észak-indiai városba. A lakosság apraja-nagyja kisereglik az utcára, hogy lerója tiszteletét az újdonsült hercegné előtt. A tündérmese Anita Delgado, az ifjú andalúziai táncosnő és a dúsgazdag kapurthalai maharadzsa, Dzsagátdzsit Szingh esküvőjével kezdődik, majd fokozatosan kibontakozik egy két évtizedes, szerelemmel és ármánnyal átszőtt történet, melynek során feltárul előttünk a maharadzsák varázslatos világa, ahol az erotikus bacchanáliáktól kezdve a tigrisvadászatokon át a Rolls-Royce-gyűjteményekig a legkülönfélébb szemkápráztató dolgok ejtik ámulatba az olvasót. Megismerhetjük egy elszegényedett kisnemesi családból származó, félanalfabéta lány dicsőséges felemelkedésének históriáját, lelkének valamennyi rezdülését, örömteli és mély fájdalomba fojtott pillanatait. A huszadik század elejének egyik legizgalmasabb szerelmi kapcsolatáról mesélő regényben a dokumentarista hűséggel ábrázolt valóság szépen simul bele a szépirodalmi elbeszélés finoman szőtt, színes fátylába.

"- Hány felesége van őfelségének?
- Úgy kétszázötven, de nem vagyok biztos a pontos számban. - Anita kifejező tekintete láttán a nizám hozzáfűzi:
- Nagyapámnak háromezer asszonya volt. Apámnak nyolcszáz. Látja, hozzájuk képest igen szerény ember vagyok..." Vissza