Előszó | 7 |
Az ahmadnagari erőd | |
Húsz hónap | 15 |
Éhinség | 16 |
Háború a demokráciáért | 18 |
Idő a börtönben: ösztönzés a cselekvésre | 21 |
A múlt viszonya a jelenhez | 25 |
Életfilozófia | 27 |
A múlt terhe | 39 |
Badenweiler, Lausanne | |
Kamala | 47 |
Házasságunk | 49 |
Az emberi kapcsolatok problémája | 52 |
1935. karácsony | 54 |
Halál | 55 |
Mussolini. Visszatérés | 57 |
A keresés | |
Az indiai múlt panorámája | 63 |
Nacionalizmus és internacionalizmus | 67 |
India erje és gyengesége | 69 |
India keresése | 73 |
Bhárat Mátá | 76 |
India sokfélesége és egysége | 78 |
Utazás Indiában | 81 |
Általános választások | 83 |
A tömegek kultúrája | 86 |
Két élet | 87 |
India fölfedezése | |
Az Indus-völgyi civilizáció | 91 |
Az árják érkezése | 95 |
Mi a hinduizmus? | 97 |
A legkorábbi emlékek, írásbeliség, mitológia | 100 |
A Védák | 103 |
Az élet elfogadása és tagadása | 106 |
A szintézis és alkalmazkodás. A kasztrendszer kezdetei | 111 |
Az indiai kultúra folytonossága | 115 |
Az Upanisadok | 117 |
Az individualista filozófia előnyei és hátrányai | 122 |
Materializmus | 126 |
Az eposzok. Történelem, tradíció és mítosz | 130 |
A Mahábhárata | 138 |
A Bhagavad Gítá | 142 |
Élet és munka az ókori Indiában | 144 |
Mahávira és Buddha: a kaszt | 155 |
Csandragupta és Csánakja. a maurja birodalom megteremtése | 158 |
Az állam szervezete | 162 |
Buddha tanítása | 166 |
Buddha Története | 169 |
Asóka | 172 |
A korokon át | |
Nacionalizmus és imperializmus a gupták idején | 181 |
Dél-India | 187 |
Békés fejlődés és a hadviselés módszerei | 188 |
India szabadság után vágyik | 191 |
Haladás szemben a biztonsággal | 193 |
India és Irán | 197 |
India és Görögország | 202 |
A régi indiai színház | 211 |
A szanszkrit nyelv életereje és kitartása | 221 |
Buddhista filozófia | 228 |
A buddhizmus hatása a hinduizmusra | 234 |
Hogyan szívta fel a hinduizmus a buddhizmust Indiában? | 239 |
Az ind filozófiai szemlélet | 242 |
A filozófia hat rendszere | 246 |
India és Kína | 258 |
Indiai kolóniák és az indiai kultúra Délkelet-Ázsiában | 267 |
Az indiai művészet hatása külföldön | 279 |
A régi indiai művészet | 283 |
India külkereskedelme | 289 |
Matematika az ókori Indiában | 291 |
Gyarapodás és hanyatlás | 298 |
Új nehézségek | |
Az arabok és a mongolok | 309 |
Az arab kultúra virágzása és kapcsolata indiával | 315 |
Ghazni Mahmud és az afgánok | 318 |
Az indo-afgánok. Dél-India. Vidzsajanagar. Bábar. Tengeri hatalom | 323 |
Vegyes kultúra és növekedése. Pardá. Kabír. Guru Nának. | 327 |
Amír Khusrau | 333 |
Az indiai társadalmi szerkazet. A csoport fontossága | 336 |
A falusi önkormányzat. A Sukra Nítiszára | 339 |
A kaszt elmélete és gyakorlata. A nagycsalád | 349 |
Bábar és Akbar: az indiaivá válás folyamata | 354 |
Ázsia és Európa különbözősége a technikai fejlődésben és alkotó energiában | 360 |
Közös kultúra kialakulása | 367 |
Aurangzeb visszaforgatja az idő kerekét. A hindu nacionalizmus fejlődése. Sivádzsí | 371 |
A maráthák és az angolok harca a hatalomért. Az angolok győzelme | 375 |
India elmaradottsága, az angol szervezés és technika felsőbbrendűsége | 382 |
Randzsít Szingh és Dzsai szingh | 386 |
India gazdasági helyzete. A két Anglia | |
Az utolsó korszak | |
A brit uralom megszilárdulása és a nemzeti mozgalom kibontakozása. A birodalom ideológiája. az új kaszt..... | 395 |
Bengál kifosztása hozzájárul az angliai ipari forradalohoz | 406 |
India iparának elpusztítása, a mezőgazdaság hanyatlása | 409 |
India politikailag és gazdaságilag függő országgá válik | 415 |
Az indiai államok rendszerének kialakulása | 421 |
Az indiai brit uralom ellentmondásai. Rám Móhan Rój. | |
A sajtó. Sir William Jones. Angol oktatás Bengálban | 428 |
Az 1857-es nagy felkelés. Fajgyűlölet | 442 |
A brit uralom módszerei: Egyensúly és ellensúly | 447 |
Az ipar fejlődése: tartományi különbségek | 452 |
Reformátor és egyéb mozgalmak a hinduk és a muzulmánok között | 458 |
Kemál pasa. Nacionalizmus Ázsiában. Ikbál | 478 |
A nehézipar kezdetei. Tilak és Gókhalé. Külön választókerületek | 481 |
Az utolsó korszak | |
Nacionalizmus az imperializmus ellen. A középosztályok tehetetlensége. Jön Gandhi | 489 |
Gandhi vezetése alatt tetterős szervezetté válik a Kongresszus | 496 |
Kongresszus párti kormányok a tartományokban | 504 |
Indiai dinamizmus a brit konzervativizmus ellenében | 511 |
A kisebbségek kérdése. A Muzulmán Liga: M. A. Dzsinnah | 524 |
A Nemzeti Tervbizottág | 543 |
A Kongresszus és az ipar: nagyipart vagy kézműipart | 554 |
A kormány megállítja az ipari növekedést. A háborús termelés letérés a normális termelés útjáról | 563 |
Az utolsó korszak | |
A második világháború. A Kongresszus kialakítja külpolitikáját | 575 |
A Kongresszus álláspontja a háborúról | 583 |
Hogyan fogadtuk a háborút | 588 |
A Kongresszus újabb javaslata és a brit kormány elutasítása | |
Mr. Winston Churchill | 597 |
Egyéni polgári engedetlenség | 607 |
Pearl Harbor után. Gandhi és az erőszakmentesség | 610 |
Feszültség | 619 |
Sir Stafford Cripps Indiába látogat | 625 |
Kiábrándulás | 640 |
A kihívás: Angolok, távozzatok Indiából! | 646 |
Ismét az ahmadnagari erődben | |
Az események láncolata | 661 |
A két háttér: az indiai és az angol | 662 |
Tömegmegmozdulások és elnyomásuk | 668 |
A külföldi visszhang | 677 |
Reagálások indiában | 679 |
India betegésge: az éhinség | 682 |
India életrevalósága | 688 |
India visszamaradt növekedése | 696 |
Vallás, filozófia és tudomány | 701 |
A nemzeti eszme fontossága. A változások szükségessége Indiában | 708 |
India: Felosztás vagy erős nemzeti állam vagy egy nemzetek fölötti állam központja | 720 |
Realizmus és geopolitika. Világhódítás vagy világszervezet. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió | 736 |
Szabadság és birodalom | 752 |
A népesség kérdése. Csökkenő születési ráta és nemzeti hanyatlás | 756 |
Mai gondolatok egy régi kérdésről | 764 |
Epilógus | 771 |
Utóirat | 777 |
Utószó | 781 |
Név- és tárgymutató | 797 |